Nyelvtudományi alapismeretek | 5 |
A nyelvtudomány tárgya, módszerei, kapcsolata más tudományokkal | 7 |
Az alkalmazott nyelvtudomány | 10 |
A nyelvről általában | 15 |
A nyelv mibenléte, funkciói | 18 |
A nyelvi jel fogalma | 21 |
A nyelvi mező | 26 |
A nyelv mint rendszer | 28 |
Nyelv és társadalom | 31 |
Nyelv és gondolkodás | 34 |
Nyelv és beszéd | 38 |
A nyelv keletkezése | 41 |
A szófajok és mondatrészek kialakulása | 47 |
A nyelv történelmi (diakronikus) változása | 49 |
A nyelv vízszintes tagozódása | 50 |
A nyelv függőleges tagozódása | 54 |
Az írott és beszélt nyelv lélektani jellemzése | 59 |
Nyelvi közlés és az információelmélet | 61 |
A nyelvek felosztása. A nyelvrokonság | 64 |
Irodalomjegyzék | 69 |
Leíró magyar nyelvtan | 75 |
Szótan. A szó és a szókészlet általános kérdései | 77 |
A magyar szó jellemző sajátságai | 77 |
A szó értékű egyéb nyelvi elemek | 78 |
A magyar nyelv szókészlete. A teljes szókészlet és alapszókészlet | 79 |
A szókészlet nagysága | 80 |
A magyar szókészlet mai mozgása | 80 |
A magyar szókészlet történeti vizsgálata | 81 |
A szókészlet rétegei | 88 |
A köznyelv szókészlete | 88 |
Az irodalmi nyelv szókészlete | 89 |
A tájszavak | 89 |
A szakszókészlet | 89 |
A zsargonszavak | 90 |
A mozgalmi nyelv - mozgalmi zsargon | 90 |
A magyar szókészlet stilisztikai vonatkozásai | 92 |
A pozitív festői erejű szavak | 93 |
A negatív festői erejű szavak | 93 |
Az archaizmusok - neologizmusok | 94 |
Az egyén szókincse | 96 |
A szókincs nagysága | 97 |
Jelentéstan. A jelentéstan tárgya, feladata | 99 |
A szó alakjának és jelentéstartalmának kapcsolata | 99 |
A jelentés mint funkció | 100 |
A szó jelentésköre | 102 |
Az egy- és a többjelentésű szavaink | 103 |
Az állandó és az alkalmi jelentés | 104 |
A szavak alaki, illetőleg jelentésbeli egyezése, rokonsága és eltérése. Az azonos alakú szavak | 105 |
A rokon értelmű szavak | 106 |
Az eltérő jelentésű (heteronim) szavak | 107 |
Az ellentétes (antonim) jelentésű szavak | 107 |
A szóhangulat | 108 |
A jelentésváltozások | 110 |
A jelentésváltozás főbb típusai. Névátvitel | 111 |
Jelentésátvitelek | 113 |
A jelentásváltozás egyéb módjai | 114 |
A szófajok | 115 |
Az ige | 117 |
A névszók | 119 |
A főnév | 120 |
A főnévi igenév | 121 |
A melléknév | 122 |
A melléknévi igenév | 122 |
A számnév | 123 |
A névmás | 124 |
A határozószó | 129 |
A viszonyszók | 132 |
Indulatszó | 135 |
A szóelemek általános kérdései. A szóelem fogalma | 136 |
A szóelemek kapcsolódása | 138 |
A szótövek. Az igetövek | 139 |
A névszótövek | 140 |
Az igékhez járuló igeképzők | 142 |
Névszókhoz járuló igeképzők | 144 |
Igékhez járuló névszóképzők | 145 |
Névszókhoz járuló névszóképzők | 146 |
A szóösszetétel | 141 |
A mellérendelő összetétel | 147 |
Az alárendelő összetétel | 147 |
A szóalkotás ritkább módjai | 148 |
A különírás - egybeírás | 150 |
A jel | 152 |
A rag | 153 |
Alanyi ragozás | 156 |
Tárgyas ragozás | 157 |
A szók helyes használata | 155 |
Mondattan. A mondat általános kérdései | 161 |
A mondat meghatározása | 162 |
A mondatfajták osztályozása | 164 |
Az egyszerű mondatok tartalma | 167 |
Az egyszerű mondatok minősége | 170 |
A mondatfajták különleges használata | 171 |
Nyelvhelyességi tudnivalók a mondatfajtákkal kapcsolatban | 172 |
A mondatrészek. A mondat főrészei | 173 |
A szószerkezetek értelmezése | 174 |
Az alany | 176 |
Az állítmány | 178 |
Az alany és az állítmány egyeztetése | 179 |
A tárgy | 180 |
A határozó | 182 |
A határozók osztályozása és rendszer | 183 |
A határozók alaki kifejező eszközei | 183 |
A helyhatározók | 184 |
Az időféle határozók | 185 |
A módféle határozók | 186 |
Az állapotféle határozók | 187 |
Az állandó határozók | 190 |
A határozós szerkezetek helyes használata | 190 |
A jelző | 192 |
Egyszerű mondat többtagú mondatrészekkel | 196 |
A szórend | 197 |
Az összetett mondatok fajtái, szerkezetei | 198 |
A mellérendelő összetett mondatok | 199 |
Az alárendelt mondatok | 202 |
Az alanyi mellékmondat | 203 |
Az állítmányi mellékmondat | 204 |
A tárgyi mellékmondat | 205 |
A határozói mellékmondat | 206 |
A helyhatározói mellékmondatok | 206 |
Az időhatározói mellékmondatok | 207 |
A módféle határozót kifejtő mellékmondatok | 208 |
Az állapotféle határozót kifejtő mellékmondat | 210 |
Az állandó határozót kifejtő mellékmondatok | 211 |
Egyéb alárendelő mondatok | 211 |
A jelzői mellékmondatok | 213 |
Az értelmezői mellékmondat | 214 |
A mondatrend | 214 |
Az összetett mondat szerkesztése | 215 |
Írásjelek a mondatban | 218 |
A táblai vázlat helyesírási problémái | 219 |
Irodalom | 221 |