Bevezetés | 5 |
A szerző Előszava | 7 |
Életrajzi tájékoztató | 9 |
Az otthoni és diákévek forrongásai között (1776-1795) | |
Bevezető | 25 |
A táj, az ősök, a család | |
Vas vármegyéről | |
Vas megye leírása | |
Hetye | |
Berzsenyi halhatatlanítja Hetyét | |
A család eredetéről | |
Eredeti okmányok az apa életéből | |
A költő születése | 26 |
Berzsenyi első iskolája | |
Polgár István és Kis-Somlyó | |
Polgár István | |
Hetyére kerül | |
A mixta iskolára és a tanítókra nincs pénz | |
Berzsenyi első iskolájának belső életéről | |
Iskolai törvények | |
A költő első iskolai bizonyítványa | 32 |
Berzsenyi és Sopron | |
Sopron vármegyéről | |
A soproni líceum általános nevelési elvei Berzsenyi korában | |
A büntetésekről | |
"Fekete" diákerkölcsök kárhoztatása 1793-ból | |
Kis János Emlékezéseiből: Berzsenyi soproni tanárairól: Mesterházy Jánosról és Wietoris Joathánról | 41 |
A költő soproni tankönyveiről | |
Antik humanizmus és antik bölcsesség | |
Berzsenyi rendi világnézetének iskolai alapjairól | |
Az aulikus történetszemlélet soproni forrásairól | 46 |
A költő soproni olvasmányai | |
Magyar és német költők | |
Magyar patriarchalizmusk, nemzetkritika, életideál | |
Gessner: az érzelmesség első iskolája | |
A felvilágosodás első "szellemsugarai" | 53 |
Berzsenyi utolsó diákévei | |
Mesterházy Nagy János levele az ifjú Berzsenyiről | |
A keszthelyi "katonáskodásról" | |
Az utolsó év Sopronban "A rómaiakhoz" | |
A menekülő, forrongó Berzsenyi | |
Thulmon János levele | 57 |
Kibonatkozó költészet és fejlődő hősi világkép (1795-1799) | |
Bevezető | 69 |
Berzsenyi első ódája (1794-1810) | |
Az első változat | |
A győri kézirat | |
Az 1808-i szöveg | |
16 év után | 70 |
A szombathelyi ódák | |
A szombathelyi táborozás | |
A király "előadása" | |
Mária Terézia-motívumok | |
A táborozás helye | |
A szemle | |
"Hadgyakorlat" | 82 |
A felkölt nemességhez a szombathelyi táborban | |
Az Eszterházy-óda | |
Eszterházy díszruhája | |
Ünnepség Kismartonban | |
Eszterházy "haditénye" | |
T. Nagy János egykorú verses riportja | |
Herceg Eszterházy Miklóshoz | 91 |
Perlaky Judit, Berzsenyi első szerelme | |
Dudihoz | |
Az első szerelem | 100 |
Sömjén termékeny magányában (1799-1804) | |
Bevezető | 113 |
Az idilli korszak versei | |
A költő házassága | |
Az első "idilli" óda: Osztályrészem | |
A világtörténelmi vihar közelében: Amathus | |
Tudósítás az öblöket záró Nelsonról | |
Az ódákról | |
Idill a római költő ürügyén: Horác | |
A tájleírás művésze: A Balaton | 114 |
Nagy ódák a századfordulón | |
Két dicsőséges királyról: Nagy Lajos és Hunyadi Mátyás | |
Óda a tizennyolcadik századhoz | 127 |
A költő a lét nagy kérdésein töpreng | |
A Szerelem | |
A halál | |
A reggel | 134 |
A költő felfedeztetése és költőtársaihoz írt versei | |
Kishez | |
Kis János Kazinczyhoz | |
Kazinczy a költő első verseiről | |
Kis és Berzsenyi | |
A költemény és méltatása | 144 |
Virág Benedekhez | |
Virág két gúnyverse és történetük | 151 |
P. Fr. Nitsch Horatius - előadásaink megismerése - Horatiushoz | 155 |
