Betonok, adalékanyagok

Előszó

A magyar építőipar fejlesztése népgazdaságunk fontos célkitűzése. A népgazdasági beruházások jelentős hányadát az építési munkák képezik. A következő években az állandóan növekvő feladat megvalósítása mellett az építőiparnak a minőségjavításra is nagyobb gondot kell fordítani. A jó minőségben megvalósított munkák volumenének növelését az építőipar csak úgy képes teljesíteni, ha az építőanyagipari és kivitelező vállalatok nagyobb fegyelemmel végzik munkájukat, szigorúan betartják a minőségi és technológiai előírásokat. A magyar építőiparral szembeni fokozottabb minőségi követelményeket egyrészt indokolja, hogy hazánk egyre jobban bekapcsolódik a KGST közös beruházásainak megvalósításában, másrészt az egyes építőanyagokkal és szerkezetekkel a tőkés piacokon is megjelenik. A mennyiségi igények kielégítése mellett a világszínvonalhoz való igazodás a minőséggel kapcsolatban további szigorításokat követel meg. Az építőipari termékek, szerkezetek és egyes létesítmények műszaki követelményei, a minőségi osztályba sorolását, továbbá a vizsgálati módszerek, eljárások előírásait állami szabványokban rögzítik. A szabványokban előírt minőségi követelmények alapul szolgálnak az építőanyag gyártásában és a kivitelezésben választott technológiai meghatározásához. Az építőipari szabványgyűjtemények 1972-ben megjelent tíz kötetes kiadása rövid idő alatt elfogyott. A jelentkező igények kielégítése az újra nyomtatással helytelen lett volna mivel a szabványok egy részét időközben korszerűsítettük, illetve új szabványok jelentek meg. Bár a jelenlegi 2. átdolgozott kiadásként megjelenő Szabványgyűjtemények is csak a fontosabb országos és ágazati szabványokat tartalmazzák, mégis indokolttá vált azokat az eddigi 10 kötet helyett 14 kötetben megjelentetni. A fenti okok miatt az egyes kötetek tartalma is kissé eltér az előző kiadásétól. Vissza