Beszédaktusok, jogi aktusok és emberi jogok

Fülszöveg

BÁNKI DEZSŐ 1979-ben végzett az ELTE angol-esztétika szakán. Ezt követően 1997-ig kisebb megszakításokkal szellemi szabadfoglalkozású fordítóként tevékenykedett. 1993 és 1995 között angol filozófiai szövegolvasás órákat adott az ELTE Filozófia Tanszékén, 1992 és 1999 között pedig az ELTE Filozófiai Doktori Iskolájának hallgatója volt. 1996 és 2000 között az ELTE An-gol-Amerikai Intézetének nyelvészeti tanszékén nyelvfilozófiai témájú szemináriumokat vezetett, 1997 és 2001 között pedig az ELTE TFK Angol Nyelv és Irodalom Tanszékén nyelvészeti tárgyakat tanított. Doktori disszertációját 2001-ben védte meg. 2002-ben elnyerte a Békésy György posztdoktori ösztöndíjat, és azóta ennek keretében az ELTE Filozófia Intézet Altalános Filozófia tanszékén tanít nyelvfilozófiát, valamint a gyakorlati filozófia körébe tartozó tárgyakat.
Az Olvasó egy úgynevezett „analitikus filozófiai" tanulmányt tart a kezében, melyben a szerző nem próbál új tényeket közölni a világról, hanem azon van, hogy... Tovább

Fülszöveg

BÁNKI DEZSŐ 1979-ben végzett az ELTE angol-esztétika szakán. Ezt követően 1997-ig kisebb megszakításokkal szellemi szabadfoglalkozású fordítóként tevékenykedett. 1993 és 1995 között angol filozófiai szövegolvasás órákat adott az ELTE Filozófia Tanszékén, 1992 és 1999 között pedig az ELTE Filozófiai Doktori Iskolájának hallgatója volt. 1996 és 2000 között az ELTE An-gol-Amerikai Intézetének nyelvészeti tanszékén nyelvfilozófiai témájú szemináriumokat vezetett, 1997 és 2001 között pedig az ELTE TFK Angol Nyelv és Irodalom Tanszékén nyelvészeti tárgyakat tanított. Doktori disszertációját 2001-ben védte meg. 2002-ben elnyerte a Békésy György posztdoktori ösztöndíjat, és azóta ennek keretében az ELTE Filozófia Intézet Altalános Filozófia tanszékén tanít nyelvfilozófiát, valamint a gyakorlati filozófia körébe tartozó tárgyakat.
Az Olvasó egy úgynevezett „analitikus filozófiai" tanulmányt tart a kezében, melyben a szerző nem próbál új tényeket közölni a világról, hanem azon van, hogy Olvasójának figyelmét ráirányítsa néhány fogalmi összefüggésre, mely legtöbbünknél így vagy úgy meghatározza, hogy mit gondolunk a világról és milyen célokat tartunk cselekvéseinkkel létrehozható-aknak. A szerző három fontos filozófiai hagyományra támaszkodik: a beszédaktus-elmélet főbb alakjainak (J. L. Austin, H. P. Grice, J. R, Searle) műveire, az „indokok" gyakorlati filozófiai elméletére (}. Raz) és az analitikus jogfilozófia úgynevezett „gyakorlatközpontú" változatára (H, L. A. Hart, R. Flathman). Ehhez hozzáteszi saját érveit a beszédaktus-elmé-let egyik „kanonizált" változatának néhány alaptételével szemben, valamint azzal kapcsolatban, hogy az egymástól elkülönültnek tűnő filozófiai részdiszciplínák között egészen alapvető és fontos összefüggések vannak. A könyv egyik célja annak kimutatása, hogy a részismeretek valójában egy egységes fogalmi keret alkotó részei. A szerző úgy véli, ha Olvasói a könyv elolvasása után úgy érzik: megszabadultak néhány korábbi illúziójuktól, a könyv és szerzője elérte célját. Vissza