| Kiadó: | Ikon Kiadó Kft. |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
| Oldalszám: | 172 oldal |
| Sorozatcím: | Matúra Tankönyv |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 27 cm x 20 cm |
| ISBN: | 963-7948-29-5 |
| Megjegyzés: | Fekete-fehér illusztrációkkal. |
| Bevezetés | |
| A filozófia fogalma | 5 |
| A valóság kérdése | |
| Őskép, kép, utánzat | 6 |
| Az utánzás a létezéstől számítva a harmadik fokon áll | 7 |
| A barlanghasonlat | 8 |
| A valóság mint reprodukció | 9 |
| A valóság mint a képek képe | 9 |
| A kultúripar mint álomgyár | 10 |
| Hiperreális és imaginárius | 12 |
| A lét problematikája | |
| "A tudás erény" | 15 |
| Az igazság szeretete: Platón | 15 |
| Társadalmi bizonytalanság - egy állandóan kérdező: Szókratész | 16 |
| Az ellenfél képe: a szofisták | 18 |
| Kép és őskép | 19 |
| A dualizmus mint világmagyarázat | 19 |
| A gondolati kezdemények iskolákká válnak | 20 |
| Egy tudatosan kemény életvezetés | 20 |
| A tragédia születése | 20 |
| A filozófia tudmánnyá válik | 22 |
| A világegység elve: presszókratikusok | 22 |
| A világ rendje a nyelv rendje | 22 |
| Forma és anyag | 23 |
| Aktus és potencia | 24 |
| A létező elvei | 24 |
| Az általános és a különös | 25 |
| Miért van egyáltalán létező és nem inkább semmi? | 25 |
| "A lét és a semmi" | 29 |
| Logika | |
| A fogalom | 32 |
| Az ítélet | 33 |
| A következtetés (szillogizmus) | 35 |
| Kijelentéslogika | 36 |
| "Mi az, amit tudhatok?" - a kérdező szubjektum filozófiája | |
| Az újkor embere: autonóm, elbizonytalanodott, aki csak önmagára van utalva | 38 |
| "Gondolkodom, tehát vagyok" | 39 |
| Descartes és a modern gondolkodás | 42 |
| Egy másik kezdet: az érzéki tapasztalat | 43 |
| Az ember ellensége: a természet. Francis Bacon | 43 |
| "Semmi sincs az értelemben, ami ne lett volna meg előbb az érzékekben. John Locke | 45 |
| Óvatos bánásmód a tényekkel | 46 |
| Az ész határt szab magának - Immanuel Kant | 49 |
| "A tárgyaknak kell ismereteinkhez alkalmazkodiuk" | 50 |
| Kopernikuszi fordulat | 52 |
| Az ember képessége arra, hogy a világról és önmagáról értelmes kijelentéseket alkosson | 53 |
| A szemlélettől a fogalmakon keresztül az eszmékig | 56 |
| A tudás fejlődése | |
| Az ember felemelkedése: Comte | 58 |
| Világosság utáni kiáltás | 60 |
| A matematika válságától az új logikáig | 65 |
| Mi a szám? | 65 |
| A halmaz amely csak akkor tartalmazza önmagát, ha nem tartalmazza önmagát | 67 |
| Egyetlen formális rendszer sem teljes | 68 |
| A tapasztalati tudományok megismerése | 71 |
| Az értelmesség kritériuma | 71 |
| A megfigyelési bázis problémája | 73 |
| Megismerés a tévedések helyesbítésével | 75 |
| Evolúció vagy revolúció | 77 |
| Célra irányuló-e a tudomány? | 78 |
| A felvilágosodás | |
| A felvilágosodás pozíciói és céljai | 79 |
| A "Mi a felvilágosodás?" kérdésének megválaszolása | 79 |
| A felvilágosodás kritikája | 82 |
| A felvilágosodás vége - a posztmodern | 85 |
| A fogalmak világa - az anyag világa | |
| A szubjektum konstituálja világát | 87 |
| A gondolkodó én mint a világ középpontja: Descartes | 87 |
| A határfogalmak szükségessége: Kant | 87 |
| Az egyén önmagát tételezi: Fichte | 88 |
| Az igaz az egész: Hegel | 90 |
| A tudat fejlődési fokai | 92 |
| A tudattól az abszolút szellemig | 93 |
| A német idealizmus - a polgárság filozófiája | 95 |
| A szubjektum megtalálja a helyét az anyagi világban | 97 |
| A világ mint szervezet anyag | 97 |
| Az ember: gép | 100 |
| Dichotóm gondolkodás | 101 |
| A filozófia gyakorlativá válása | |
| Az elidegenedett munkától a társadalmi forradalomig: Karl Marx | 103 |
| Pragmatizmus | 107 |
| Érdekeltség a létezésben: Sören Kierkegaard | 108 |
| "A paradoxon a gondolat szenvedélye" | 110 |
| Minden érték átértékelése: Friedrich Nietzsche | 112 |
| Az ember az, amivé önmagát teszi: Jean-Paul Sartre | 114 |
| A dialektikus ész kritikája | 116 |
| Az abszurd érzése | 118 |
| A nyelv a filozófia középpontjában - Nyelvészeti fordulat | |
| Fokozódó formalizálás | 121 |
| A kijelentés a valóság képe | 122 |
| Nyelvi játékok | 124 |
| A nyelv funkciója | 126 |
| A strukturalizmus nyelvelmélete | 127 |
| Hermeneutika | 129 |
| Miért vált fontosság a hermeneutikai probléma? | 130 |
| A hermeneutika mint beleérzés | 130 |
| A hermeneutikai önmegértés kritikája a neomarxizmusban | 132 |
| A nyelv mint börtön | 133 |
| A szöveg gyönyörűsége | 134 |
| Az énfogalom dekonstrukciója | |
| "Az Én egy Másik" | 137 |
| A filozófia mint archeológia: Michel Foucault | 139 |
| A szubjektum decentrálása: Jacques Lacan | 141 |
| Etika | |
| A boldogság mint az emberi cselekvés célja | 143 |
| Etikai egoizmus | 145 |
| A kötelesség elsődlegessége | 146 |
| Az általánosítás formái | 148 |
| Az autonómia-követelmény átvétele | 150 |
| Az én-azonosság felépítése | 151 |
| Az etika nyelve | 153 |
| A posztmodern tudás következménye-e az etika tehetetlensége? | 156 |
| A tudomány és technika felelősségének problémájáról | 156 |
| Technokrácia - az óriásgép | 159 |
| "Apokalipszis most"? | 161 |
| Irodalomjegyzék | 165 |
| Névmutató | 167 |
| Tárgymutató | 169 |
A címlapon tulajdonosi bejegyzés található.
Könyvtári könyv volt.
Folytatás Microsoft-tal