1.063.272

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Az absolutismus kora Magyarországon III. (töredék)

1849-1865

Szerző
Budapest
Kiadó: Franklin-Társulat Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői vászonkötés
Oldalszám: 443 oldal
Sorozatcím: Az absolutismus kora Magyarországon
Kötetszám: 3
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 15 cm
ISBN:
Megjegyzés: Töredék kötet. Franklin-Társulat nyomdája nyomása.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

BEVEZETÉS.
Művem e kötetének közrebocsátását néhány bevezető szóval kell kísérnem, mert annak tartalma s az a körülmény, hogy a kötet nem hozza még a mű végét, szemben az első és második kötet... Tovább

Előszó

BEVEZETÉS.
Művem e kötetének közrebocsátását néhány bevezető szóval kell kísérnem, mert annak tartalma s az a körülmény, hogy a kötet nem hozza még a mű végét, szemben az első és második kötet bevezetésében mondottakkal, magyarázatot igényel.
Az első kötetnek, mely 1921 karácsonyára jelent meg, bevezetésében közölvén az egész mű tervét, azt mondtam, hogy a kötetek száma «valószínűleg» három lesz. Az 1926. októberében megjelent második kötethez fűzött bevezetésben is jeleztem, hogy «még egy harmadik kötetnek kell megjelennie, mely az 1859. év végétől az 1865-i országgyűlés megnyíltáig terjedő korszak eseményeit és viszonyait lesz hivatva az első kötetben megjelölt hét részben tárgyalni».
Ettől a tervtől most eltérni voltam kénytelen. Egyfelől nem akartam tovább késleltetni a könyv megjelenését, miután a második kötet közrebocsátása óta már hat év telt el, s így a további késedelem kételyeket támaszthatott volna a mű folytatása iránt. Másfelől az előbbiekénél sokkal mozgalmasabb s eseményekben gazdagabb 1860-61-i évek feldolgozandó anyaga kezeim alatt oly nagyra duzzadt, hogy azzal egy kötetet megtölthetni véltem s nem is lettem volna képes - a haladó korral úgyis mind lassúbbá váló munkámmal - az egész még hátralevő anyagot egyetlen kötetbe belészorítani.
Az anyagnak ez a némileg váratlan felduzzadása okozta azt is, hogy művem eredeti tervétől eltérni s az előbb tizennyolcra tervezett részek számát húszra emelni voltam kénytelen.
Az eredeti terv szerint a harmadik kötetben feldolgozandó anyag felosztását ekképen gondoltam el : XII. rész : A protestáns pátenstől az októberi diplomáig ; XIII. rész : A februáriusi pátens, az országa gyűlés és az újabb provizórium elrendelése; XIV. rész: Abszolutizmus változott formában; XV. rész: A kiegyezés felé; XVI. rész: Az emigráció az olaszországi háború után; XVII. rész; Gazdasági és társadalmi élet a hatvanas évek első felében ; XVIII. rész : Irodalom és művészet a hatvanas évek első felében. Vissza

Tartalom

Bevezetés 3
XII. rész : A protestáns-pátenstől az októberi diplomáig
I. A protestáns-pátens hatása meglepi a kormányt ; a kézsmárki ág
ev. egyházgyűlés, Zsedényi beszédje, egyhangú határozat a pátens
ellen ; a kormány állásfoglalása, vizsgálat és kérdőrevonás Újabb
protestáns gyűlések, Tisza Kálmán beszédje Debrecenben ; mindenütt
ugyanaz a határozat. B. Hübner rendőrminiszter emlékirata a ma-
gyar kérdésben, s azonnali elbocsátása ; b. Thierry lép helyére
Albrecht főherceg riasztó jelentése ; felszólalások a magyar tannyelv
érdekében ; koronatanács a magyar kérdésben, mely eredménytelen
marad ; Nádasdy, Albrecht főherceg minden engedmény ellen nyilat-
koznak. A hercegprímási jubileum pohárköszöntői miatt újabb ria-
dalom, kérdőrevonások. A protestáns ügy általános nemzeti ellent-
állást vált ki ; a miskolci gyűlés ; a pesti ev. conventet a rendőrség
feloszlatja, de a határozatot meghozzák ; a sajtó bátor hangja. A kor-
mány nehéz helyzete külpolitikai és pénzügyi téren ; a zsandárság
katonai szervezetét fenntartják. Zsedényi és társainak közcsend-
háborítás miatti pere és elítéltetése. 1859. szeptember - december.
