Bevezetés | |
A filozófia fogalma | 5 |
A valóság kérdése | |
Őskép, kép, utánzat | 6 |
Az utánzás a létezéstől számítva a harmadik fokon áll | 7 |
A barlanghasonlat | 8 |
A valóság mint reprodukció | 9 |
A valóság mint a képek képe | 9 |
A kultúripar mint álomgyár | 10 |
Hiperreális és imaginárius | 12 |
A lét problematikája | |
"A tudás erény" | 15 |
Az igazság szeretete: Platón | 15 |
Társadalmi bizonytalanság - egy állandóan kérdező: Szókratész | 16 |
Az ellenfél képe: a szofisták | 18 |
Kép és őskép | 19 |
A dualizmus mint világmagyarázat | 19 |
A gondolati kezdemények iskolákká válnak | 20 |
Egy tudatosan kemény életvezetés | 20 |
A tragédia születése | 20 |
A filozófia tudmánnyá válik | 22 |
A világegység elve: presszókratikusok | 22 |
A világ rendje a nyelv rendje | 22 |
Forma és anyag | 23 |
Aktus és potencia | 24 |
A létező elvei | 24 |
Az általános és a különös | 25 |
Miért van egyáltalán létező és nem inkább semmi? | 25 |
"A lét és a semmi" | 29 |
Logika | |
A fogalom | 32 |
Az ítélet | 33 |
A következtetés (szillogizmus) | 35 |
Kijelentéslogika | 36 |
"Mi az, amit tudhatok?" - a kérdező szubjektum filozófiája | |
Az újkor embere: autonóm, elbizonytalanodott, aki csak önmagára van utalva | 38 |
"Gondolkodom, tehát vagyok" | 39 |
Descartes és a modern gondolkodás | 42 |
Egy másik kezdet: az érzéki tapasztalat | 43 |
Az ember ellensége: a természet. Francis Bacon | 43 |
"Semmi sincs az értelemben, ami ne lett volna meg előbb az érzékekben. John Locke | 45 |
Óvatos bánásmód a tényekkel | 46 |
Az ész határt szab magának - Immanuel Kant | 49 |
"A tárgyaknak kell ismereteinkhez alkalmazkodiuk" | 50 |
Kopernikuszi fordulat | 52 |
Az ember képessége arra, hogy a világról és önmagáról értelmes kijelentéseket alkosson | 53 |
A szemlélettől a fogalmakon keresztül az eszmékig | 56 |
A tudás fejlődése | |
Az ember felemelkedése: Comte | 58 |
Világosság utáni kiáltás | 60 |
A matematika válságától az új logikáig | 65 |
Mi a szám? | 65 |
A halmaz amely csak akkor tartalmazza önmagát, ha nem tartalmazza önmagát | 67 |
Egyetlen formális rendszer sem teljes | 68 |
A tapasztalati tudományok megismerése | 71 |
Az értelmesség kritériuma | 71 |
A megfigyelési bázis problémája | 73 |
Megismerés a tévedések helyesbítésével | 75 |
Evolúció vagy revolúció | 77 |
Célra irányuló-e a tudomány? | 78 |
A felvilágosodás | |
A felvilágosodás pozíciói és céljai | 79 |
A "Mi a felvilágosodás?" kérdésének megválaszolása | 79 |
A felvilágosodás kritikája | 82 |
A felvilágosodás vége - a posztmodern | 85 |
A fogalmak világa - az anyag világa | |
A szubjektum konstituálja világát | 87 |
A gondolkodó én mint a világ középpontja: Descartes | 87 |
A határfogalmak szükségessége: Kant | 87 |
Az egyén önmagát tételezi: Fichte | 88 |
Az igaz az egész: Hegel | 90 |
A tudat fejlődési fokai | 92 |
A tudattól az abszolút szellemig | 93 |
A német idealizmus - a polgárság filozófiája | 95 |
A szubjektum megtalálja a helyét az anyagi világban | 97 |
A világ mint szervezet anyag | 97 |
Az ember: gép | 100 |
Dichotóm gondolkodás | 101 |
A filozófia gyakorlativá válása | |
Az elidegenedett munkától a társadalmi forradalomig: Karl Marx | 103 |
Pragmatizmus | 107 |
Érdekeltség a létezésben: Sören Kierkegaard | 108 |
"A paradoxon a gondolat szenvedélye" | 110 |
Minden érték átértékelése: Friedrich Nietzsche | 112 |
Az ember az, amivé önmagát teszi: Jean-Paul Sartre | 114 |
A dialektikus ész kritikája | 116 |
Az abszurd érzése | 118 |
A nyelv a filozófia középpontjában - Nyelvészeti fordulat | |
Fokozódó formalizálás | 121 |
A kijelentés a valóság képe | 122 |
Nyelvi játékok | 124 |
A nyelv funkciója | 126 |
A strukturalizmus nyelvelmélete | 127 |
Hermeneutika | 129 |
Miért vált fontosság a hermeneutikai probléma? | 130 |
A hermeneutika mint beleérzés | 130 |
A hermeneutikai önmegértés kritikája a neomarxizmusban | 132 |
A nyelv mint börtön | 133 |
A szöveg gyönyörűsége | 134 |
Az énfogalom dekonstrukciója | |
"Az Én egy Másik" | 137 |
A filozófia mint archeológia: Michel Foucault | 139 |
A szubjektum decentrálása: Jacques Lacan | 141 |
Etika | |
A boldogság mint az emberi cselekvés célja | 143 |
Etikai egoizmus | 145 |
A kötelesség elsődlegessége | 146 |
Az általánosítás formái | 148 |
Az autonómia-követelmény átvétele | 150 |
Az én-azonosság felépítése | 151 |
Az etika nyelve | 153 |
A posztmodern tudás következménye-e az etika tehetetlensége? | 156 |
A tudomány és technika felelősségének problémájáról | 156 |
Technokrácia - az óriásgép | 159 |
"Apokalipszis most"? | 161 |
Irodalomjegyzék | 165 |
Névmutató | 167 |
Tárgymutató | 169 |