Beton és vasbeton IV.

Az oktatás története

Szerző

Lektor

Budapest

'Dr. Balázs György: Beton és vasbeton IV. ' összes példány

Kiadó:	Akadémiai Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2001
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	1.073 oldal
Sorozatcím:	Beton és vasbeton
Kötetszám:	4
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-057-808-5
Megjegyzés:	Színes fotókkal illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Egyetemünk első elődja a II. józsef által 1782-ben alapított Institutum Geometricum volt az első mérnökképző intézet, amelyben már egyetemi szervezetben oktatták a mérnöki tudományokat.
100 évvel később, az 1871/72 tanévben kezdett működni a Királyi József Műegyetem, amely a világon szinte elsőként viselte nevében az egyetem szót.
Azóta (ezt a könyv ismerteti) egyetemünk szervezete többször változott, de egyetemünknek mindig szerves része volt a Mérnöki (Építőmérnöki) és Építészmérnöki Kar, korábban Osztály, Szakosztály.
A millenniumi Év alkalom volt a visszaemlékezésre. Nyugodtan megállapíthatjuk, hogy oktatásunk eddig világszínvonalú volt. Ezt bizonyítja az a tapaztalat, hogy mérnökeink a világ minden részén megállták a helyüket, elismerést szerezve ezzel maguknak és egyetemünknek. Bár változtak a politikai rendszerek és változott a külső hatás is, vezetőink ellenálltak a kísértésnek és megmaradtak az általános mérnök-, és építészképzés mellett.
Egyetemünk nemcsak mérnökképző iskola volt, hanem hazánk legnagyobb kutató intézménye is. Kutatásai révén meghatározó szerepe volt hazánk műszaki fejlődésében. Szellemi munkánkat a külföld is mindig elismerte. Három Nobeldíjasunk egyetemünknek is hallgatója volt. 179 oktatónkat műegyetemi kinevezésük előtt, vagy műegyetemi tevékenységük idején választottak a Magyar tTudományos Akadémia tagjává. Ezek közül 31 volt mérnök (építőmérnök) és 11 volt építészmérnök.
Ez a könyv egyetemi oktatásunk szők területének, a beton és a vasbeton oktatásának a történetét dolgozta fel. Örülök annak, hogy e feldolgozás az oktatás mindhárom (egyetemi, főiskolai, szakközépiskolai) szintjére vonatkozik. A könyv ráirányítja a figyelmet egyetemünk felelősségére. Nekünk kell irányt mutatni a főiskolákon, szakközépiskolákban folyó beton- és vasbeton-oktatásnak is, hiszen hallgatóik nálunk tanulhatnak tovább.
Befejezésül megköszönöm e könyv szerzőjének hogy mindnyájunk okulására megírta a Millenniumi Évhez illő, továbbiakban forrásmunkaként használható könyvet. Vissza

Fülszöveg

Hazánkban ez az első könyv, amely átfogóan tárgyalja a beton és a vasbeton történetét, amelyet az anyag, a technológia és az ismeretek fejlődése kölcsönhatásának tekint.
Az első kötet a beton és a vasbeton alapjainak fejlődéstörténetét ismerteti. Ezek a portlandcement, a bauxitcement, a betonismeret a betontechnológia, az építéstechnológia és a vasbetonismeret.
A második kötet a mélyépítési beton- és vasbeton szerkezetek történetét tartalmazza. Ezek: Útépítési betonok, közúti hidak, vasút vasbeton szerkezetei, földalatti vasút, vízellátás és csatornázás, zsilipek, duzzasztók beton- és vasbeton szerkezetei.
A harmadik kötet a magasépítési vasbeton szerkezetek: házak, ipari és mezőgazdasági szerkezetek, középületek vasbeton szerkezetei fejlődésének a történetét mutatja be.
A negyedik kötet az egyetemi, a főiskolai és a szakközépiskolai beton és vasbeton oktatás történetét foglalja össze, röviden ismertetve az oktató intézmények szervezeti kialakulásának a történetét is.

Tartalom

A beton és vasbeton oktatása az egyetemeken	1
Történeti áttekintés	1
Az Institutum Geometricumtól a Királyi József Műegyetemig	9
A mérnökképzés előzményei	9
Az Institutum Geometricum	11
A József Ipartanoda	14
A József Polytechnikum	17
A Királyi József Műegyetem	20
Az átmeneti szervezeti szabályzat	20
Az 1882. évi szervezeti szabályzat	21
A mérnöki doktorátus	25
Az 1908. évi szervezeti szabályzat	26
A hallgatók létszáma és összetétele	27
Az egyetem új épületei	30
Közgazdasági mérnökök képzése	33
Az 1916. évi szervezeti szabályzat	35
Változások a Tanácsköztársaság idején	36
A hallgatók szervezetei	39
A tankönyvellátás megindulása	42
A numerus clausus törvény	42
Az 1927-29. évi oktatási reform	45
A cement, a beton és a vasbeton oktatása a Mérnöki Szakosztályon	50
A cement, a beton és a vasbeton oktatása az Építészmérnöki Szakosztályon	56
A Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem	58
Az egyetem bővülése	58
A Mérnöki Osztály tantervei és tantárgyprogramjai	60
Az Építészmérnöki Osztály tantervei és tantárgyprogramjai	64
A mérnök- és építészmérnök-hallgatók Németországba telepítése	71
A forrásanyag	71
A kitelepítés előzményei	72
A mozgósítás	72
A szervezet	74
Diákélet Breslauban	74
Áttelepülés Breslauból Halléba	75
Halléban	75
A mérnökhallgatók további sorsa	76
Az építészhallgatók dániai útja	78
A tanulás	79
Utószó	80
Összefoglaló adatok	81
Az egyetemen és a kar vezetői 1871-1952 között	81
Létszámadatok, származási adatok	82
A tanszékek kialakulása	85
A Budapesti Műszaki Egyetem és az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem	89
Szervezeti változások a műszaki felsőoktatásban	89
A Műegyetem szervezetének az átalakulása	91
A Műegyetem belső életének a változásai	106
Személyi változások	130
A forradalom előtt	130
A forradalom után	132
Dr. Egerváry Jenő	133
A "klerikális reakció" elleni küzdelem	134
A pártok szerepe az egyetemen	137
A pártok megalakulása	137
Az "egypártrendszer"	138
A párt szerepe az oktatási reformok kidolgozásában	140
A pártvezetés szervezeti felépítése a Műegyetemen	145
A párt irányító szerepének érvényesítése az Építőmérnöki és az Építészmérnöki Karon	146
Az ifjúság az egyetemen	149
Ifjúsági szervezetek az egyetemen	149
A kollégiumok	161
A kollégiumi élet a Vásárhelyi Pál Kollégiumban	163
Bordi Imre kálváriája	169
Paulay Tamás életútja	174
A szakszervezet	175
Az 1956. évi forradalmi és az azt követő események	180
Forrásmunkák	180
Forradalmi események	180
A forradalom után	185
Tantervek és tartárgyprogramok a Mérnöki, majd Építőmérnöki Karon	187
Az 1948. évi átmeneti tanterv	187
A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata a felsőoktatási reform alapelveinek meghatározása tárgyában	190
Az 1950. évi reformtanterv	192
Az 1963. évi reformtanterv	198
Az 1974. évi reformtanterv	261
Az 1985. évi reformtanterv	293
Az 1993. évi reformtanterv	328
Az 1998. évi tanterv	356
Tantervek és tantárgyprogramok az Építészmérnöki Karon (nappali tagozat)	393
Az építészmérnök-képzésről általában	393
Az 1948. évi átmeneti tanterv	395
Az 1950-ben induló oktatási reform	395
Az 1963. évi tanterv és a tantárgyprogramok	398
Az 1973. évi tanterv és a tantárgyprogramok	402
Az 1984. évi tanterv és a tantárgyprogramok	417
Az 1991. évi tanterv	429
1997/98 tanévtől érvényes tanterv	436
Az esti és a levelező oktatás	458
Az eti és a levelező oktatásról általában	458
A Mérnöki, majd Építőmérnöki Kar esti és levelező tagozatos tantervei	460
Az esti és levelező oktatás az Építészmérnöki Karon	490
Idegen nyelvű mérnökképzés egyetemünkön	497
Az angol nyelvű képzséről általában	497