II. Elszánt és lelkes közhangulat az 1860. év elején ; a konzervativek
kényszerű tétlensége ; csak Széchenyi folytatja csendben tevé-
kenységét, bár egészségével kedélyállapota is hanyatlik ; félbemaradt
német gúnyirata ; növekvő aggodalmai saját sorsát illetőleg is. Thun
újabb rendelete a protestáns-pátens haladéktalan végrehajtását köve-
teli. A két magyarországi protestáns egyház küldöttei Bécsben ösz-
szegyűlnek s az uralkodónál kihallgatást kérnek. B. Vay Miklós,
később Vay és b. Prónay Gábor tárgyalásai a kormánnyal ; a mi-
niszterek tanácskozásai és nézeteltérései e tárgyban, végre is a kül-
döttség fogadtatása meghiusul, de Vayt és Prónayt a császár kihall-
gatáson fogadja. Az e kihallgatásról megjelent laphíreket megcáfolja
a kormány és Thun meghiusítja a megindult kiegyenlítési tárgya-
lásokat. Zsedényi fogságbüntetését a főtervényszék súlyosbítja. Leg-
felsőbb kézirat, mely a magyarországi főkormányzónak messzemenő
felhatalmazást ad a nyugalom helyreállítására. Ünneplések ország-
szerte, élénk farsang, a «csárdáskorszak» ; a hotkóczi bált zsandárok
ugrasztják szét. A pátens körüli harc tovább foly. Reményi ünnep
lése ; magyar-horvát testvéresülés a horvátországi inség alkalmából.
Az olasz nemzeti mozgalom terjedésének hírei ; a kormány pénzügyi
nehézségei ; a birodalmi gyűlés kibővítése. Eynatten bűnrészessege
a hadseregszállítási visszaélésekben és öngyilkossága. Házkutatás
Széchenyinél és látogatóinál. A pesti egyetemi ifjúság március 15-ét
megünnepelni akarja, a rendőrség közbelép Forinyák Géza meg-
sebesül. B. Jósika Samu váratlan halála. Albrecht főhg tömeges
belebbezéseket tervez ; fölmentése legf. helyen elhatározva, utód-
jául Benedek Lajos van kiszemelve; Forinyák halála, temetése nagy
nemzeti tüntetéssé válik. Gr. Széchenyi István halála híre. 1860.
jan. április 33
III. Széchenyi halálának hatása ; a gyilkosság gyanúja ; az öngyilkosság
előzményei és nyilvánvaló okai. A kormány gáncsvetései ellenére
országossá lesz a gyász. A szoborállítás kérdése a kormány köré-
ben, Benedek jövetele ; a teendő engedmények, különösen az ország-
gyűlés összehívásának és a megyék visszaállításának kérdése. Az április
19-i császári kézirat és az új kormányzó beköszöntő szózata. A b.
Bruck pénzügyminiszter katasztrófája. A protestáns mozgalom
elleni harc tovább folyik ; Zsedényit és Mádayt becsukják. A «meg-
erősített birodalmi tanács» egybeállítása és szabályzata egészen ha-
tástalan marad. Újabb tárgyalások a pátens körüli ellentétek kiegyen-
lítése céljából ; nagyobb engedékenység; a május 15-i legf. kézirat
gyakorlatilag megtagadja a pátenst ; az amnesztia következtében
szabadon bocsátott Zsedényit és Mádayt zajosan ünneplik a hazá-
ban. 1860 április - május 49
IV. Az olaszországi eseményeknek, a nemzeti egységre való törekvés
rohamos sikereinek hatása a magyarországi közhangulatra ; Gari-
baldi-kultusz, kiszökések Olaszországba ; a kormány tengerpart-
védelmi rendszabályai ; a konzervatív hatalmak aggodalmai, a pápa
világi uralmának fölmerülő kérdése. Nyugtalanságok az országban,
zavargások Pesten, összeütközések a gazdasági egyesületek alakulása
körül. A Szent István-nap országos ünneplésének zavartalan le-
folyása. Közeledés a magyarság s a nemzetiségek közt ; külföldi
rokonszenvek ; nemzetiségi törekvések. A kormánypolitika egyelőre
a külső jelek szerint változatlan ; Táncsics és társai felségárulási pere ;
internálások, különösen a délvidéken, Benedek előterjesztése a kor-
mánytanács előtt feltárja a magyar nemzet valódi várakozásait ; a
császár még hajthatatlan ; hatástalan intézkedés a Reichsrath jog-
körére nézve. A szolgálati nyelv kérdésének hosszas tárgyalása; gr.
