Előszó
A környezetünk állapotáért érzett aggodalom már a 18-19. században megfogalmazódott, és számos nagyhatású író, költő és filozófus (mint például William Blake, William Wordsworth, Dávid Thoreau,...
Tovább
Előszó
A környezetünk állapotáért érzett aggodalom már a 18-19. században megfogalmazódott, és számos nagyhatású író, költő és filozófus (mint például William Blake, William Wordsworth, Dávid Thoreau, John Ruskin, Edward Carpenter vagy William Morris) értekezett a környezetrombolás negatív hatásairól. A 20. század második felében ez az aggodalom tovább erősödött, a környezeti problémák hatására kialakuló helyzeteket már nem csak lokális esetekként, hanem globális krízisként értelmezzük, és immáron nem csak egy szűk csoportban, hanem szélesebb rétegekben tudatosodnak ezek a problémák.
A megoldási lehetőségek és törekvések között a 19. és 20. században mindvégig ott szerepelt az önfenntartó közösségek létrehozásának kísérlete. Az 1960-as évektől pedig egyre szaporodtak azok a közösségek, melyek akkor még nem tudatosan, hanem csupán vallásuk tanításait, spirituális nézeteiket követve kezdtek környezettudatosan élni, és később az ökoközösségek, így a nemzetközi ökofalu-mozgalom mintáivá váltak (Findhorn, Auroville stb.). Az ő tevékenységük ma már akár bevált előérzetnek, jóslatnak is tekinthető, és szoros kapcsolatot mutat a 21. század legégetőbb problémájával, a fenntarthatóság kérdésével.
A fenntarthatóság kérdése a globalizációs folyamatok, a kapitalista gazdasági-társadalmi berendezkedés negatív hatásai felismerésének, a környezetünkért való aggodalomnak egyenes következménye. A fenntartható közösség-kísérletek egyfajta választ, reakciót jelentenek a fenti problémákra. Ez a reakció azonban nem marad meg a protestálás szintjén, és nem is csak megoldási javaslatokat fogalmaz meg, hanem javaslatait kísérlet tárgyává teszi, azaz: a gyakorlatban is ellenőrzi megvalósítási lehetőségeit, és folyamatosan finomítja, alakítja a valóság adta körülményekhez, eredményeit pedig felkínálja szélesebb körű megvalósításra.
Ennek a kínálatnak egy szeletét tartja most kezében az olvasó. Az utóbbi években, az ökofalvakban végzett néprajzi-antropológiai kutatásaim során, egyre több olyan útkeresővel találkoztam, akik az ökológiai elvekre alapozó, vidéki, természetközeli életmód megvalósítását tűzték ki célul.
Vissza