Angol nyelvű képzés az Építészmérnöki Karon	497
Angol nyelvű képzés az Építőmérnöki Karon	501
Német nyelvű mérnökképzés	509
Francia nyelvű képzés	513
A mérnöki továbbképzés	513
A Mérnöki Továbbképző intézet megalakulása és működése 1945-ig	513
A Soproni Nyári Egyetem	516
Mérnöki továbbképzés a II. világháború után	516
A minisztériumok és a főhatóságok továbbképzési tervei	519
Az ÉTE Oktatási Bizottsága közvélemény-kutatása	521
A Mérnöki Továbbképzési Tanács	526
Szakmérnökképzés, szaküzemmérnök-képzés	528
Az Akkreditációs Bizottság döntése	545
A Mérnöktovábbképző intézet vezetői 1940-1999 között	545
A II. sz. Hídépítéstani Tanszék	546
A tanszék oktatási tevékenységének a kialakulása	546
A vasbeton oktatása	547
A tantárgyak és oktatóik	549
Oktatási segédanyag	550
Vasbeton szerkezetek Tanszéke	550
A tanszék helyiségei	550
A tanszék vezetői	555
A Vasbeton Szerkezetek Tanszéke oktatásáról általában	555
A vasbeton szilárdságtan oktatása	565
A laboratóriumi oktatás	567
Egyéb laboratóriumi tevékenység	570
A tanszék részvétele az idegen nyelvű képzésben	570
Szakmérnökképzés	572
Építőanyagok Tanszék	593
A tanszék helyiségei	593
A tanszék személyi állománya	594
Tanszékvezetők	595
A graduális képzés	595
Részvétel az idegen nyelvű képzésben	605
A tananyag egyeztetése	606
Állandó építőanyag kiállítás	607
Diplomamunkák	611
Posztgraduális képzés	614
Szilárdságani és Tartószerkezeti Tanszék	634
Az oktatás kialakulása	634
A tanszék vezetői	638
A tanszék által megjelentetett oktatási segédletek	638
A vasbeton szerkezetek témájú tantárgyak oktatói	642
Részvétel a szakmérnökképzésben	644
Építéskivitelezési tanszék	647
A tanszék és oktatási feladatai kialakulása	647
A tanszék oktatási tevékenysége	649
Beton és vasbeton oktatása a közlekedésmérnöki Kar építőgépész és anyagmozgató gépész ágazatán	652
Általában	652
Tantervek	654
A tantárgyprogramok	656
Előadók	659
Jegyzetek, segédletek	660
A műegyetemi könyvtár	660
Az Építőmérnöki Kar vezetésének oktatási kezdeményezései	667
Beton és vasbeton oktatása a Kertészeti Egyetemen	671
Cement és beton oktatása a Miskolci Egyetemen	675
Az egyetem kialakulása, változásai	675
Az anyagmérnökképzés	676
Tantervek, tantárgyprogramok	677
Beton és vasbeton ismeretek oktatása a Bányamérnöki Karon	682
Beton és vasbeton oktatása az Erdészeti és Faipari Egyetemen	683
Az egyetem kialakulása	683
A beton és vasbeton oktatása a Bányászati és Erdészeti Akadémián	684
Beton és vasbeton oktatása a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Bánya-, Kohó-, és Erdőmérnöki Karán	684
Beton és vasbeton oktatása az Erdészeti és Faipari Egyetemen	687
A cement oktatása a Veszprémi Egyetemen	689
Megalakulás és szervezeti változások	689
Az egyetem, ill. a tanszék vezetői	690
Az oktatás	691
A cement oktatása	691
A Szilikátkémiai Tanszéken végzett hallgatók száma	692
Cementes diplomamunkák és szakdolgozatok	693
Szakmérnökképzés	705
A beton és vasbeton oktatása a főiskolákon	707
A főiskolákrók általában	707
A Széchenyi István Főiskola (SZIF)	710
A főiskola alapítása és változásai	710
A főiskola szervezeti felépítése	711
A képzési célok és tantervek	717
Közlekedésépítési Kar	718
Közlekedésépítési Intézet (1978-1984)	719
Közlekedésépítési intézet (1984-1990) Közlekedésépítési Üzemmérnök Szak	721
Építési Intézet (1990-1996)	722
A kreditrendszer	727
Tantárgyprogramok	733
Diplomamunkák	763
A tantárgyak előadói	763
A tantárgyakért felelős szervezeti egységek vezetői	765
Jegyzetek, segédletek	766
Ybl Miklós Műszaki Főiskola Budapesti Területi Egység	767
Az építőiapri szakemberképzés a főiskolát megelőző iskolákban	767