Nádasdy igazságügyminiszter merev állásfoglalása a magyar nyelv
jogaival szemben ; gr. Goluchovski belügyminiszter méltányosabb
felfogása ; gr. Thun elítéli a germanizációt ; végleges döntés nél-
kül mégis az engedmények politikája lassan tért foglal, 1860. május-augusztus 76
V. Benedek újabb jelentései a magyarországi helyzet súlyosbodásá-
ról. A kibővített birodalmi tanács működése s a magyar konzervár
tívek vezető szerepe benne. Apponyi jogfenntartó nyilatkozata ; a
telekkönyvi rendtartás feletti vita. A 21-es bizottság tanácskozása,
Szécsen beszéde s az általa szerkesztett többségi javaslat ; a mi-
nisztertanács is foglalkozik vele, Schönbrunnban értekezlet a csá-
szár elnöklete alatt. A «Verstárkter Reichsrath» költségvetési vitája ;
Rechberg irányváltozást jelző kijelentése ; a sérelmek feltárásában
az osztrákok s a kapcsolt részek képviselői is részt vesznek ; Maager
a birodalom számára képviseleti alkotmányt kíván. Barkóczy, Szö-
gyény, Andrássy, Apponyi, Mailáth, Szécsen mint debatterek.
A birod. tanács ülésezésének bezárása ; a kormány tanácstalansága,
habozása ; maga próbálja előkészíteni a rendszerváltozást. Dessewffy
újabb memoranduma. A császár közvetetlen érintkezést keres a ma-
gyar konzervatívekkel, kik Bécsbe gyűlnek. Thun és Nádasdy le-
mondása Szécsen szerkeszti a kibocsátandó intézkedéseket; az októberi diplóma létrejötte ; a konzervatívek szerepének a bekövetkezett fejlemények szempontjából. 1860. június-október 98
XIII. rész: Az októberi diplomától a februáriusi pátensig.
I. Az októberi diplóma és az azt kísérő rendeletek tartalma ; a császár-
nak és a kormányra jutott konzervatíveknek azokhoz fűzött várai
kozásai. Miben állott a fordulat valódi jelentősége és miben rejlettek a diplóma hibái? Az új rendszer fogadtatása Ausztriában, a kül-
földön és Magyarországon ; Benedek búcsúja, az elrendelt és vissza-
vont kivilágítás Pesten, ablakbeverés és véres utcai zavargás. A sajtó,
különösen a Festi Napló magatartása ; Magyarországon a közvélemény
az 1848-i törvények álláspontjára helyezkedik. A kancellária be-
rendezkedése ; Mailáth mint tárnokmester átveszi a helytartótanács
vezetését. A főispáni kinevezések; 15 lemondás; a főispáni eskü
s Vay kancellár utasítása a főispánok számára. Zsedényi és Kemény
polémiája az esztergomi értekezlet feladata iránt. A pesti egyetem
megnyitása, a magyar tanítási nyelv helyreállítása. Pénzügyi nehéz-
ségek. Névtelen «Tájékozás» a vidék számára ; a megyék szervez-
kedése megindul, mindenütt a 48-i alapra helyezkednek, a váro-
sokban is. Az esztergomi prímási értekezlet egyhangúlag a 48-i
törvény alapján kívánja az országgyűlést összehívatni. Schmerling
államminiszteri kinevezésének híre. 1860. okt.-dec 127
II. Az októberi diplóma hatása Erdélyben ; az ottani szervezés meg-
indítása. A Bánság és Vajdaság visszacsatolásának kimondása a
szerbek és románok ellenkező törekvéseivel szemben ; Horvátország
szervezése a diplóma alapján ; a báni értekezlet követelményei.
