Bevezetés a büntetőjogba

Tartalom

I. SZAKASZ.
Alapfogalmak.
1. §. A büntetőjog fogalma, és rendszeri helye 1
1. A büntetőjog fogalma (1. old.). - 2. A büntetőjog rendszeri helye (1. old.) - 3. A büntetőjog felosztása (2. old.).
2. §. A büntetőjogi melléktudományok 4
1. Áttekintés (4. old.). - 2. A büntetőjog története (5. old.). - 3. A büntetőjog bölcselete (5. old.). - 4. Kriminalaetiologia 5. old.). - 5. Bünügyi statisztika (6. old.). - 6. Bűnügyi
esetek ismertetése (6. old.). - 1. Törvényszéki orvos-, elmekór- és vegytan (6 old.). - 8. Összehasonlitó büntetőjog (7. old.). - 9. Kiriminalpolitiika (7. old.). - 20. Kriminalisztika (8. old.). - 11. Börtönügy, poenologia (8. old.). - 12. Sajtójog (8. old.). - 13. Jövedéki büntetőjog (9. old.). - 14. Befejezés (9. old,).
3. §. A büntetőjog jellege és a büntetőjogtudomány feladatai (10. old.)
1. A büntetőjog jellege és természete (9. .old.). - 2. A büntetőjogtudomány feladatai (10. old.).
II. SZAKASZ.
Kriminalaetiologiai bevezetés.
I. FEJEZET.
Bevezetés.
4. §. A társadalmi élet törvényszerűségei 11
1. Quetelet és Guerry (11. old.). - 2. A társadalmi élet törvényszerüségeire vonatkozólag tett ujabb megállapítások eredménye (13. old.). - 3. A kriminalaetiologiai szempontokból jelentős tételek összefoglalása (15. old.).
5. §. A probléma jelentősége és az alapfogalmak tisztázása 18
1. A probléma jelentősége (18. old.). - 2. Kriminalaetiologia, klriminalszociologia, kriminalanthropologia, kriminalszomatologia, kriminalpszichologia (20. old.). - 3. A tényezők vegyes jellege, a megállapítások elé tornyosuló nehézségek (22. old.). - 4. A bünügyi statisztika jelentősége a mi szempontunkból (24. old.).
II. FEJEZET
A kriminalitásnak környezeti: fizikai és szociális tényezői.
6. §. A fizikai tényezők 26
1. Földrajzi fekvés (26. old.). - 2. Éghajlat (29. old.). - 3. Évszakok (31. old.)
7. §. A gazdasági jellegű tényezők hatása 34
1. Vagyon és jövedelem (34. old.). - 2. Az általános gazdasági viszonyok és válságok, főleg a terméseredményeik és gabonaárak, valamint az élelmiszerek árának kihatása (37.
old.). - 3. A táplálkozás kihatása (43. old.). - 4. A lakásviszonyok (44. old.).
8. §. Az élethivatás, a lakóhely, az osztály tagoz ódás, a szociális mozgalmak és a népmozgalmi viszonyoknak jelentősége 45
1. Foglalkozás (45. old.). - 2. A lakóhely különbözősége: város és vidék (49. old.). - 3. Osztálytagozódás, szociális mozgalmak kihatása (53. old.). - 4. A népmozgalmi viszonyok kihatása, a kivándorlás és az idegen állampolgárság befolyása (56. old.).
9. §. A családi állapotnak és a származásnak kriminalaetiologiai jelentősége 61
1. A családi állapot kihatása (61. old.). - 2. A nevelés és származásnak, főként a töménytelen származásnak kriminalaetiologiai jelentősége (67. old.).
10. §. Az erkölcsi viszonyoknak befolyása a kriminalitásra 69
1. Az erkölcsi viszonyok általános befolyása (69. old.). - 2. A prostitúció (70. old.). - 3. Az alkoholizmusz (75. old.). - 4. Egyéb élvezeti cikkek hatása (85. old.). - 5. A játékszenvedély kriminalaetiologiai jelentősége (86. old.). - 6. A tőzsde befolyása a kriminalitásra (88. old.).
11. §. A kulturának behatása a kriminalitásra 89
1. A vallási viszonyok (89. old.). - 2. A műveltségi viszonyok (93. old.). - 3. A nemzetiség és a népszokások (97. old.). - 4. A közjogi intézmények és a jogrendszerek különfélesége;
magántulajdon rendszere, kommunizmusz (100. old.). - 5. A gazdasági és technikai berendezések és haladások kihatása (102. old.). - 6. A művészet, az irodalom és a hírlapirodalom, valamint a ponyvairodalom befolyása (104. old.). - 7. A mozi hatása (107. old.).
12. §. A kriminalitásnak egyéb szociális tényezői 108
1. Szuggesztió és hypnotizmusz (108. old.). - 2. A háborúnak kriminalaetiologiai jelentősége (110. old.). - 3. A tömeg hatása (116. old,). - 4. A társadalmi elszigeteltség utóhatásai (118. old.).
III. FEJEZET.
A kriminalitásnak anthropoiogiai tényezői: I. A szomatologiai tényezők.
13. §. A testi tulajdonságok kihatása 120
1. Testalkat és érzékszervek (120. old.). - 2. A testi megbetegedések és azok kihatása (127. old.). - 3. Tetoválás (128. old.).
14. §. A faji tulajdonságok 128
1. Áttekintés (128. old.). - 2. A négerek kriminalitása (130. old.). - 3. A cigányok kriminalitása (132. old.).
15. §. A kornak és a nemnek kriminalaetiologiai jelentősége 134
1. A kor (134. old.). - 2. A nem (145. old.).
IV. FEJEZET.
II. A pszichológiai tényezők.
16. §. A lelki tulajdonságok kihatása 152
1. A bűntettesek lelki tulajdonságai és érzelmi világa (152. old.). - 2. Elmebetegségek (154. old.). - 3. Babona (156. old.). - 4. A bűntettesek kézírása (158. old.). - 5. Börtönfeliratok (159. old.).
17. §,. Az átöröklés és a degeneráció 160
1. Az átöröklés problémája és a lelki degeneráció kriminalaetiologiai jelentősége (160, old.). - 2. Bűntettes családok (165. old.).
18. §. A bűntettes megelőző kriminalitásának kihatása 166
1. A visszaesés kriminalaetiologiai jelentősége (166. old.). - 2. A bűntettesek különleges nyelve (170. old,). - 3. Tolvajjelek (Gaunerzinken) (171. old.).
19. §. A kriminalitást előidéző motívumok 172
1. A motívumok és azok csoportosítása (172. old.). - 2. Az anarchizmusz (176. old.).
20. §. Befejezés: a kriminalaetiologiai szempontokból jelentős eredmények összegezése 177
III. SZAKASZ.
Jogbölcsészeti bevezetés.
I. FEJEZET.
Áttekintés és az abszolut elméletek.
21. §. Áttekintés 180
1. Bevezetés (180. old.). - 2. Az elméletek csoportosítása (181. old.) - 3. A büntetőjogi elméletek jelentősége (183. old.).
22. §. Az abszolút elméletek általános jellemzése és a régibb legjelentősebb abszolút elméletek ismertetése 183
1. Az abszolút elméletek általános jellemzése (183. old.). - 2. Platón és Aristoteles (184. old.). - 3. Leibnitz és Cocceji Samu (185, old.). - 4. Áttekintés az abszolut elméletek felett
(185. old.).
23. §. Az u. n. gyógyítási elméletek 185
1. Áttekintés (185. old.). - 2. A Kohler-féle a fájdalom által való bűnhődést célzó theoria; Berolzheimer (186. old.). - 3. Welcker ideális kártalanítási elmélete (186. old.). - 4. A
Kitz-féle a bűncselekmény eredményének megsemmisitésére irányuló elmélet (187. old.).
24. §. A megtorlási elméletek 188
1. Áttekintés (188. old.). 2, Az isteni megtorlás elmélete: Stahl, Bekker, Cathrein (188. old.). - 3. Az erkölcsi megtorlás elmélete: Herbart, Henkc (189. old.). - 4. A jogi megtorlás elméletei: I. Kant talió elmélete, Sauer (190. old.). - 5. II. Hegel dialektikus elmélete (191. old.).
II. FEJEZET.
A relativ elméletek.
25. §. A relativ elméletek általános jellemzése és néhány régebbi relativ elmélet ismertetése 192
1. A relativ elméletek általános ismertetése (192. old.). - 2. Seneca, Aquinoi Tamás és Grotius Hugó elméletei (193. old.). - 3. Hobbes, Spinoza, Pufendorf, Locke, Thomasius és Wolff Keresztély theoriái (194. old.).
26. §. A megelőzési elméletek 195
1. Áttekintés (195. old.). - 2. I. Az általános megelőzési elméletek: Az elrettentési elméletek; Filangieri, Gmelin (196. old.). - 3. Feuerbach elmélete a lélektani kényszerről (197. old.). - 4. Bauer intési elmélete (198. old.). - 5. II. Különös megelőzési elméletek: Grollmann visszatartási elmélete (199. old). - 6. A javítási elméletek: Krause, Ahrens, Röder, Tarde, Van Hamel és Thyrén (200. old.).
27. §. Egyéb relativ elméletek 202
1. Önvédelmi elméletek: Romagnosi, Maran (202. old.) - 2. Szerződési elméletek: Rousseau, Beccaria, Fichte (203. old.). - 3. Hasznossági elméletek: Bentham, Ibering, Liszt,
Moddermann (204. old.). - 4. Vargha Gyula gyámolitási elmélete (206. old.).
III. FEJEZET.
A közvetitő (egyesítő) elméletek.
28. §. A legjelentősebb közvetitő (egyesitő) elméletek 207
1. A közvetitő elméletek keletkezésének okai (207. old.). - 2. A legjelentősebb közvetitő (egyesitő) elméletek: Rossi, Köstlin, Merkel, Carraira, Haelschner, Binding, Bar, Wundt, Bemer, Meyer Hugo, Schmidt Richard, Beling (209. old.).
29. §. Végső konklúziók a büntetés jogalapját és célját illetőleg 214
IV. SZAKASZ.
A büntetőjog története.
I. FEJEZET.
Bevezetés.
30. §. Történeti általános bevezetés 217
1. Bevezetés (217. old.). - 2. Az egyes törzsön belül érvényesülő büntetőjog jellegzetességei (219. old.). - 3. Az egymás mellett élő törzsek büntetőjoghatalom-gyakorlásának kölcsönhatásai és közös vonásaik (220. old.) - 4. A kompoziciós rendszer (221. old.). - 5. A büntetőjog későbbi történeti fejlődése során kifejezésre jutó alapelvek (223. old). - 6. Áttekintés a büntetőjogi szempontból jelentős legrégibb jogok felett (226. old.).
II. FEJEZET.
A legrégibb idők büntetőjoga
31. §. A babyloniai jog 227
32. §. Az ind jog 229
33. §. Az egyptomi jog 232
34. §. A zsidó jog 234
35. §. A görög jog 236
36. §. A római jog 238
1. Az első jogtörténeti emlékek (238. old.). - 2. A római büntetőjog a quaestioperek idejében (239. old.). - 3. A császári kornak büntetőjoga (240. old.).
III. FEJEZET.
A középkori büntetőjog.
37. §. A germán-német jog 242
1. A germán jog fejlődésének első emlékei (242. old.). - 2. A közbüntetések kifejeződése (243. old.).- 3. A jogfejlődés a 13. századtól a Karolina létrejöttéig. (244. old.). - 4. A Consitutio Criminalis Carolina (246. old.). - 5. A német jogfejlődés a Constitutio Criminalis Carolina mellett és az azt követő időkben (248. old.)
38. §. Az egyházi jog 250
39. §. Az olasz statutumok joga 253
40. §. A helyzet a középkor végén és az azt követő időkben 256
IV. FEJEZET.
Az ujkor büntetőjoga.
41. §. A büntetőjog újjászületésének kora 260
1. A történeti és tudományos téren működött tényezők (260. old.). - 2. A Calas-eset (261. old.). - 3. Beccaria, Howard és mások fellépése (263. old.). - 4. Eredmények törvényhozási téren és az igazságszolgáltatás (264. old.).
42. §. A magyar jog 266
43. §. A legújabb idők büntetőjoga és büntetőjogtudománya 269
1. A jelentősebb kodifikációs és tudományos rendszeres munkálatok a 19. század első felében (269. old.). - 2. Börtönügyi reformtörekvések (270. old.). - 3. Áttekintés a büntetőjogi iskolák felett (272. old.). - 4. A dogmatikus (klasszikus) büntetőjogi irányzat (273. old.). - 5. Az u. n. pozitív büntetőjogi irányzat (274. old.). - 6. Az u. n. reformer (közvetítő) büntetőjogi irányzat (275. old.) - 7. Az irodalom, főként a legjelentősebb rendszeres munkáik általános jellemzése (276. old.). - 8. A büntetőjog segédtudományai (278. old.). - 9. Kodifikációs törekvések a legutóbbi évtizedekben (283. old.). - 10. Befejezés (284. old.).
Angol tartalomkivonat 287
Francia tartalomkivonat 291
Német tartalomkivonat 295
Név és tárgymutató 299

Témakörök