Az "Emmi-ciklus" | |
Emmihez (Esztihez) | |
A Tavasz | |
Glycere (Emmi) | |
Emmihez (1811) | 164 |
A hangsúlyos-rímes versekről | |
A versek szerkezetéről | |
A költemények zeneiségéről | |
A jelenetezés és megelevenítés művészi eszközei | |
A hangsúlyos-rímes költészet eredetiségéről | 171 |
1804-1808: Lángoló niklai évek és elégiai visszhangjuk | |
Bevezető | 187 |
Búcsúzás Kemenesaljától | |
Elválás a szülőföldtől | |
Niklai és sömjéni szerződések | |
A búcsúzás elégiája | |
Egykorú írások Somogyról | 188 |
Ódák 1805-ben | |
Az ulmai ütközet | |
Egykorú leírás | |
Berzsenyi ódája | |
A felkölt nemességhez 1085-ben | |
A király az országgyűlésen | |
"Szem nem maradt szárazon" | |
A királyi szék, a haza és az alkotmány védelmében | |
A felajánlás | |
Az uralkodó kiáltványából | |
Az óda méltatása | 201 |
Az elégia-költészet tetőpontján | |
A közelítő tél | |
Levéltöredék barátnémhoz | 209 |
A magyarokhoz 1807-ben | 219 |
Három "szólam az első niklai korszak válságos éveiből | |
Barátimhoz | |
Fohászkodás | |
Életfilozófia | 222 |
A felvilágosodás nagy költője (1808-1817) | |
Bevezető | 237 |
E korszak családi levelei (Önéletrajzi töredékek) | 238 |
Berzsenyi és Kazinczy levélváltása 1808 és 1810 között | |
A költő (akkor) kiadatlan episztolája Kazinczyhoz | 241 |
Berzsenyi Pesten 1810 márciusában | |
Szemere Pál levele Kazinczynak | |
Berzsenyi levele pesti élményeiről | 274 |
Kazinczy bírálata Berzsenyi 1808-i versgyűjteményéről | |
A költő levele a bírálat után tett javításokról | |
Az utókor véleménye | |
"Lezáró" levél 1810 szeptemberében | 285 |
A versek kiadásának regénye | |
Előzmények Helmecziek vállalkozásáig | |
Kazinczy levele a pesti kispapok adományairól | |
Berzsenyi levele Helmecziékhez | |
"Keserédes öröm" | |
Helmeczi számadása | |
Berzsenyi megvásárolja saját verseit | |
Kazinczy a Versek megjelenéséről | |
A költő elpanaszolja Helmeczi önkényeskedéseit | |
A Wiener Allgemeine Zeitung kritikája Berzsenyi verseiről | 301 |
A második kiadás | |
Berzsenyi levele az első kiadás változtatásairól | |
A költő Takácsi Horváth Jánoshoz a második kiadás hibáiról | 312 |
Két csapás 1811-ben | |
A "márciusi pátens" | |
A költő levele Kazinczyhoz a "pátensről" | |
A "végzetes per" és előzményei | |
Levelek a perrel kapcsolatban | 321 |
A kaposvári ódák | |
A Sárközy-epizód | |
Terv Berzsenyi szabadkőművességéről | |
A Teleki-óda | |
A költemény előzményei | |
Gróf Teleki Lászlóhoz | |
A költemény jelentősége | |
A vers utótörténetéhez | |
A Prónay-óda | |
Két divináló epigramm 1814-ben | |
Napóleonhoz | |
Báró Wesselényi Miklós arcképe | |
A költő levele | |
Wesselényihez és Wesselényi válasza | |
Döbrenteiék látogatása Berzsenyinél 1814-ben | |
Kemény Zsigmond Wesselényiről | 352 |
Az episztolák költője | |
Berzsenyi eszmevilága az episztolákban | 364 |
Dukai Takács Judithoz | |
Berzsenyi levele a ers hősnőjéhez | |
Takács Judit nyilatkozatai a költőről | |
Az episzola méltatása | 367 |
Vitkovics Mihályhoz | |
Vitkovics levele Berzsenyi második pesti látogatásáról | |