A főiskola alapítása és változásai	769
A főiskola szervezeti felépítése	770
A főiskola felső- és középszintű vezetői	777
Tantervek (óratervek)	779
A laboratóriumi oktatás	787
Tantárgyprogramok	790
Betont és vasbetont tartalmazó tantárgyak előadói	810
A főiskola által kiadott jegyzetek segédletek	811
Szakmérnökképzés	812
Ybl Miklós Műszaki Főiskola Debreceni Területi Egység	812
A főiskola alapítása és változásai	812
A főiskola szervezeti felépítése	814
A főiskola felső és középszintű vezetői	814
Tantervek	818
Az Építőipari Intézet és a hozzá tartozó laboratóriumok	821
Tantárgyprogramok	822
Előadók	831
Tankönyvek, jegyzetek	831
Pollack Mihály Műszaki Főiskola	831
A főiskola előzményei, alapítása és változásai	831
A fősikola szervezeti felépítése	834
Tantervek	838
Tantárgyprogramok	849
A tantárgyak előadói	859
Jegyzetek, segédletek	860
A kibocsátott oklevelek	860
Továbbképzés a főiskolán	861
Az Eötvös József Műszaki Főiskola Műszaki Fakultása	861
A főiskola kialakulása és változásai	861
A szervezeti felépítés	864
Tantervek és tantárgyprogramok	869
Az 1990. évi tanterv és a tantárgyprogramok	869
Az 1998. évi tanterv és a tantárgyprogramok	887
Előadók	896
Oktatási segédletek	896
A Kossuth Lajos Katonai Főiskola	896
A műszaki tisztképzés rövid története	897
A Műszaki Tanszék	899
Óratervek és tantárgyprogramok	903
Óratervek	903
Tantárgyprogramok	910
A tantárgyak előadói	913
Beton és vasbeton oktatása a szakiskolákban	915
A szakmunkásképzésről és a techikusképzésről általában	915
Az államosítás előtt	915
Az államosítás után	917
Hild József Építőipari Szakközépiskola	926
Az iskola alakulása és változásai	926
Az iskola vezetői	929
Óratervek	929
Tantárgyprogramok	935
Oktatók	944
A diákok	944
Hefele Menyhért Építőipari Szakközépiskola	946
Az iskola alapítása és változásai	946
Az iskola igazgatói	947
A tanulói létszám alakulása	947
Beton és vasbeton oktatása	948
A tanórán kívüli művelődés	954
Schulek Frigyes Építőipari Műszaki Szakközépiskola	956
Az iskola alapítása és változásai	956
Az iskola igazgatói	960
Az építőipari szakközépiskolákról általában	960
Az építőipari szakközépiskolák célja és feladata	960
Az építőipari szakközépiskolák tantárgyi rendszere	961
Oktatás az iskolában	962
A nappali oktatás	962
Levelező tagozat	966
Betonnal, vasbetonnal foglalkozó tantárgyak	971
Az oktatás formái a 90-es években	972
Tartószerkezeti modellépítő verseny	976
Iskolai versenyek	976
Jáky József Műszaki Szakközépiskola	977
Az iskola alapítása és változásai	977
Az iskola igazgatói	978
Óratervek	978
Tantárgyak, tantárgyprogramok	984
A vasbeton szerkezetek oktatói	985
Pogány Frigyes Kéttannyelvű Építőipari Szakközépiskola és Gimnázium	986
Az iskola alakulása és változásai	988
Az iskola igazgatói és helyettesei	988
A vasbeton szerkezetek tantárgy oktatása	989
Kvassay Jenő Műszaki Szakközépiskola	989
Az iskola alapítása és változásai	989
Az iskola vezetői	991
Óratervek	992
Betont és vasbetont tartalmazó tantárgyak oktatói	1001
Mellékletek	1003
Irodalmi hivatkozások	1023
Névmutató	1031

Témakörök

Műszaki > Ipar > Ipartörténet
Műszaki > Ipar > Építőipar > Építőanyagok
Műszaki > Ipar > Építőipar > Szakipari munkák
Művészetek > Építészet > Kontinensek szerint > Európa > Magyar > Egyéb
Művészetek > Építészet > Építőanyagok > Vasbeton
Művészetek > Építészet > Épületek > Ipari > Egyéb
Művészetek > Építészet > Épületek > Épületszerkezetek
Műszaki

Dr. Balázs György

Dr. Balázs György műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Balázs György könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem