1.062.071

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Besugárzott túlhevítők méretezési módjainak vizsgálata

Műszaki doktori értekezés

,
Kiadó:
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői kötés
Oldalszám: 99 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 30 cm x 21 cm
ISBN:
Megjegyzés: Szakdolgozat. Néhány fekete-fehér ábrával illusztrált.

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az erőművi gőzfejlesztők tüzelőszerkezeteiben felhasználásra kerülő energiahordozók struktúrájában - olaj - és gáztüzelés előtérbe kerülése - az utóbbi évtizedben bekövetkezett jelentős változás az... Tovább

Előszó

Az erőművi gőzfejlesztők tüzelőszerkezeteiben felhasználásra kerülő energiahordozók struktúrájában - olaj - és gáztüzelés előtérbe kerülése - az utóbbi évtizedben bekövetkezett jelentős változás az addig túlnyomórészt széntüzelésre alapozott számítási módszerek felülvizsgálatát teszi szükségessé.
A felhasználásra kerülő tüzelőanyagtól függően jelentős eltérések adódnak a gőzfejlesztők egyes fűtőfelületeinek méretezésében. A tűztérben a tüzelőanyaggal bevitt, kémiailag kötött energia az égés során felszabadul és részben a tűzteret körülvevő felületeken adódik át. A felületek felé irányuló energiatranszport konvektív energiaátadásból és termikus sugárzásból tevődik össze.
A tűztér határoló felületeit döntően csak sugárzó energiaáram éri, a tűzteret követő füstgázjáratokban a füstgáz lehűlése következtében a konvektív energiacsere válik uralkodóvá.
Besugárzott tűz terűnek azokat a kazántípusokat nevezzük, amelyeknél a gőztermelés túlnyomórészt sugárzás útján történik. A tűztér felső kilépő keresztmetszeténél kezdődik az a besugárzott túlhevítőnek nevezett hőcserélő, amely nevét onnan kapta, hogy az itt hasznosított hő nagyobb része sugárzásból fedeződik. A fűtőfelület a tűztér végére került, ami azt jelenti, hogy ha a tűzteret helyesen méreteztük, az égés előtte befejeződik, ha nem, akkor az égés befejeződésétől függően változik a besugárzott túlhevítőben a sugárzás útján átadott hő. Ez a fűtőfelület rész már kismértékű sugárzó energiaáram változásokra is érzékenyen reagál. Vissza

Tartalom

1, Bevezetés 1
2. Irodalmi áttekintés 6
3. Folyékony tüzelőanyagok égése koromképződéssel 10
3.1. A szilárd karbon keletkezése olajtüzelésnél 11
3.2. A koromkép 16
3.3. A koromkoncentráció mérése 19
3.4. A koromkoncentráció mérések eredményei 24
4. Koromtartalmú gázok emissziós tényezőjének számítása exponenciális sorok segitségével 29
4.1. Tiszta gázok emissziós tényezőjének számitása 29
4.2. A koromból eredő sugárzás emissziós tényezőjének számitása 52
4.5. Koromtartalmú gázok emissziós tényezőjének számitása 55
4.4. Eredmények a koromtartalmú füstgáz emissziós tényezőjére 58
5. Az elpiszkolódási tényező ellenőrzése 59
5.1. A mérési módszer 41
5.11 A szennyeződés hővezetési tényezőjének mérése 41
5.12 A szennyeződés vastagságának megállapítása 45
5.2. A mérések eredményei 48
6. Vizsgálatok a Mátravidéki Hőerőmű 4.hsz. kazánján 54
6.1. A füstgázáramra jellemző értékek meghatározása 59
6.11 Veszteségek számítása és a kazánhatásfok ellenőrzése 63
6.12 Viz,- gőz,- levegő,- és tüzelőanyag-oldali höáramok 63
6.2. A tűztér kilépő hőmérséklet meghatározása 66
6.21 Az elméleti égési hőmérséklet 66
6.22 A láng elhelyezkedését figyelembe vevő tényező 68
6.23 A Boltzmann kritérium meghatározása 68
6.24 A tűztér feketeségi tényezőjének meghatározása 71
6.25 A tűztér kilépő hőmérséklet konkrét értékei 73
6.3. A túlhevítők hőfelvétele 75
6.4. A kazánban hasznosított hőáramok felosztása 76
6.5. A fűtőfelületek közötti füstgázhőmérséklet meghatározása 78
6.6. A Schott-felület méretezése 82
6.61 Hasznositott besugárzott, és továbbsugárzott hőáram 82
6.62 A futófelület nagysága 84
6.63 A hőátbocsátási tényező meghatározása besugárzott felületekre 84
6.64 A konvektív hőátadási tényező meghatározása 85
6.65 A sugárzásos hőátadási tényező meghatározása 86
6.66 A hőt leadó- és felvevő közeg közepes hőmérséklet különbségének meghatározása 87
6.7. A számításból levonható következtetések 87
7. Összefoglalás 90
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Besugárzott túlhevítők méretezési módjainak vizsgálata Besugárzott túlhevítők méretezési módjainak vizsgálata Besugárzott túlhevítők méretezési módjainak vizsgálata Besugárzott túlhevítők méretezési módjainak vizsgálata

A borító kissé kopottas.

Állapot:
3.640 Ft
1.820 ,-Ft 50
15 pont kapható
Kosárba