Beszélő nevek

Előszó

„Egy-egy község, város lakói életében természetes igény, hogy megismerjék szülő- és lakóhelyük természeti viszonyait, társadalomrajzát, történelmét, hagyományait." - írtuk a Helytörténeti olvasókönyv 1. kötetének előszavában. Ez a természetes óhaj a szűkebb lakóhely megismerésében, az egyes utcák történetének és névadóinak leírásában is megmutatkozik. Kaptam drótpostaüzenetet a nem régóta létező Rosenbach János utcából, küldője szerette volna megtudni, hogy ki az a személy, akiről az utcáját elnevezték. A biatorbágyivá válás szándéka mutatkozott meg érdeklődésén és hálás köszönetén, mellyel az általam elküldött életrajzi adatokat nyugtázta. Ugyanez az igény mutatkozott meg egy lakossági fórumon, ahol ezen ismeretek hiánya miatt fogadták kétkedéssel utcájuk nevét az ott élők.
Megmutatkozott ez a tudásvágy az új lakóterületek lakói részéről éppúgy, mint más, akár több száz éves ódon utcáinak generációk óta itt élő lakóitól. Egy-egy összejövetelnek sokszor vetélkedő szintű beszélgetésein vetődik fel: tudod-e, hol van a Juhstáció, a Lenberek, a Parasztok hídja vagy a Gazdák földje stb. Ezen, szinte köznapi ismereteinket látszólag mindenki birtokolja. A konkrétumokra azonban kevesen tudnak válaszolni.
E kötet szerkesztőinek szándéka - elősegítve a most Biatorbágyra költözők beilleszkedését és hogy a régóta itt élők jobban megismerhessék lakóhelyüket - hogy a Helytörténeti olvasókönyv sorozat II. kötetébe közterületeinket és névadóikat veszi górcső alá, és osztja meg ismereteit az olvasókkal. Vissza