Bevezetés a filozófiába

Szerző

Budapest

'Pauler Ákos: Bevezetés a filozófiába ' összes példány

Kiadó:	Pantheon Irodalmi Intézet Részvénytársaság
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1921
Kötés típusa:	Félvászon
Oldalszám:	320 oldal
Sorozatcím:	A Pantheon Ismerettára
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	19 cm x 12 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Nyomatott a Globus Nyomdai Műintézet Részvénytársaság betűivel. Második, javított kiadás.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet:
I. A filozófia mibenléte
1. A filozófia tudományok
Gyakran halljuk azt a véleményt, hogy a szaktudományok mellett, aminő például a matematika, fizika, kémia, biológia, tapasztalti... Tovább

Tartalom

A filozófia mibenléte	3
A filozófiai tudományok	3
Ellenvetések a filozófia létjogosultságával szemben	3
A logika	3
Az etika	4
Az esztétika	5
A metafizika	5
Az ideológia	7
A filozófiai tudományok	8
A filozófia mibenléte	8
A filozófia módszere	9
A tudományok felosztása	9
A matematika	10
A valóságtudomány módszere: az indukció	11
A matematika módszere: a dedukció	12
A filozófia módszere nem az indukció	13
A matematika módszere nem a dedukció	14
A filozófia módszere: a redukció	14
A filozófiai megismerés határa	16
Filozófia és szaktudomány	18
A filozófia története	19
A filozófia története	19
A filozófia fejlődése	21
A filozófia történetének felosztása	22
A logika problémái	25
Tiszta logika	25
A logika mibenléte	25
Tiszta és alkalmazott logika	25
A logikai alapelvek problémája	26
Az eddig felvett logikai alapelvek	27
Az azonosság elve	27
Az összegfüggés elve	28
Az osztályozás elve	30
A korrelativitás elve	31
A végtelen regresszus lehetetlenségének elve	32
A logikai alapelvek érvénye feltétlen	33
A pszichologizmus	33
A tudomány problemtikája	35
A tiszta logika	35
A tiszta logika problematikája	36
A logizma mibenléte	37
A logizmaviszonyok	39
Pozitívum és negatívum	40
A tétel mibenléte	41
A tétel dualisztikus szerkezete	41
A kopula	42
A szillogizmus	42
A hagyományos szilogisztika hiányai	43
A szillogizmus teljességi foka	44
A szillogizmus haszna	45
Gondolkodástan	45
Az alkalmazott logika problematikája	45
Az ítélet mibenléte	47
Analitikus, szintetikus és autotetikus ítélet	47
A fogalom mibenléte	49
A fogalomképzés	51
A fogalom funkciója	52
Egyes, többes és egyetemes fogalom	52
A következtetés	54
A logikai szabályok	55
Módszertan	56
A módszer	56
A logikai rendszerezés funkcói	56
A definíció	57
A magyarázat	58
A teória	59
A magyarázat típusai	59
Az osztályozás	60
A tudomány fogalma	60
Ismeretkritika	61
Az ismeretkritika problémái	61
A szenzualizmus	61
Az empirizmus	65
A kriticizmus	67
A nem-empirikus ismeretek	69
A szkepticizmus	71
A szubjektivizmus	72
Az objektivizmus	73
Az érzéki megismerés lehetősége	75
A bizonyosság	76
Vallás és tudomány	77
Történeti áttekintés	78
A történeti áttekintés szempontjai	78
A szofisták	79
Sokrates	80
Platon	83
Aristoteles	85
Szent Ágoston	90
A középkor	94
Descartes	97
Locke	99
Leibniz	101
Kant	103
A német idealizmus	108
Bolzano	111
Az etika problémái	115
Az erkölcsi cselekvés	115
A három alapkérédés	115
A cselekvés mibenléte	115
Cél és indíték az erkölcsi cselekvésben	117
Az erkölcsi értékítélet	118
Az eszmény	119
Az erkölcsi értékelés	120
A helyes értékítélet kritériuma	120
A hedonizmus	121
Az eudaimonizmus	122
Az utilitarizmus	123
Az igazságosság etikája	124
A perfekcionizmus	125
Az intellektualizmus	126
A legértékesebb cselekvés	127
Az erkölcsi eszmény és norma	128
Az erkölcsi eszmény	128
A normatív etika	129
Eszmény és norma	131
Az erkölcsi alapnormák	132
A humanizmus	132
A kultúra	133
A becsület és a jog	135
Az erkölcsiség mibenléte	136
Az etika problematikája	136
Történeti áttekintés	137
Sokrates és Platon	137
Aristotelés	138
Szent Ágoston	140
Újkori irányok	141
Kant	143
Az esztétika problémái	150
Esztétikai határozmányok	150
Az alapproblémák	150
Az alkotás	150
Az esztétikai határozmányok	151
A szemléletiség	152
Az egységesség	153
A jellegzetesség	154
Az objektivitás	155
Az irrealitás	156
Az esztétikai tárgy	156
A művészet	157
A művészet nem utánzás	157
A művészet nem játék	158
A művészet mibenléte	159
A művészetek osztályozása	160
A stílus	161
Az esztétikai kategóriák és egységtípusok	162
Az esztétikai kategóriák	162
Az esztétikai egységesítés típusai: a tragikum	162
A komikum	164
A humor	165
Az esztétikai eszmény és norma	165
Az esztétikai eszmény	165
Az esztétikai norma	166
A műkritika	168
Az esztétika problematikája	169
Történeti áttekintés	169
Platon	169
Aristoteles	170
Plotinos	172
Aquiói Szent Tamás	174
Újkori irányok	174
Kant	175
Hegel	177
A metafizika problémái	178
A szubstancia	178
A metafizikai tétel ténymegállapítás	178
Valami létezik	178
A valóság fogalma	179
A változás	179
Forma és matéria	180
A szubstancia fogalma	181
Attributum és kvalitás	182
A szubstancia nem test	182
A szubstancia mint psychomoroh lény; a conatus	182
A princípium individui	183
A kapacitás	184
Test és lélek	184
A szubstanciák összefüggése	185
Az okság elve	185
Monizmus és pluarizmus	186
A szubstanciák egyetemes kölcsönhatásának elve	187
A szubstanciák száma	187
A világfolyamat	188
Potencia és aktus	189
A változás mibenléte	189
Az ontológiai alapfunkciók	190
A lelkiélet	191
Keletkezés és elmúlás	192
Fejlődés és visszafejlődés	192
A fejlődés és visszafejlődés törvényei	192
A fejlődés első törvénye	192
A fejlődés második törvénye	193
A fejlődés harmadik törvénye	194
Az Absolutum	195
Metafizika és vallás	196
Alkalmazott metafizika	197
A természetfilozófia problémái	197
Az anyag	197
A tér	198
Az idő	200
Az erő	202
Az élet	202
A lelkivilág	203
A szellemfilozófia problémái	204
A szociológia	204
A történetfilozófia	205
A metafizika problematikája	206
Történeti áttekintés	206
A görög metafizika kezdetei	208
Platon	208
Aristoteles	208
Szent Ágoston	213
Descartes	214
Spinoza	217
Leibniz	219
Kant	224
Fichte	225
Schelling	226
Hegel	227
Herbart	229
Schopenhauer	231
Lotze	234
Herbert Spencer	237
Bergson	238
Az ideológia problémái	241
A fenomenológia	241
A probléma
Az ideológia mibenléte	241
Az ideológia felosztása	241
A fenomenológia	242
A fenomenológiai leírás	242
A fenomenológia módszere	243
Példa erre	244
A hiparchológia	244
A szubszisztencia fokozatai	247
Történeti áttekintés
Aristoteles	248
Az új platonikusok	249
Scotus Eriugena	250
Aquinói Szent Tamás	251
Duns Scotus	252
Hegel	253
Bolzano	254
E. Husserl	255
Meinong	258
Windelband és Rickert	259
Rehmke	260
Relációelmélet	261
A reláció mibenléte
Alaptételek	261
A relációk száma	262
A relációk realitása	263
A relációk felosztása	263
Az ősrelációk	265
Relációkalkulus
Ennek szükségessége	266
A relációkalkulus menete	267
A relációkalkulus logikai értéke	268
Történeti áttekintés
Aristoteles	269
Avicenna	270
Aquinói Szent Tamás	272
Locke	274
Hume	275
Leibniz	276
Kant	277
Modern irányzatok	279
Kategóriaelmélet	280
Az alapkérdések
A négy probléma	280
A kategória mibenléte	281
A kategóriák aprioritása	282
Példa a kategórianyomozásra	282
A kategóriák érvénye	283
Pozitiv és filozófiai kategóriák	284
Autonóm, heteronóm és őskategória	284
A kategóriák ismeretelméleti felosztása	285
A kategóriák között fennálló viszonyok	286
A kategoriális abszolutum problémája	287
Történeti áttekintés
Aristoteles	288
Duns Scotus	289
Kant	290
Hegel	292
Értékelmélet	293
Az értékelmélet alaptanai
Az alapkérdések	293
Érték és álérték	294
Az értékítélet	295
Lét és érték	295
Az érték mibenléte	296
Az önértékek rendszere	297
Az önértékek megismerése	298
Az értékek viszonya	299
Az ősérték	300
Érték és Absolutum	301
Történeti áttekintés
Platon és Aristoteles	302
Plotinos	303
Aquinói Szent Tamás	305
Kant	305
Herbart, Lotze és Windelband	306
Újabb irányok	308
Böhm Károly	308
Névmutató	317