1.063.109

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Bevándorlás és beilleszkedés

A szomszédos országokból Magyarországra irányuló bevándorlás az ezredfordulón

Szerző
Lektor
Budapest
Kiadó: Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézet
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 219 oldal
Sorozatcím: Kutatási jelentések
Kötetszám: 80
Nyelv: Magyar  
Méret: 29 cm x 20 cm
ISBN: 963-9597-06-6
Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A rendszerváltás következtében a nemzetközi vándorlás, amely a szocializmus évtizedei alatt a meg nem engedett, rendszeridegen társadalmi folyamatok közé tartozott, egyszerre elfogadott jelenséggé... Tovább

Előszó

A rendszerváltás következtében a nemzetközi vándorlás, amely a szocializmus évtizedei alatt a meg nem engedett, rendszeridegen társadalmi folyamatok közé tartozott, egyszerre elfogadott jelenséggé vált Magyarországon. A változások sorában fontos szerepet játszottak az 1988-as, majd 1989-es események, amikor vízummentességük lejártát követően, a döntő többségükben magyar nemzetiségű román, illetve keletnémet állampolgárok - az akkori fogalmak szerint jogellenesen - hazánkban maradtak. Ezzel a fellépéssel ugyanis az akkori hatalom, a még érvényben lévő törvények alapján, már nem tudott, vagy nem akart mit kezdeni. Ennek következtében a magyar társadalomnak, lényegében migrációs tapasztalat nélkül, a nemzetközi vándormozgalom szélsőséges esetével, a menekülthullámokkal és a velük kapcsolatos problémák társadalmi, gazdasági, politikai következményeivel kellett szembesülnie. A rendszerváltás és a vele együtt a nemzetközi vándorlás megítélésében bekövetkezett változás egyben a külföldiek huzamos ideig (nem turistaként) való magyarországi tartózkodását is természetessé tette. Ebben a folyamatban a stigmatizáltság megszűnésének és a migráció nyilvánossá válásának fontos szerepe volt. A nyilvánosság - a migrációhoz kapcsolódó elhallgatás, megbélyegzettség megszűnése és annak ismerete, tudata, hogy a magyar állampolgárok egy része azzal a céllal utazik külföldre, hogy ott véglegesen letelepedjen, valamint a külföldiek közül is számosan hasonló szándékkal érkeznek hazánkba - teljesen új helyzetet teremtett. Magyarország tehát a fokozatosan kibontakozó közép-kelet-európai politikai-társadalmi átalakulások következtében több évtizedes elzártság után újra bekapcsolódott a nemzetközi vándorlás áramlatába, immár elsősorban fogadó országként. A nyolcvanas évek végén megjelenő nagyobb menekülthullámok után a kilencvenes évek elején is jelentős tömegek érkeztek az országba huzamosabb ideig történő itt-tartózkodás vagy végleges letelepedés szándékával, és - a délszláv háború következtében - egy részük újra menekültként. A menekültek érkezése, valamint az 1990 óta folyamatos, bár változó nagyságrendű bevándorlás számos társadalmi, demográfiai, gazdasági, politikai és csoportlélektani problémát vetett fel. Ugyanakkor Magyarországnak szembe kellett néznie azzal a ténnyel, hogy a véglegesen az országban maradó - különböző hátterű - bevándorlók, növekvő számuk következtében, fontos szerepet játszhatnak mind az ország népességszámának, mind a népesség nem és kor szerinti összetételének alakulásában, valamint a különböző demográfiai folyamatokban is érezhető lehet a hatásuk. Vissza

