Beszámoló a magyarországi cigányok helyzetével folglalkozó; 1971-ben végzett kutatásról

Előszó

A Minisztertanács Tanácsi Hivatalának kezdeményezésére a Szociológiai Kutató Intézet szervezésében 1971-ben Kemény István irányításával empirikus vizsgálatok folytak a Magyarországon élő cigányok helyzetének feltárására. E kiadványban ennek a kutatásnak az eredményeit adjuk közre.
A kötet gerincét Kemény István összefoglaló tanulmánya képezi, amelyben a szerző feldolgozta a cigány lakosság 2 százalékát érintő kérdőíves felmérés és intenzív interjúk tapasztalatait. Ezen kívül a fő tanulmány tartalmazza az ország 6 megyéjének cigányságáról készített esettanulmányok leírásait, megállapításait. Terjedelmi korlátokat és az ismétlések kiküszöbölését szem előtt tartva csupán Csalogh Zsoltnak a Szolnok megyei cigányokról szóló tanulmányát közöljük teljes terjedelemben. Választásunk azért is e tanulmányra esett, mert alapgondolatai megegyeznek ugyan a fő tanulmányéval, azonban meglátásai, értékelései néha hangsúlyosabban vagy új oldalról is exponálnak egy-egy problémát.
Az empirikus tapasztalatok mellett a cigányság mai problémáinak megértéséhez elengedhetetlen a történeti elemzés, hiszen a problémák gyökerei mélyen visszanyúlnak a cigányoknak a társadalomban korábban elfoglalt helyzetükhöz. Rupp Kálmánnak a cigány kultúra eredetiségéről szóló tanulmánya végzi el ezt a történeti visszapillantást.
A kötetben szerepel még Havas Gábor esettanulmányából egy részlet, amelyben a szerző az alsószentmártoni cigányok integrálódásáról számolt be. A részletet azért közöljük, mert a szerző véleménye szerint e községben egy általánosnak nem mondható, az országos tapasztalatokhoz képest kedvezőbb - bár nem minden problémától mentes - beilleszkedési folyamat zajlott le. Vissza