Schmerling államminiszterségének előzményei ; miniszteri beköszön-
tője, kinevezésének hatása Magyarországon, Deák és Eötvös ki-
hallgatása az uralkodónál. Gr. Teleki László elfogatása Drezdá-
ban és kiszolgáltatása Ausztriának ; a császár maga elé vezetteti őt
s bizonyos kikötésekkel szabadon bocsátja ; az eset hatása. A kül-
politikai helyzet ; az olasz veszély. Gr. Széchenyi István elkobzott
iratainak sorsa. A Muraköz visszacsatolása. A pénzügyi szolgálat
nehézségei. Gr. Apponyi György országbíróvá neveztetik ki. A me-
gyék szervezkedése ; a megyegyűlések merész határozatai s azok
visszhangja ; tüntetések és zavargások ; az adófizetések fokozatos
csökkenése. A magyar kormányférfiak helyzete ; a törvényhatóság
gokhoz intézett uralkodói leirat. 1860-1861. 151
III. A januárius 16-i uralkodói reseriptum bírálata; annak hatása; a
törvényhatóságok feliratai ; a kormány magatartása azokkal szem-
ben. Az országgyűlés összehívása s a képviselőválasztások szabá-
lyozása. A hétszemélyes tábla kinevezése ; az országbírói értekezlet
s annak munkálata. Kormányváltozás ; Rainer főherceg miniszter-
elnök, két új miniszter. Gr. Péchy Manó és gr. Dessewffy Emil
emlékiratai. A főispáni értekezlet ; b. Vay kancellár magatartasa ;
az adómegtagadás terjed. Asbóth Lajos elfogatása ; a honvéd-segély-
egyletek elleni gyanú ; nyugtalanító híresztelések. A kormány hely-
zete ; a Birodalmi Tanács statútumának, vagyis a februáriusi patens-
nek keletkezése ; a magyar kormányférfiak szerepe ; b. Vay meg-
tagadja az ellenjegyzést. A pátens kibocsátása, tartalma; uralkodói
nyilatkozat, 1861. jan., febr. 178
XIV. rész: A februáriusi pátenstől az országgyűlés feloszlatásáig.
I. A februáriusi pátens megítélése, különösen az októberi diplomától
való eltérései szempontjából. A pátens hatása a sajtóra és a tör-
vényhatóságokra. A képviselőválasztások ; gr. Teleki László és Deák
Ferenc szerepe ; a választások eredménye. Kezdődő rokonszenv-
nyilvánulások a magyar ügy iránt a külföldön. A kormány helyzete ;
a rendőrség átadásának kérdése; az országbírói értekezlet munká-
latának életbeléptetése körül a kormány kebelében támadt ellen-
tétek. Az országgyűlés előkészítése ; Apponyi, Vay előterjesztései ;
tétovázás a döntés körül ; az április 6-i kézirat. Az erdélyi szervezés
lassú menete ; a nagyszebeni román gyűlés ; a gyulafehérvári érte-
kezlet ; a márc. 24-i legf. elhatározás. Horvátország szervezése ;
viták a kormány kebelében a horvát-magyar közjogi viszony körül ;
újabb báni értekezlet ; a megyék és bíróságok szervezése ; a horvát
országgyűlés összehívása ; a zágrábi körlevél, Deák Ferenc válasza
rá. A szerbeknek tett ígéret teljesítésének módja ; Rajacic patriarcha
makacssága, a kormány engedékenysége ; a szerb nemzeti kongresz-
szus összehívása. Első nyoma a felvidéki tótok nemzetiségi mozgal-
mának; a kormány nemzetiségi politikájának kibontakozása. 1861.
febr. -ápr 203
II. Az országgyűlés összejövetele ; előzetes tanácskozások különösen
az országgyűlés helyére nézve ; Apponyi közvetít. Az ünnepélyes
megnyitás a királyi palotában ; Apponyi megnyitó beszédje. A két
ház üléseit Pesten tartja ; a főrendiház nyomban megalakul. Szé-
chenyi halálának évfordulója, istentisztelet, Teleki László ünnep-
lése. A képviselőház megalakul ; az igazolási eljárás elhúzódik ; a
határozati és felirati párt kialakulása. Külpolitikai jelenségek ; a
szerb nemzeti kongresszus lefolyása, jelentéktelen eredménye ; a
felsőbb bíróságok megalakulása, a törvénykezés átvétele. Benedek
táborszernagy Magyarországot támadó napiparancsa, tömeges meg-
nyilatkozások azzal szemben. A horvát országgyűlés megnyitása ;
a vármegyék újabb megnyilatkozásai ; tüntetések hírei, a sajtó ra-
koncátlansága miatti elégedetlenség. A megyék szervezkedése Er-
délyben. A birodalmi tanács megalakulása, ünnepélyes megnyitása
császári trónbeszéddel. Palóczy László halála ; a felirati vita napi-
rendre tűzetik. Gr. Teleki László öngyilkossága ; annak hatása, a
gyász, az öngyilkosság magyarázatai ; Teleki hátrahagyott parla-
menti beszédterve. A felirati vita megindul ; Deák Ferenc előterjeszti
felirati javaslatát. 1861. ápr., máj 229
III. Deák beszédjének és felirati javaslatának jelentősége és hatása. Gr.
Rechberg diplomáciai körlevele Deák ellen. A képviselőház felirati
vitája s a napi kérdések belévegyülése ; a katonai adóvégrehajtá-
sok ; a nemzetiségi mozgalmak, a balázsfalvi gyűlés. A felirati vita
berekesztése, a szavazás : a felirat három szavazattal győz. A hatá-
rozati párt a részletes tárgyalás során megrontani igyekszik a ja-
vaslatot ; Deák kisebbségben marad. A képviselőház teendői a fel-
irati vita után : Eötvös javaslatára a nemzetiségi kérdés ügyében
bizottság küldetik ki ; a túrócszentmártoni tót gyűlés és annak em-
lékirata ; a rutének hasonló követelései. A pestvárosi határozat az
adóvégrehajtások ügyében kir. biztos kiküldését idézi elő. A fő-
rendiház részéről is elfogadott módosított országgyűlési felirat átadá-
sának nehézségei ; küzdelmek a kormány körében ; végül az ural
kodó visszautasítja a feliratot, kívánván annak megváltoztatását.
A Reichsrath gancsvető beavatkozása. Az országgyűlés bizalmas
tanácskozások után egyhangúlag visszaállítja a felirat Deák szerinti
szövegét s azt a két ház elnöke átadja az uralkodónak. 1861 máj -
júl 253
IV. A felirat megváltoztatása Deák diadala. A kormány kül- és belpolitikai helyzete az adandó válaszra vonatkozó elhatározással szemben
A leirat előkészítése ; harc a magyar és osztrák kormánytagok között
a magyar konzervatívek tanácskozásai és javaslatai. Schmerling
győz ; Vay, Szécsen, Szögyény és Sennyey elbocsátása ; gr. Forgách
Antal főkancellár, gr. Esterházy Móric tárcanélküli magyar mi-
niszter. Végleges döntés a leirat fölött ; annak kiadása, kihirdetése
tartalma és hatása. A közvélemény újabb ingerlései. A horvát or-
szággyűlés tárgyalásai ; egyenlő bizalmatlanság Bécs és Pest iránt.
