1.062.571

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Bevezetés a filozófiába

Szerző
Budapest
Kiadó: Pantheon Irodalmi Intézet Részvénytársaság
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői vászonkötés
Oldalszám: 320 oldal
Sorozatcím: A Pantheon Ismerettára
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 19 cm x 12 cm
ISBN:
Megjegyzés: Nyomatott a Globus Nyomdai Műintézet Részvénytársaság betűivel. Második, javított kiadás.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a könyvből:

A FILOZÓFIA MIBENLÉTE.
A filozófiai tudományok.

Gyakran halljuk azt a véleményt, hogy a szaktudományok mellett, aminő például a matematika, fizika, kémia, biológia,... Tovább

Előszó

Részlet a könyvből:

A FILOZÓFIA MIBENLÉTE.
A filozófiai tudományok.

Gyakran halljuk azt a véleményt, hogy a szaktudományok mellett, aminő például a matematika, fizika, kémia, biológia, tapasztalati lélektan stb. fölösleges külön filozófiai tudományt felvenni. Hiszen ami tudományosan megismerhető, azt épp ezek a diszciplínák vizsgálják, ami pedig megismerhetetlen, mint a végső okok, a világ legbensőbb lényege stb., arra nézve hiába szervezünk egy külön, úgynevezett bölcsészettudományt, az ezáltal sem válik megismerhetővé. A filozófia sohasem lehet oly értelemben tudomány, mint a matematika vagy a kémia, arait eléggé bizonyít a bölcselet történetének sajátos jellege. A szaktudományok több évszázad, némelyike több ezer év óta folytonosan haladnak, mert az egyik búvár a megelőző kutató eredményeire épít, de a filozófusok mindegyike élőiről kezdi fölépíteni állítólagos tudományát. A filozófia múltja nem is mutatja valamely szerves fejlődés képét, aminőt a szaktudományok történetében ismerünk fel, hanem egymásnak ellentmondó, sőt egymást nagyrészt figyelmen kívül hagyó elméletek össze-visszaságát képviseli. Ezekben pedig oly kevéssé mutatható ki valamely irányban való haladás, hogy a mai bölcselő is még vitatkozik Aristotelesszel, világos jeléül annak, hogy e téren biztos, több kutató közös működésével létrejövő eredményekről szó sem lehet. Vissza