Az episztola és jelentősége | 376 |
A Pesti Magyar Társasághoz | |
A vers keletkezésének előzményei | |
A költemény fontossága | 384 |
Vandal bölcsesség | |
Az episztola és a felvilágosodás | |
Küzdelem a szellemi zsarnokság ellen | 389 |
Döbrentei Gáborhoz | |
A Mondolat gúnyja és a költő felelete | |
Az episztola és érdemei | |
A "Vezérszó"-ból | 393 |
A temető, a felvilágosodás nagy elégiája | 399 |
Himnusz Keszthely isteneihez | |
Berzsenyi Kazinczynak a Festeticcsel való első találkozásról | |
A költő levele Festeticshez a "magyar Weimarról" | |
Berzsenyi Kazinczynak a Keszthelyi Helikon tervéről | |
A költő beszámolója az ünnepségről | |
Az óda történelmi jelentősége | 402 |
A költő kényszerű "száműzetése" és magányos harca az "igazi poézisért" és az "igazi kritikáért" (1817-1836) | |
Bevezető | 415 |
A Berzsenyi-Kölcsey-per főbb mozzanatai 1817 és 1820 között | |
A bírálat keletkezéséről | |
Kölcsey és Schiller | |
"Berzsenyi Dániel Versei" | |
Berzsenyi levele a bírálat ügyében Kazinczyhoz és Kazinczy két válasza | |
Barátimhoz | |
A költő és a sors | |
Szemelvények az első Antirecensióból | |
Szemere Pál Tudósítása | |
Berzsenyi Sopronban | |
Levelei feleségéhez | |
Kis János Emlékezéseiből | |
Berzsenyi levele Kazinczyhoz 1820-ban és Kazinczy "rémült" válasza | 416 |
A Berzsenyi-Kölcsey per dokumentumaiból 1820 és 1835 között | |
A költő betegségéről | |
A füredi kúthoz | |
A poéta | |
A második Antirecensióból (Észrevételek Kölcsey recensiójára) | |
A versformákról | |
Kölcsey viszonválaszai az Élet és literaturában (1826) | |
A Kölcsey c. epigramma | |
Az utolsó szó jogán (Kazinczy arcképe A kritikai levelekben és A kritikáról c. értekezésnek Kölcseyre vonatkozó részei) | 449 |
A költő elhallgatásának okairól (A szerkesztő utószava) | |
Az utolsó korszak dokumentumaiból (1820-1830 között) | |
Látogatás Berzsenyinél 1823-ban | |
A költő a Kaposvári Olvasótárért | |
Levelei Döbrenteihez | |
Kazinczy ajánlkozása a költő műveinek kiadására | |
Berzsenyi válasza és Kazinczy újabb levele | |
Bonyodalmak a költő Antal fia körül | |
Berzsenyiné levele László fiához | 475 |
A Mailáth-óda | |
Mailáth János levele Berzsenyihez | |
A költő válasza | |
Berzsenyi és Széchenyi kapcsolatainak kialakulása | |
A Naplók | |
A "Lótenyésztő Társaság pályaírása" | |
Széchenyi első levele Berzsenyihez | |
A költő levele Wesselényihez és Széchenyihez | |
A Mailáth-óda első változata | |
A költő elküldi az ódát Széchenyinek | |
Széchenyi bíráló levele | |
A költő válasza | |
A második változat | 489 |
Dokumentumok az utolsó évekből (1830-1836) | |
Döbrentei levele a költő akadémiai tagságáról 1830-ban | |
Berzsenyi terve Budára költözéséről | |
Berzsenyi László levele a budai lakásról | |
Döbrentei ki akarja békíteni Berzsenyit és Kölcseyt | |
Bajza kiadói ajánlkozása és a költő válasza | |
Döbrentei feljegyzései a költő utolsó éveiről | |
Fáy András: Tarlóvirágok (emlékezés Berzsenyire) | |
Berzsenyi utolsó levele | 508 |
A Poétai Harmonistika | |
A mű keletkezése | |