A Magyarországgal való únió kérdésében hozott kétértelmű hatá-
rozat. Horvátország határozottan megtagadja a birodalmi tanácsba
való követküldést. 1861. júl., aug 276
V. A leiratra adandó válasz előkészítése ; a határozati-párt határozati
s a Deák felirati javaslata a bizottság előtt ; megegyezés nem jön
létre. A Deák felirati javaslatának részletes ismertetése, annak elő-
terjesztése az augusztus 8-i képviselőházi ülésben ; óriási hatása
azonnali egyhangú elfogadásában nyilvánul. Augusztus 10-én a fő-
rendek is lelkesedéssel elfogadják ; a két ház elnöke 14-én rövid ki-
hallgatáson átadja a feliratot az uralkodónak, kinek válasza nem
nyújt tájékozódást a történendőkre nézve. A képviselőháztól kikül-
dött bizottságok előterjesztik jelentéseiket, azok közzététetnek. Tisza
Kálmán indítványa jelzi a törvényhozás szándékait főkép a nem-
zetiségi kérdésben ; az elfogadtatik. A válasz-felirat roppant hatása
az országban és a külföldön ; a külföldi sajtó legnagyobb része Ma-
gyarország igaza mellett foglal állást. A kormány körében még egy-
szer fontolóra veszik az elnapolás kérdését, de a feloszlatás mellett
döntenek ; Schmerling manifesztumot kíván, a kormány leiratban
állapodik meg, kir. biztos kiküldése mellett, ki a feloszlatást végre-
hajtsa. Az augusztus 21-i ülésben mindkét ház elfogadja Deák óvását.
22-én mindkét házban kihirdetik a feloszlatást. A búcsúbeszédek
után az országgyűlés tagjai lelkes hangulatban oszlanak szét. 1861.
júl., aug 297
XV. rész : A Schmerling-sprovizórium berendezkedése.
I. Schmerling az uralkodó megbízásából a birodalmi tanácsnak bejelenti
a magyar országgyűlés feloszlatását s kifejti annak indokait. E közlés
alapján a birodalmi tanács mindkét háza elismerő feliratot intéz a
császárhoz ; a képviselőházban azonban a felirat vitát támaszt, mely=
ben Smolka hatalmas beszédben kél Magyarország védelmére s
Clam-Martinitz, Rieger és Potocky is rokonszenvesen nyilatkoznak
Magyarországgal szemben. A külföldi sajtó legnagyobb része elítéli
Schmerling magyarországi politikáját. Forgách kancellár most a
magyar törvényhatóságokkal látja magát szembeállítva, melyek át-
veszik az országgyűlés szerepét és szembeszállnak a törvényellenes
intézkedésekkel. Pestmegye az első, melynek ellenszegülésére a kor-
mány a megyei bizottság feloszlatásával s kir. biztos kiküldésével
válaszol ; a harc folytatódik, míg a legtöbb megyében és városban
felfüggesztik, vagy feloszlatják a bizottságot, ill. képviseletet, né-
melyikbe kir. biztos is küldetik, több helyen katonai beavatkozásra
kerül a sor. Újabb rendeletek a bélyegilletékek behajtása, az 1862-i
adók kivetése s az újoncozás tárgyában még fokozzák az izgalmat.
A megkérdezett főispánok, élükön a prímással, határozottan meg-
tagadják az adóbehajtás és újoncozás körüli közreműködést. A me-
gyei gyűlések általában betiltatnak. A tarthatatlan helyzettel szem-
ben a kormány döntő elhatározásra készül ; ennek nehézségei : Hor-
vátország is szembehelyezkedik a kormánnyal, a pénzügyi helyzet
nehéz ; a helytartótanács ellenkezik a kancellárral ; Mailáth föl-
mentése. 1861 aug. -okt 325
II. A kancellár és a minisztertanács előkészítik a Magyarországban
életbeléptetendő rendszabályokat ; azok jelzése a sajtóban. A no-
vember 5-i legf. kéziratokkal életbeléptetett «provizórium» : a tör-
vényhatósági önkormányzatnak és a helytartótanács testületi mű-
ködésének felfüggesztése ; gr. Pálffy Móric helytartó, Privitzer he-
lyettese ; a politikai bűntények és vétségeknek a katonai bíróságok
elé utalása. A helytartó működésbe lép. A kir. Kúria óvást emel
a katonai bíráskodás ellen. A kormány tájékoztatni igyekszik a kül-
földet elhatározásai iránt ; a provizóriumnak általánosan kedvezőt-
len fogadtatása. A helytartó és a «megyekormányzók» rendkívül
széles hatásköre. Az országbírói értekezlet munkálatának tervbe
vett revíziója ; régi pátensek újból való életbeléptetése. A főispánok
felmentése ; a megyekormányzók s a törvényhatósági tisztviselők
kinevezése. Elégedetlenség egyes új megyekormányzókkal. A pro-
vizórium hatása az országban ; megint a passzivitás politikája. A sajtó
kezelése. A februáriusi pátens kiadásának évfordulóját megünnep-
lik, de nem ellentmondás nélkül. Az országgyűlés feloszlatása óta
hat hó telvén le, Forgách kir. kézirattal kívánja az összehívás kése-
delmét kimagyarázni, de szándéka meghiúsul. 1861. aug.-1862.