Tartalom

A filozófia mibenléte3
A filozófiai tudományok3
Ellenvetések a filozófia létjogosultságával szemben3
A logika3
Az etika4
Az esztétika5
A metafizika5
Az ideológia7
A filozófiai tudományok8
A filozófia mibenléte8
A filozófia módszere9
A tudományok felosztása9
A matematika10
A valóságtudomány módszere: az indukció11
A matematika módszere: a dedukció12
A filozófia módszere nem az indukció13
A matematika módszere nem a dedukció14
A filozófia módszere: a redukció14
A filozófiai megismerés határa16
Filozófia és szaktudomány18
A filozófia története19
A filozófia története19
A filozófia fejlődése21
A filozófia történetének felosztása22
A logika problémái25
Tiszta logika25
A logika mibenléte25
Tiszta és alkalmazott logika25
A logikai alapelvek problémája26
Az eddig felvett logikai alapelvek27
Az azonosság elve27
Az összegfüggés elve28
Az osztályozás elve30
A korrelativitás elve31
A végtelen regresszus lehetetlenségének elve32
A logikai alapelvek érvénye feltétlen33
A pszichologizmus33
A tudomány problemtikája35
A tiszta logika35
A tiszta logika problematikája36
A logizma mibenléte37
A logizmaviszonyok39
Pozitívum és negatívum40
A tétel mibenléte41
A tétel dualisztikus szerkezete41
A kopula42
A szillogizmus42
A hagyományos szilogisztika hiányai43
A szillogizmus teljességi foka44
A szillogizmus haszna45
Gondolkodástan45
Az alkalmazott logika problematikája45
Az ítélet mibenléte47
Analitikus, szintetikus és autotetikus ítélet47
A fogalom mibenléte49
A fogalomképzés51
A fogalom funkciója52
Egyes, többes és egyetemes fogalom52
A következtetés54
A logikai szabályok55
Módszertan56
A módszer56
A logikai rendszerezés funkcói56
A definíció57
A magyarázat58
A teória59
A magyarázat típusai59
Az osztályozás60
A tudomány fogalma60
Ismeretkritika61
Az ismeretkritika problémái61
A szenzualizmus61
Az empirizmus65
A kriticizmus67
A nem-empirikus ismeretek69
A szkepticizmus71
A szubjektivizmus72
Az objektivizmus73
Az érzéki megismerés lehetősége75
A bizonyosság76
Vallás és tudomány77
Történeti áttekintés78
A történeti áttekintés szempontjai78
A szofisták79
Sokrates80
Platon83
Aristoteles85
Szent Ágoston90
A középkor94
Descartes97
Locke99
Leibniz101
Kant103
A német idealizmus108
Bolzano111
Az etika problémái115
Az erkölcsi cselekvés115
A három alapkérédés115
A cselekvés mibenléte115
Cél és indíték az erkölcsi cselekvésben117
Az erkölcsi értékítélet118
Az eszmény119
Az erkölcsi értékelés120
A helyes értékítélet kritériuma120
A hedonizmus121
Az eudaimonizmus122
Az utilitarizmus123
Az igazságosság etikája124
A perfekcionizmus125
Az intellektualizmus126
A legértékesebb cselekvés127
Az erkölcsi eszmény és norma128
Az erkölcsi eszmény128
A normatív etika129
Eszmény és norma131
Az erkölcsi alapnormák132
A humanizmus132
A kultúra133
A becsület és a jog135
Az erkölcsiség mibenléte136
Az etika problematikája136
Történeti áttekintés137
Sokrates és Platon137
Aristotelés138
Szent Ágoston140
Újkori irányok141
Kant143
Az esztétika problémái150
Esztétikai határozmányok150
Az alapproblémák150
Az alkotás150
Az esztétikai határozmányok151
A szemléletiség152
Az egységesség153
A jellegzetesség154
Az objektivitás155
Az irrealitás156
Az esztétikai tárgy156
A művészet157
A művészet nem utánzás157
A művészet nem játék158
A művészet mibenléte159
A művészetek osztályozása160
A stílus161
Az esztétikai kategóriák és egységtípusok162
Az esztétikai kategóriák162
Az esztétikai egységesítés típusai: a tragikum162
A komikum164
A humor165
Az esztétikai eszmény és norma165
Az esztétikai eszmény165
Az esztétikai norma166
A műkritika168
Az esztétika problematikája169
Történeti áttekintés169
Platon169
Aristoteles170
Plotinos172
Aquiói Szent Tamás174
Újkori irányok174
Kant175
Hegel177
A metafizika problémái178
A szubstancia178
A metafizikai tétel ténymegállapítás178
Valami létezik178
A valóság fogalma179
A változás179
Forma és matéria180
A szubstancia fogalma181
Attributum és kvalitás182
A szubstancia nem test182
A szubstancia mint psychomoroh lény; a conatus182
A princípium individui183
A kapacitás184
Test és lélek184
A szubstanciák összefüggése185
Az okság elve185
Monizmus és pluarizmus186
A szubstanciák egyetemes kölcsönhatásának elve187
A szubstanciák száma187
A világfolyamat188
Potencia és aktus189
A változás mibenléte189
Az ontológiai alapfunkciók190
A lelkiélet191
Keletkezés és elmúlás192
Fejlődés és visszafejlődés192
A fejlődés és visszafejlődés törvényei192
A fejlődés első törvénye192
A fejlődés második törvénye193
A fejlődés harmadik törvénye194
Az Absolutum195
Metafizika és vallás196
Alkalmazott metafizika197
A természetfilozófia problémái197
Az anyag197
A tér198
Az idő200
Az erő202
Az élet202
A lelkivilág203
A szellemfilozófia problémái204
A szociológia204
A történetfilozófia205
A metafizika problematikája206
Történeti áttekintés206
A görög metafizika kezdetei208
Platon208
Aristoteles208
Szent Ágoston213
Descartes214
Spinoza217
Leibniz219
Kant224
Fichte225
Schelling226
Hegel227
Herbart229
Schopenhauer231
Lotze234
Herbert Spencer237
Bergson238
Az ideológia problémái241
A fenomenológia241
A probléma
Az ideológia mibenléte241
Az ideológia felosztása241
A fenomenológia242
A fenomenológiai leírás242
A fenomenológia módszere243
Példa erre244
A hiparchológia244
A szubszisztencia fokozatai247
Történeti áttekintés
Aristoteles248
Az új platonikusok249
Scotus Eriugena250
Aquinói Szent Tamás251
Duns Scotus252
Hegel253
Bolzano254
E. Husserl255
Meinong258
Windelband és Rickert259
Rehmke260
Relációelmélet261
A reláció mibenléte
Alaptételek261
A relációk száma262
A relációk realitása263
A relációk felosztása263
Az ősrelációk265
Relációkalkulus
Ennek szükségessége266
A relációkalkulus menete267
A relációkalkulus logikai értéke268
Történeti áttekintés
Aristoteles269
Avicenna270
Aquinói Szent Tamás272
Locke274
Hume275
Leibniz276
Kant277
Modern irányzatok279
Kategóriaelmélet280
Az alapkérdések
A négy probléma280
A kategória mibenléte281
A kategóriák aprioritása282
Példa a kategórianyomozásra282
A kategóriák érvénye283
Pozitiv és filozófiai kategóriák284
Autonóm, heteronóm és őskategória284
A kategóriák ismeretelméleti felosztása285
A kategóriák között fennálló viszonyok286
A kategoriális abszolutum problémája287
Történeti áttekintés
Aristoteles288
Duns Scotus289
Kant290
Hegel292
Értékelmélet293
Az értékelmélet alaptanai
Az alapkérdések293
Érték és álérték294
Az értékítélet295
Lét és érték295
Az érték mibenléte296
Az önértékek rendszere297
Az önértékek megismerése298
Az értékek viszonya299
Az ősérték300
Érték és Absolutum301
Történeti áttekintés
Platon és Aristoteles302
Plotinos303
Aquinói Szent Tamás305
Kant305
Herbart, Lotze és Windelband306
Újabb irányok308
Böhm Károly309
Névmutató317

Pauler Ákos

Pauler Ákos műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Pauler Ákos könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem