A filozófia mibenléte | |
A filozófiai tudományok | |
Ellenvetések a filozófia létjogosultságával szemben | 5 |
A logika | 5 |
Az etika | 6 |
Az esztétika | 7 |
A metafizika | 7 |
Az ideológia | 8 |
A tudományos filozófia | 9 |
A filozófia mibenléte | 10 |
A filozófia módszere | |
A tudományok felosztása | 10 |
A matematika | 11 |
A valóságtudomány módszere: az indukció | 12 |
A matematika módszere: a dedukció | 13 |
A filozófia módszere: nem az indukció | 14 |
A matematika módszere: nem a didukció | 15 |
A filozófia módszere a redukció | |
A filozófiai megismerés határa | 17 |
Filozófia és szaktudomány | 19 |
A filozófia története | |
Bevezető megjegyzések | 20 |
A filozófia fejlődése | 21 |
A filozófia történetének felosztása | 22 |
A logika problémái | |
Tiszta logika | |
A logika mibenléte | 25 |
Tiszta és alkalmazott logika | 25 |
A logikai alapelvek problémája | 25 |
Az eddig felvett logikai alapelvek | 26 |
Az azonosság elve | 27 |
Az összegfüggés elve | 28 |
Az osztályozás elve | 29 |
A korrelativitás elve | 31 |
A végtelen regresszus lehetetlenségének elve | 33 |
A logikai alapelvek érvénye feltétlen | 33 |
A pszichologizmus | 34 |
A tudomány problemtikája | 36 |
A tiszta logika | 37 |
A tiszta logika problematikája | 38 |
A logizma mibenléte | 38 |
A logizmaviszonyok | 40 |
Pozitívum és negatívum | 41 |
A tétel mibenléte | 41 |
A tétel dualisztikus szerkezete | 42 |
A kopula | 42 |
A szillogizmus | 43 |
A hagyományos szilogisztika hiányai | 44 |
A szillogizmus haszna | 45 |
Az ideák | 46 |
Gondolkodástan | |
Az alkalmazott logika problematikája | 46 |
Az ítélet mibenléte | 47 |
Analitikus, szintetikus és automatetikus ítélet | 48 |
A fogalom mibenléte | 49 |
A fogalomképzés | 51 |
A fogalom funkciója | 52 |
Egyes, többes és egyetemes fogalom | 53 |
A következtetés | 53 |
A logikai szabályok | 54 |
Módszertan | |
A módszer | 55 |
A logikai rendszerezés funkcói | 55 |
A definíció | 56 |
A magyarázat | 57 |
A teóraia | 57 |
A magyarázat típusai | 58 |
Az osztályozás | 58 |
A tudomány fogalma | 58 |
Ismeretkritika | |
Az ismeretkritika problémái | 59 |
A szenzualizmus | 60 |
Az empirizmus | 63 |
A kriticizmus | 65 |
A nem-empirikus ismeretek | 68 |
A szkepticizmus | 69 |
A szubjektivizmus | 70 |
Az objektivizmus | 72 |
Az érzéki megismerés lehetősége | 74 |
A bizonyosság | 75 |
Vallás és tudomány | 75 |
Történeti áttekintés | |
A történeti áttekintés szempontjai | 76 |
A szofisták | 77 |
Sokrates | 78 |
Platon | 81 |
Aristoteles | 83 |
Szent Ágoston | 87 |
A középkor | 88 |
Descartes | 91 |
Locke | 93 |
Leibniz | 94 |
Kant | 96 |
A német idealizmus | 99 |
Bolzano, Husserl és Nic. Hartmann | 102 |
Az etika problémái | |
Az erkölcsi cselekvés | |
A három alapkérédés | 106 |
A cselekvés mibenléte | 106 |
Cél és indíték az erkölcsi cselekvésben | 107 |
Az erkölcsi értékítélet | 108 |
Az eszmény | 110 |
Az erkölcsi értékelés | |
A helyes értékelés kritériumai | 110 |
A hedonizmus | 111 |
Az eudaimonizmus | 112 |
Az utilitarizmus | 113 |
Az igazságosság etikája | 114 |
A perfekcionizmus | 115 |
Az intellekturalizmus | 116 |
A legértékesebb cselekvés | 116 |
Az erkölcsi eszmény és norma | |
Az erkölcsi eszmény | 117 |
A normatív etika | 118 |
Eszmény és norma | 120 |
Az erkölcsi alapnormák | 120 |
A humanizmus | 121 |
A kultúra | 122 |
A becsület és a jog | 122 |
Az erkölcsiség mibenléte | 124 |
Az etika problematikája | 125 |
Erkölcs és vallás | 125 |
Történeti áttekintés | |
Sokrates és Platon | 126 |
Aristotelés | 127 |
Szent Ágoston | 129 |
Újkori irányok | 129 |
Kant | 131 |
Modern irányok | 137 |
Az esztétika problémái | |
Esztétikai határozmányok | |
Az alapproblémák | 142 |
Az alkotás | 142 |
Az esztétikai határozmányok | 143 |
A szemléletiség | 143 |
Az egységesség | 144 |
A jellegzetesség | 145 |
Az objektivitás | 146 |
Az irrealitás | 147 |
Az esztétikai tárgy | 147 |
A művészet | |
Impresszionizmus és expresszionizmus | 148 |
Művészet és játék | 150 |
A művészet mibenléte | 151 |
A művészetek osztályozása | 151 |
A stílus | 152 |
Az esztétikai kategóriák és egységtípusok | |
Az esztétikai kategóriák | 153 |
A tragikum | 154 |
A komikum | 155 |
A humor | 156 |
Az esztétikai eszmény és norma | |
Az esztétikai eszmény | 156 |
Az esztétikai norma | 157 |
A műkritika | 159 |
Az esztétika problematikája | 160 |
Történeti áttekintés | |
Platon | 160 |
Aristoteles | 161 |
Plotinos | 162 |
Aquiói Szent Tamás | 164 |
Újkori irányok | 165 |
Kant | 166 |
Hegel | 167 |
Modern irányok | 168 |
A metafizika problémái | |
A szustancia | |
A lét fogalma | 170 |
Valami valóság létezik | 171 |
A valóság fogalma | 171 |
A változás | 173 |
Forma és matéria | 173 |
A szubstancia fogalma | 174 |
A szubstancia nem test | 175 |
Attributum és kvalitás | 175 |
A szubstancia pszichomorf lény | 176 |
A materializmus | 176 |
A princípium individuationis | 177 |
A kapacitás | 178 |
Valóság és élet | 178 |
A szubstanciák összefüggése | |
Az okság elve | 179 |
Monizmus és pluarizmus | 181 |
Az egyetemes kölcsönhatás | 181 |
A világfolyamat | 182 |
Potencia és aktus | 182 |
A változás lényege | 183 |
A szubstancia három alaptevékenysége | 184 |
A lelkiélet | 185 |
Keletkezés és elmúlás | |
A probléma | 185 |
A fejlődés | 186 |
A fejlődés első törvénye | 186 |
A fejlődés második törvénye | 187 |
A fejlődés harmadik törvénye | 188 |
Az Abszolútum | 188 |
Kant ellenvetése | 192 |
Metafizika és vallás | 192 |
Alkalmazott metafizika | |
Természetfilozófia és szellemfilozófia | 193 |
Az anyag | 194 |
A tér | 195 |
Az idő | 196 |
Az erő | 197 |
Az élet | 198 |
A lelki valóság | 199 |
A szellemfilozófia első problémája | 199 |
A szellemfilozófia második problémája | 200 |
A szellemfilozófia harmadik problémája | 201 |
A szellemfilozófia negyedik problémája | 201 |
A metafizika problematikája | 202 |
Történeti áttekintés | |
A kezdetek | 203 |
Platon | 204 |
Aristoteles | 205 |
Szent Ágoston és a középkor | 209 |
Descartes | 210 |
Spinóza | 213 |
Leibniz | 214 |
Kant | 219 |
Fichte | 220 |
Schelling | 221 |
Hegel | 221 |
Herbart | 224 |
Schopenhauer | 225 |
Lotze | 227 |
Herbert Spencer | 230 |
Újabb irányok | 231 |
Bergson | 233 |
Az ideológia problémái | |
A fenomenológia | |
A probléma | |
Programm | 235 |
A négy alaptudomány | 235 |
A leírás | 236 |
A fenomenológia | 236 |
A követendő módszer | 237 |
Példa erre | 237 |
Hiparchológia | 238 |
A létsíkok viszonya | 240 |
Történeti áttekintés | |
Platon és Aristotelés | 240 |
Az újplatonizmus | 241 |
Scotus Eriugena | 242 |
Aquinói Szent Tamás | 248 |
Duns Scotus | 244 |
Hegel | 245 |
Bolzano | 246 |
Újabb irányok. Husserl | 246 |
A. Meinong | 248 |
Windelband és Rickert | 249 |
Rehmke | 250 |
Relációelmélet | |
A reláció mibenléte | |
A négy probléma | 251 |
A három alapreláció | 252 |
A relációk realitása | 252 |
Relációfajok | 253 |
Az ősrelációk | 254 |
Relációkalkulus | |
A kalkulus mibenléte | 255 |
A relációkalkulus | 255 |
Várható eredmények | 257 |
Kategóriaelmélet | |
Az alapkérdések | |
A négy alapprobléma | 267 |
A kategória mibenléte | 267 |
A kategóriarendszer aprioritása | 268 |
A kategóriák érvénye | 270 |
Autonóm és teherenóm kategóriák | 270 |
Ismeretelméleti kategóriák | 271 |
A kategóriaközti viszonyok | 272 |
A kategoriális abszolutum | 272 |
Történeti áttekintés | |
Aristoteles | 273 |
Duns Scotus | 277 |
Kant | 275 |
Hegel. Újabb irányok | 177 |
Értékelmélet | |
Az értékelmélet alaptanai | |
A négy alapprobléma | 278 |
Az érték fogalma | 279 |
Az értékítélet | 279 |
Érték és valóság | 280 |
Az értékvilág | 281 |
Ennek struktúrája | 282 |
Értékismerés | 283 |
Az alapérték viszonya egymáshoz | 283 |
Az ősérték | 284 |
Érték és Abszolútum | 285 |
Történeti áttekintés | |
Platon és Aristoteles | 286 |
Plotinos | 286 |
Kant | 288 |
Herbart. Windelband | 289 |
Rosmini és Brentano | 290 |
Böhm Károly | 291 |
A modern értékelmélet | 296 |