Németh László Berzsenyi költészetfilozófiájáról | |
Személvények a műből | |
Károly Sándor tanulmánya a költő poétikájáról | |
Kerényi Károly Berzsenyi platonizmusáról | |
A szerkesztő Utószava Berzsenyi nemzetnevelési tervéről | 517 |
Berzsenyi költői végrendelete (Az igazi poézis dícsérete) | 538 |
Berzsenyi és Hölderlin (A szerkesztő utószava) | 544 |
A mezei szorgalom némely akadályairul | |
A mű keletkezése | |
Egykorú idilli írás Somogyról (Nemesapáti Kiss Sámuel: Értekezés Somogyról) | |
A költő ellenvéleménye: Műveletlen nép, Magyar paraszti gyermeknevelés, Durva bánás a jobbágyokkal | |
A költő optimizmusa a mű Előszavában | |
Utópiája a szövetkezetekről s az emberiség egységéről | |
A szerkesztő Utószava a költő utópiájának jellemzéséhez | 550 |
Berzsenyi utolsó olvasmányairól és könyvtáráról | |
Kanyar József: Berzsenyi és a Kaposvári Olvasótár | |
Protocollum a költő könyvkölcsönzéseiről | |
A szerkesztő kiegészítése | |
Berzsenyi könyvtárának maradványairól (A szerkesztő jegyzete) | 568 |
A költő haláláról | |
Halálának okairól | |
A Jelenkor tudósítása | |
Az Akadémia megemlékezése | |
Egy világirodalmi méltatás | |
Kardos Tibor Berzsenyiről | 577 |
Berzsenyi és az utókor | |
Bevezető | |
Az első megemlékezések | |
Kölcsey gyászszónoklata | |
Vörösmarty: Berzsenyi emlékére | |
A költő az irodalomtörténetben | |
A XIX. sz. kutatóiról | |
Berzsenyi felfedezői a XX. században: Szabó Dezső, Füst Milán, Babits Mihály (válogatás) | |
Horváth János felfedezi Berzsenyit az irodalomtudomány számára (szemelvényekkel) | |
Az újabb méltatók tanulmányaiból: Barta János, Szerb Antal, Németh László, Mezei Márta, Keresztury Dezső, Kardos Tibor, Takáts Gyula jellemzéseiből | 591 |
Berzsenyi "koszorúi" | |
Tóth Árpád, Juhász Gyula, Fodor József, Takáts Gyula, Fodor András, Vaál János versei | 610 |
A költő verseinek idegen nyelvű fordításai (Demeter Tibor: Bibliographia Hungarica c. műve alapján összeállította a szerkesztő) | 622 |
Berzsenyi és a niklai nép (Hársházi István gyűjtéséből | |
A szerkesztő Előszava szemelvényekkel - Hársházi István: Tizenkét németeket a város tavába hányt, "Széna-szalma, széna-szalma," Berzsenyi szüreti mulatságon, A költő festett lovai, Méhek a cilinderen, Az andocsi csoda, Kossuth Lajos Berzsenyi temetésén | 630 |
Somogy megye hódolata a költő emlékének | |
Kanyar József: Berzsenyi utóélete Somogyban | |
Berzsenyi "koszorúi", a Berzsenyi-emlékmű, a Berzsenyi Társaság története | 648 |
Vas megye és a Berzsenyi-hagyomány tisztelete | |
A szerkesztő bevezetése az 1945 előtti Berzsenyi-hagyományokról | |
Dala József: Berzsenyi utóélete Vas megyében 1945 után | |
Hárs Éva Martyn Ferenc: Rajzok, epizódok Berzsenyi Dániel életéből (Martyn Ferenc grafikáinak méltatása) | 661 |
A művek leírása | 665 |
Kerényi György: Berzsenyi és Kodály | 680 |
Berzsenyi-bibliográfia: összeállították: Csáki Pál, Dalmi Kálmánné, Fiola Pál, Sipos Csaba | 707 |
Függelék: Berzsenyi versformáiról | 738 |
Összeállítás a fontosabb hivatkozott művekről és rövidítésükről | 740 |
Tartalomjegyzék | 741 |