Tartalom

Bevezetés 7
A vizsgálat kérdésfelvetései, témakörei és az adatfelvétel előkészítése 15
Az alapsokaság, a minta és a mintavétel leírása 19
A bevándorlók szocio-demográfiai összetétele és szocio-kulturális háttere
(Tóth Pál Péter) 23
1. Demográfiai jellemzők 25
1.1. Nem, életkor 25
1.2. Hol laktak? 28
1.3. Nyelvi környezet 30
1.4. Állampolgárság 33
1.5. Anyanyelv, nemzetiség 37
1.6. Vallás szerinti megoszlás 40
1.7. Családi állapot 41
1.8. Iskolai végzettség 48
1.9. Foglalkozás és munkahely 52
1.10. Az életkörülmények a kivándorlást megelőzően és Magyarországon 59
2. Összegzés 67
A bevándorlók migrációs céljai, motivációi és ezek makro- és mikrostrukturális háttere (Gödri Irén) 69
1. Elméleti megfontolások 70
2. Előzmények, avagy a napjainkban zajló migráció kezdetei 72
3. A vizsgált migrációs folyamat általános kontextusa és sajátos elemei 74
4. Migrációs célok és motivációk egyéni szinten 80
4.1. A Magyarországra érkezés ideje 81
4.2. A migrációs szándék felmerülésének ideje 82
4.3. A migráció kezdeti célja 83
4.4. A tanulni vagy munkát vállalni érkezők motivációi 87
4.5. A letelepedés motivációi - módszertani megfontolások 88
4.5.1. Motivációk a nyitott kérdés alapján 89
4.5.2. Motivációk a zárt kérdés alapján 93
4.5.3. Motivációk a különböző demográfiai csoportokon belül 98
4.6. A bevándorlók típusai 101
5. A migrációs döntés háttere 104
5.1. Munkanélküliség 105
5.2. Az etnikai identitás és etnikai diszkrimináció szerepe 106
5.3. A migrációs döntés mikroszociális beágyazottsága 109
5.3.1. A mikrokörnyezet migrációval kapcsolatos attitűdjei 110
5.3.2. A migrációs döntésben szerepet játszó személyek 112
5.3.3. Együtt költöző személyek 114
5.4. A migrációs minta 116
5.5. A kapcsolatháló mint erőforrás 122
6. Összegzes 126
A bevándorlók beilleszkedése - objektív és szubjektív dimenziók (Gödri Irén) 133
1 Elméleti megközelítések és modellek a beilleszkedés vizsgálatában 134
2 Az alkalmazható értelmezési keret és a beilleszkedés dimenziói a vizsgált
csoportnál 136
3. Gazdasági integráció 139
3.1. Munkaerő-piaci helyzet, gazdasági aktivitás 139
3.2. Foglalkozásszerkezet 144
3.3. Foglalkozási mobilitás 147
3.4. Iskolai végzettség szerinti foglalkozás 150
3.5. A munkaerő-piaci szempontból sikeres és sikertelen beilleszkedők 151
3.6. A munkaerő-piaci beilleszkedés folyamata 153
4. Társadalmi integráció 158
4.1. Az átköltözéskor kapott segítség mint a kezdeti adaptáció elősegítője 160
4.2. A fogadó társadalom tagjaival kialakított kapcsolatok 164
4.2.1. Új barátságok 165
4.2.2. Szomszédsági kapcsolatok 166
4.3. A civil társadalomba való integráció 166
4.4. A bevándorlók kapcsolathálóinak jellemzői mint társadalmi integrációjuk
jelzőszámai 167
4.4.1. Az alkalmazott mérőeszköz 168
4.4.2. A kapcsolathálók kiterjedtsége 169
4.4.2.1. A kapcsolathálók mérete 169
4.4.2.2. A kapcsolatok multiplexitása 174
4.4.2.3. A kapcsolathálók mérete a társadalmi-demográfiai csoportokon belül 175
4.4.2.4. A kapcsolathálók sűrűsége 176
4.4.2.5. A kapcsolathálók heterogenitása 177
4.4.3. A kapcsolathálók létrejöttében érvényesülő szelekció 177
4.4.4. A kapcsolathálók kapcsolatjelleg szerinti összetétele 179
4.4.5. A kapcsolathálók összetétele a kapcsolat-személyek származási országa szerint 183
4.4.6. A kapcsolatok időtartama 190
4.4.7. Az interakciók gyakorisága és a kapcsolat-személyek elérhetősége 190
4.5. Határokon átívelő családi kapcsolatok 193
5. Pszichológiai és identifikációs integráció 196
5.1. Problémák, nehézségek előfordulása 196
5.2. Otthonosságérzés, elégedettség 198
5.3. Anómia 203
5.4. A szülőföldhöz való kötődés 204
5.5. Integrációs tudat 206
6. Az elégedettség, az integrációs tudat, a társadalmi integráció és a munkaerő-piaci
beilleszkedés néhány összefüggése 207
7. Összegzés 210
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem