Bevezetés a Borland C++ programozásba

Szerző

Lektor

Budapest

'Benkő Tiborné: Bevezetés a Borland C++ programozásba ' összes példány

Kiadó:	ComputerBooks Kiadói Szolgáltató és Kereskedő Kft.
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1994
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	299 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-618-009-1
Megjegyzés:	3. kiadás. Fekete-fehér ábrákkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A C programozási nyelv az egyik legnépszerűbb programfejlesztési eszköz a világon. A fejlesztők szívesen dolgoznak vele, mert általános célú, alkalmas igen nagy lélegzetű csoportmunkákban való felhasználásra (ellentétben a Pascal legtöbb implementációjával), nagyon jó hatásfokú kódot lehet vele előállítani, mégis magas szinten struktúrált, átfogóan szabványosított nyelv. Ez utóbbi azt jelenti, hogy egy adott géptípus adott operációs rendszerére kidolgozott - bizonyos programírási szabályokat figyelembe vevő - program viszonylag kis munkával, jól meghatározott helyeken való módosítással átírható más számítógép tetszőleges (a C nyelvet támogató) operációs rendszere alá. Itt azonban rögtön meg kell jegyeznünk azt is, hogy nagyon könnyű C nyelven áttekinthetetlen, nehezen megérthető és módosítható programokat készíteni. Nagyon fontos tehát a fegyelmezett, körültekintő programozási stílus alkalmazása, aminek az elsajátítása kb. annyi munkát igényelhet, mint maguknak a nyelvi elemeknek a megtanulása. Másképp megfogalmazva: a C nyelv nyújtotta szabadság csak annak válik igazán hasznára, aki megfelelően tud vele élni.
A C programozási nyelvet sokan tekintik struktúrált, gépfüggetlen assembly nyelvnek. Ez persze nem azt jelenti, hogy magasszintű nyelvről le kívánják "alacsonyítani", hanem éppen az előnyeit hangsúlyozzák: annyira gépközeli, hogy segítségével lehet akár operációs rendszert is írni, egyúttal annyira gépfüggetlen, hogy ugyanazt a rendszert más géptípusra forrásnyelvi szinten csekély módosítással át lehet tenni (kivéve persze a legalsó réteget képviselő hardver-közeli részeket, amelyek azonban úgyis assembly-ben készülnek). A C nyelvet ez a képessége azonban nem korlátozza rendszerszintű programozásra, hanem egyúttal általános célú programfejlesztési eszközzé is kinőtte magát, amiben az említett nagyfokú szabványosság is komoly szerepet játszott. Vissza

Tartalom

Előszó
Köszönetnyilvánítás
Bevezetés	1
A Borland C++ fejlesztői környezet	3
Hardver és szoftver igények	3
Installálás	4
A Borland C++ fejlesztőrendszer kezelése	6
Szövegszerkesztés	12
Fordítás, programszerkesztés és futtatás	13
A project fogalma és használata	14
A menürendszer	16
Az ún. system menü	16
A File menü	16
Az Edit (szövegszerkesztés) menü	17
A Search (keresés) menü	18
A Run (futtatás) menü	18
A Compile (fordítás) menü	18
A Debug (nyomkövetés) menü	19
A Project menü	19
Az Options (rendszerjellemzők beállítása) menü	20
A Window menü	20
A Help menü	20
C programozás a Borland C++-ban	23
Alapismeretek	24
A változók alaptípusai	26
A karakter típus és a sztringek	27
Az egész típusok	28
A felsorolt típusok	29
Amit a logikai típusról tudni kell a C-ben	30
A lebegőpontos valós számok típusai	30
A mutató típusok	30
Az előfeldolgozó	33
Szimbólumok és makrók	33
Feltételes fordítás	37
Előredefiniált szimbólumok	38
File-beépítés	40
Implementáció-függő vezérlősorok	40
Tárolási osztályok, hatáskörök	41
Modulok, blokkok	41
Függvények tárolási osztályai	42
Változók élettartama és hatásköre	42
Egyszerű adatdeklarátorok	44
Függvények definíciója és deklarációja	47
Módosító jelzők	50
Típusdefiniáló (typedef) azonosítók	52
Kifejezések	55
Elsődleges kifejezések	55
Operátorok	56
Konverziók	64
A konverzió a char, az int és az enum típusok között	64
Konverzió mutatók között	64
Aritmetikai konverziók	65
Utasítások	65
Kifejezés-utasítások	66
A feltételes utasítás	67
Ciklusszervező utasítások	69
Egyéb vezérlésátadó utasítások	71
Struktúrák és unionok	73
Struktúrák megadása	74
Hivatkozás struktúra elemekre	75
A bitmezők	76
Az union fogalma	77
Mutatók és tömbök	79
A mutatók használata	79
Értékadás mutatóknak	83
Mutatók függvényparaméterként	84
Pointer aritmetika	85
Tömbök használata. Többdimenziós tömbök	87
Kapcsolat tömbök és mutatók között	88
Általános mutatók	91
Függvényekre mutató pointerek	92
Bevitel és kivitel	92
Alacsony szintű I/0	93
Folyam jellegű I/0	94
A main függvény	100
További magyarázatok	101
A balérték és jobbérték fogalma	101
Még egyszer a deklarációkról és a típusokról	102
Függvények változó számú paraméterrel	103
Összetett mintapélda	106
A tervezés egyes fázisai	106
A menükezelő rendszer listája	114
Programozás C++-ban	135
Új elemek a C++-ban	136
Alternatívák a # define direktíva helyett	137
Cím szerint nyilvántartott típusú, vagy referencia típusú változók	138
Inicializált függvényparaméterek	141
C++ kommentek	142
Az OOP alapjai	142
Egységbezárás	143
Öröklés	145
Többrétűség (polimorfizmus)	149
Függvénymezők definiálása	151
Függvénymezők aktivizálása	153
A this nevű, implicit mutató	154
Konstruktorok és destruktorok	155
Konstruktorok definiálása	156
Destruktorok definiálása	158
Mezőhozzáférés	159
Mezőhozzáférési szintek	160
Mezőhozzáférés és öröklés	161
Virtuális függvények	162
Késői összerendelés	162
Virtuális függvények deklarálása	166
Dinamikus objektumok	167
Dinamikus objektumok létrehozása	167
Dinamikus objektumok megszüntetése	168
További flexibilitás a C++ban	169
Rokonok és barátok	169
Operator overloading	170
Példa egy operátor új jelentésének definiálására	171
C++ I/0 könyvtárak	174
OOP megközelítésű rendszerfüggvények	176
Komplex aritmetika	176
BCD aritmetika	177
IBM PC specifikus lehetőségek	181
Szöveg és grafika	181
Programozás szöveges üzemmódban	183
Programozás grafikus üzemmódban	187
Overlay a Borland C++-ban	196
Az overlay használata	197
Swapping	198
Include file-ok és függvények	201
A Borland C++ include file-jai	201
A könyvtári rutinok csoportosítása	205
Karakter osztályozó rutinok	205
Konverziós rutinok	205
Katalóguskezelő rutinok	205
Diagnosztikai rutinok	206
Grafikai rutinok	206
Input/Output rutinok	207
Interface rutinok (DOS, 8086, BIOS)	208
Memóriablokk- és sztringkezelő rutinok	209
Matematikai rutinok	210
Dinamikus tárkezelő rutinok	211
Különleges rutinok	211
Folyamatvezérlő rutinok	212
Szabványos rutinok	212
Karaktermódú képernyőkezelő rutinok	212
Idő és dátum rutinok	213
Változó argumentumlista kezelő rutinok	213
Fontosabb könyvtári függvények	214
Függvények szöveges üzemmódban	214
Hangeffektusok létrehozása	221
Függvények grafikus üzemmódban	222
Általános könyvtári függvények	252
Irodalomjegyzék	300