márc 353
III. Az erdélyi külön országgyűlés összehívásának terve döntő stádiumba
jut ; Kemény kancellár javaslatai nagy módosítást szenvedvén, ez
lemondását idézi elő. A szeptember 19-i uralkodói leirat kitűzi az
erdélyi országgyűlést nov. 4-ikére Gyulafehérvárra ; a kormányszék
ez ellen előterjesztést tesz, melyet a kormány mellőz. Gr. Nádasdy
Ferenc miniszterré neveztetvén ki, megbizatik az erdélyi kancel-
lária vezetésével ; az országgyűlést ugyan bizonytalan időre elha-
lasztják, de az előkészítő munkálatokat elrendelik. Az erdélyi kor-
mányszék elnöke a távozó gr. Mikó Imre helyett gr. Folliot de
Crenneville altábornagy lesz s a törvényhatóságok vezetőinek ki-
cserélésével és a törvhat. bizottságok felfüggesztésével, majd újjá-
szervezésével Erdélyben is provizórium lép életbe, mely, miután
az alkotmányos bírák vonakodnak az osztrák jogot alkalmazásba
venni, a törvénykezésre is kiterjed. Azalatt Horvátországban is sza-
kításra kerül a sor ; az országgyűlést feloszlatja, de némely kíván-
sagát teljesíti a kormány ; a megyéket működésben hagyják, azok
némely helyen ellenzéki szellemű feliratokat határoznak el, de az
ujoncozást foganatosítják. A birodalmi tanácsban fölmerül a költ-
ségvetés tárgyalására való illetékesség kérdése, a pénzügyi bízott-
ság hosszan tárgyalja a költségvetést s a képviselőház erős kritiká-
val, csak a miniszteri felelősség hiányára való utalással bocsátja azt
keresztül, miközben az egész jobboldal távoltartja magát a szava-
zástól. A pénzügyi helyzet fokozódó nehézségei közt a haditengerészet
számára külön minisztériumot szerveznek. Viszály a pénzügymi-
niszter és a magyar kancellár között a katonai adóvégrehajtások
ügyében. 1861. szeptember-1862. április 378
IV. A provizórium sajtóperei, fenyítő eljárásai és rendőri rendszabályai.
Az erdélyi vasút ügye és a földhitelintézet létrejötte. Tisztviselői
gyűlések a megyékben, Pálffy helytartó és Forgách kancellár láto-
gatásai és nyilatkozatai a vidéken. A kormány nemzetiségi politi-
kája a rutének, tótok, románok és szerbek követeléseivel szemben.
Schmerling befolyása a külpolitikára ; az olasz kérdés, fordulat
Garibaldi szerepében ; a német kérdés, megújuló összetűzések Po-
roszországgal. A magyar kérdés Ausztria sorskérdése ; a Reichsrath
tárgyalásainak súlytalansága. A magyarországi közhangulat ; a pasz-
szivitás uralkodó ; józan osztrák hangok, a közeledési kísérletek ered-
ménytelenek ; a dualizmus emlegetése a sajtóban. Kovács Lajos
polémiája Keménnyel ; Schmerling rideg nyilatkozatai. Somssich
névtelen nyílt levele és Kemény válasza, az uralkodó meleghangú
nyilatkozata a földhitelintézet küldöttségével szemben. Deák meg-
tagad minden közösséget a Pesti Napló közleményeivel ; a provi-
zórium első évének meddősége. 1862. április -november 402
Név- és tárgymutató a III. kötethez 427

Berzeviczy Albert

Berzeviczy Albert műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Berzeviczy Albert könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem