1.063.272

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Az absolutismus kora Magyarországon II. (töredék)

1849-1865

Szerző
Budapest
Kiadó: Franklin-Társulat Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői kötés
Oldalszám: 566 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Töredék kötet. Nyomtatta a Franklin-Társulat nyomdája.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az absolutismus kora történetének megírása nálunk tulajdonképen indokolásra nem szorul ; eléggé indokolja az a körülmény, hogy e korszak története a maga teljességében, minden okozati... Tovább

Előszó

Az absolutismus kora történetének megírása nálunk tulajdonképen indokolásra nem szorul ; eléggé indokolja az a körülmény, hogy e korszak története a maga teljességében, minden okozati összefüggéseiben, vonatkozásaiban és kihatásaiban, beleértve az emigráczió működését s a társadalmi, gazdasági és kulturai állapotokat is — mint az idevágó irodalom fölötti szemlémben ki fogom mutatni — mindmáig megíratlan s a korosabb és ifjabb nemzedék előtt egyaránt ismeretlenebb e kor, mint történelmünk sok távolabb eső időszaka.
Mi megszoktuk e kort apáink elbeszéléséből ismerni; ámde apáink nemzedéke, vagyis az a nemzedék, a mely azokat az időket cselekvőleg vagy inkább szenvedőleg, a viszonyok teljes átértésével élte át, letűnt. A szájhagyományból mindössze bizonyos jelszavak, nevek, vissza= emlékezések élnek még közöttünk, a melyeket szinte igyekszünk elfeledni, vagy legalább is nem igyekszünk a megállapítható tényekkel elfogulatlanul összeegyeztetni.
Már a monarchiát ért legújabb katastropha előtt mindenkép eljöttnek látszott az idő arra, hogy történetírásunk e hézaga valamiképen pótoltassék. A kellő történeti perspectivában most már nem volt hiány, hiszen az 1865-iki országgyűlés megnyíltától — a mikor már a kiegyezés útjára jutottunk — a világháború kitöréséig egy félszázad telt le ; annak a kornak a szereplői közül már alig volt egy is életben, kivéve az agg királyt, a ki közel félszázados alkotmányos uralkodása alatt sokkal inkább kivívta magának az egész nemzet tiszteletét és szeretetét, semhogy fiatal kora osztrák államférfiainak az ő tapasztalatlanságának védelme alatt elkövetett végzetes ballépéseit igazság szerint megítélni annyit jelenthetett volna, mint az ő példátlanul nagy uralkodói tekintélyét csorbítani.
Vissza

Tartalom


A MÁSODIK KÖTET TARTALMA.
Bevezetés 3
VI. rész: A bécsi merénylettől a concordatumig.
I. Libényi merénylete a császár élete ellen 1853 februárius 18-án Bécsben : az uralkodó sérülése,- részvétnyilvánítások, Magyarország közvéleménye a merénylettel szemben. A megelőző milanói lázadás, Kossuth állítólagos közreműködése ebben. E két esemény következmenyei; Noszlopy és társainak, Bezárd Caesarnak és Gasparich Kilit-nek kivégeztetése ; egyéb ítéletek és perek ; a rendőri rendszabályok szigorítása. A közhangulat ellentétes megítélései; a gyanúsak szemmel kísérése ; rablóüzelmek elleni hasztalan küzdelem. A Mack-féle összeesküvés erdélyi részesei elleni perek befejezése ; a marosvásárhelyi és szepsi-szt-györgyi kivégzések. Az uralkodó megrendült bizalmi kormánya iránt ; a Grünne-Kempen-féle ellenkormány szervezete és jelleme. A merénylet lelki hatása a császárra, mint a Concordatum egyik előidézője. 1853 —1854 9
II. A szent korona megtalálásának körülményei ; Wargha István szerepe ; az ünnepélyes hazahozatal. A tény hatása Magyarországon és az emigráció körében ; alaptalan gyanúk, különösen Szemere ellen. Az uralkodó eljegyzése és házassága Erzsébet bajor hercegnővel ; €z utóbbinak egyénisége. A magyarországi ostromállapot megszűntetése és amnesztia a császári nász alkalmából ; mindkettő félrendszabálynak bizonyul ; az ország hangulata nem javul hatásuk alatt. A keleti háború keletkezése és lefolyása ; Ausztria ingadozó s kétértelmű szerepe benne s annak kihatása a jövőre ; a külháború s a fegyveres készenlét hatása az országban ; Türr István elfogatása. 1853-1855 35
III. Változások a kormányban, Bruck pénzügyminisztersége ; a magyarországi «szervezés» befejezése ; az «országstatumuk»-ba foglalandó képviseleti rendszer tervezete. Cermanizálás különösen a közizgazgatásban és törvénykezésben. Az úrbéri pátens, a földtehermentesítés végrehajtásának módja ; a zsidók birtokszerzési képességének megvonása ; a telekkönyvek közzétételének megkezdése. Kereskedelmi szerződés Poroszországgal ; új vasútvonal k s azok elidegenítése ; csatornázás és vízi építkezés. Az ügyvédrendtartás életbeléptetése ; bányatörvény. Közrendészeti rendszabályok ; új katonai büntetőtörvény. A népiskolaügy állapota Magyarországon ; az «Entwurf» szentesítése, a gimnáziumok rendezése. A jogi tanfolyam és vizsgarendszer szabályozása. Pénzügyi bajok ; a fokozódó deficit ; 500 milliós «önkénytes» nemzeti kölcsön ; államjavak elidegenítése És uJ megegyezés a jegybankkal. A concordatum létrejötte, tartalma, kovetkezmenyei és bírálata. 1853—1855 57
VII. rész: Az absolutismus enyhülése.
I. A párizsi béke ; Ausztria külpolitikai helyzete a kedvező látszat elleNére minden irányban romlott. A kormány mégis megerősödöttnek hirdeti állását s következésképen a kormányzati rendszert fenntartandónak, egyúttal azonban módszereit a pacificált országokkal szemben enyhítendőknek találja. A központosítás és németesítés rendszerének további kiépítését célzó rendszabályok ; a tartományi statutumok, a hadsereg újraszervezése, a magyar főkormányzó hatáskörének új szabályozása, telepítés és germanizáció. Az absolutizmus enyhülésének jelei ; az olasz tartományokkal szemben : amnesztia és az uralkodói pár látogatása. Magyarországgal szemben : esetenkinti, végül általános megkegyelmezése a bebörtönzötteknek ; az elkobzott javak visszaadása ; több emigráns engedélyt kap a hazajövetelre ; a katonai uralom nyomainak elenyésztése ; kisebb engedmények. Az orsz. gazdasági egyesület újraalakulása ; az Akadémia alapszabályainak ki nem elégítő megerősítése. Az uralkodó meg= jelenése fegyvergyakorlatokon és az esztergomi templomavató ünnepélyen. 1856—1858 85
II. Az uralkodópár magyarországi útjának előkészítése miniszteri értekezletben, a császár elnöklése alatt ; megérkezés, fogadtatás, időzés és ünneplés Budán és Pesten ; a körút megkezdése s váratlan félbeszakítása Debrecenben Zsófia főhercegnő halála következtében. A konzervativek feliratának keletkezése, az átnyujtás meghiúsulása ; e miatti ingerültség mindkét részen. A császár későbbi körutazása egyedül, az ország nyugati és északi részeiben. A laxenburgi kézirat s az általa előidézett csalódás ; a körút megítélése. A «Rückblick» keletkezése s jellemzése. Kormányzati és közigazgatási viszonyok ; személyváltozások. A cselédtörvény ; rablóüzelmek ; Rózsa Sándor elfogatása ; javaslatok a közbiztonság emelésére. Fegyintézetek ; a közjegyzői rendtartás. A földtehermentesítés befejezése, lassú haladás a telekkönyvek létesítésében ; nehézségek a tagosítás körül. A zsidók birtokjoga ; a dohánytermelés korlátozása. Az erdőtörvény kiterjesztése Magyarországra. Ujabb rendelet a Tisza szabályozása ügyében ; Ferenc-csatorna és új vasútvonalak. A népiskolák állapota, a gimnáziumok viszonyai, a reáliskolák szaporodása. Kereskedelmi iskolák, tengerészeti akadémia, állatorvosi tanintézet. A József-ipariskola átszervezése Politechnikummá. A jogi állam= vizsgák új rendje. 1856—1858 112
III. Az általános elégedetlenség ; a pénzügyi helyzet s válság felé hajija a kormányzatot ; a pénzrendszer megváltoztatása, a déli vasút eladása, a készfizetések meghiúsult felvétele. A protestáns egyház jogállásának kérdése; a Concordatum sürgőssé teszi a megoldást. Thun törvénytervezetét közli a konventekkel, ezek visszautasítják. Tanácskozások e tárgyban a császár elnöklete alatt ; újabb sürgetések az egyházak részéről ; a későbbi szeptemberi «protestáns pátens» keletkezése. Ujabb politikai gyanúk és üldözések. A hivatalos jelen= tések elismerik a közelégületlenséget és rámutatnak annak okaira. Az i857=iki pesti jogászbál, tüntetések a magyar viselet és a nyelv mellett ; a «magyarizmus» nekibátorodása. A kormány védelmi esz= közei hatástalanok ; a nemzet egységes az ellentállásban. 1856—1858. 136
IV. A kormány Magyarországon szervezett pártokat vél látni ; Kem= pen erre vonatkozó jelentései s megkülönböztetései. A konzervativek ez időbeli szerepe; társadalmi propagandájuk; gr. Dessewffy Emi bátor hangú levele Kempenhez. A máriacelli búcsújárás. Deák Ferenc és köre ; eleinte elszigetelt politikai álláspontja, lassankint terjedő hatása. Kemény és a Pesti Napló ; a hazatért emigránsok. Széchenyi döblingi magányát mind többen keresik föl ; az ő lázas tevékenysége ; a «nagy magyar szatíra» ; a «Blick» megírása. Széchényi levele az Akadémiához, ennek hatása a nemzetre s irojának helyzetére. 155
VIII. rész: Az olaszországi háború és Bach bukása.
I. A párizsi újévi üdvözlet ; annak előzményei ; Ausztria és Franciaország viszonyának megromlása ; megegyezés Napoleon és Viktor Emánuel között Ausztria kiűzésére Olaszországból. A francia császár látszólagos igyekezete a háborúveszély elhárítására ; a béke= kongresszus terve. Tarthatatlan viszonyok Ausztria olasz tartományaiban a piemonti bátorítások következtében ; Miksa főherceg meghiúsult törekvései. Oroszország magatartása ; Ausztria igyekezete Németországot a háborúba bevonni. A közhangulat a kitörhető háborúval szemben Ausztriában és Magyarországon ; Kossuth üzenete ; a konzervativek tanácsai. Ausztria ultimátuma ; az osztrák-sereg átlépi a Ticinot ; Franciaországra nézve beáll a casus belli. Ferenc József, Napoleon és Viktor Emánuel manifesztumai. Gróf Gyulay osztrák fővezér tétovázó taktikája. Boul elbocsátása, Rechberg kinevezése. A montbelloi csatavesztés ; a kormány nehézségei, a hadi létszám emelése. A császár a harctérre utazik, a fővezérletet átveendő. A magentai csata ; minden Ausztria ellen fordul. A solferinoi vereség; a villafrancai összejövetel s a békeelőzmények létrejötte. Ausztria vereségének politikai jelentősége. 1859 177
II. Az uralkodó manifesztumai Villafranca után ; neheztelés Poroszországra ; a zürichi béke. A háború utáni legégetőbb feladatok : a hadsereg állapota ; a pénzügyi helyzet ; a vereség és béke hatása Magyarországon. B. Eötvös József német röpirata visszatetszést szül nálunk ; Széchenyi «Blick»-jének megjelenése, hatása Magyar» országon. Készülő változások a kormányban ; b. Jósika Samu visszautasítja a belügyi tárcát ; Rechberg miniszterelnök, Hiibner rendőrminiszter, Goluchovski belügyminiszter ; Bach, Kempen, Toggenburg elbocsátása ; Grünne háttérbe szorul. A kormány» programm vázlata. Rechberg és Hübner érintkezése a magyar kon= zervatívekkcl. A Bach=rendszer és Bach személyes politikai jellemének s szerepének bírálata. 1859 208
III. A minisztérium programmjának végrehajtása ; az új belügyminiszter beköszöntője ; a községi törvény, közbiztonság s a rendőri ügy újraszervezése ; a zsidók helyzete ; a telepítések ügye. A szolgálati nyelv kérdése napirendre kerül. Bruck messzenyúló tervei. A magyar kérdés kezelése ; gr. Szécsen véleménye ; a magyar kérdés a birodalmi Tanácsban. Rechberg tanácskozása Jósikával, látogatása Széchényinél ; gr Dessewffy Emil emlékirata ; b. Hübner érintkezése a magyarokkal ; eredménytelen értekezletek. A magyarországi hangulat romlása, Deák tartózkodó magatartása. Széchenyi nagy tevékenysége , érintkezés a miniszterekkel : Hollán Ernő megbízatása és emlékirata;Falk Miksa Széchenyinél. A protestáns pátens kibocsátása, tartalma, sérlemes voltának nyilvánvalósága. 1859 232
IX. rész: Az emigráció és a külpolitikai események.
I. A milanói zendülés és Libényi merényletének hatása a magyar emigráció helyzetére ; Kossuth részessége a Mazzini-féle kiáltványban ; Észak-Amerikára vonatkozó tervei s Pulszky küldetése oda meghiúsulnak. Gál Sándor kiküldésével Magyarországban a forradalom megújítását készíti elő ; házkutatások Kossuthnál ; röppentyű-gyártási per súlyosabb következmények nélkül marad. Kossuth merész politikája ellenmondást kelt az emigráció körében is ; Szemere Bertalan, Vukovics Sebő megnyilatkozásai ; magyarok összejövetele Jersey szigetén. A párisi magyar menekültek Kossuth megbízásai által az osztrák kormány gyanúját vonják magukra. Kossuth tervei Franciaország, sőt Svájc bevonására a magyar forradalmi politikába. B. Jósika Miklós bírálata. A kitörendő keleti bonyodalomba vetett remények ; Kossuth emlékirattal, levelekkel igyekszik a török kormányt Ausztria ellen harcba vinni ; Gál Sándor szerepe Konstantinápolyban. A katona-emigránsok keletre sietnek. Koszta Márton esete. A porta nem akarja a magyarokat az európai harctéren szolgálatába fogadni ; egyesek az ázsiai harctérre mennek. Klapka Konstantinápolyban ; összetűzések Gál Sándorral, intő emlékirat Kossuthnak. 1853 — 1854 255
II. Csatározások az előázsiai harctéren, Kmetty, Guyon, Stein szerepe ; magyar menekültek Krim félszigeten, Anatóliában és Konstantinápolyban, Berenczey és Türr bukaresti kalandjai. Kossuth helyzete, amerikai földvásárlása, környezete ; levelezése Irányival és Gál Sándorral ; ez utóbbi a krimi táborba jut. Kossuth fegyver* beszerzési és egyéb összeköttetései Amerikával ; levelezése Worcellel ; Redlu-Rollinnal és Mazzinival közösen kibocsátott kiáltványa. Fáradhatatlan agitátori tevékenysége előbb népgyűléseken, majd hirlapi cikkekben ; szembeszállása Palmerstonnal. Pulszky, Tanárky, Vukovics, Rónay magatartása ; a többi londoni magyarok. Beöthy Ödön látogatása Jerseyben és Londonban ; halála; Perczel Mór Palmerstonnál ; a jerseyi magyar telep. A párisi magyarok ; Batthyány Kázmér váratlan halála. Teleki László nyugtalan mélabúja ; Mednyánszky Caesar balsikere, Lukács Sándor halála. Horváth Mihály Genfből Brüsszelbe költözik ; Szalay László hazatér ; Jósika Miklós és neje tevékeny élete Brüsszelben. 1854—1855 278
III. Az emigráció a párisi béke után; tovább küzdők, hazavágyók és beletörődők. Kossuth munkájával tartja fenn családját ; «lecturer» szerepet vállal. Felolvasásai nem mentek a politikától ; felolvasói körútja ; legtöbbet jár Skóciában ; rokonszenv és csodálat nyilvánul iránta államtani tanulmányai. Klapka, Teleki László, Türr élményei ; gr. Teleki Sándor házassága. Az emigráltak honvágya ; Guyon, Kerényi, Mednyánszky Caesar, Schmidegg, Asztalos, Karády halála. Az amnesztiáért folyamodók : Andrássy, Gorove, Hajnik, Horváth Mihály, Almássy Pál, Jámbor Pál; Gelich Rikárd vallomása kémi szerepéről. Jósika tovább dolgozik ; Éter Nándor, Henszlmann foglalkozása. Szemere balsorsa. A keleten elszórt magyarok ; Kmetty utazásai és Tüköry levelei. Az amerikai magyar menekültek ; a jómódban levők ; Kossuth nővérei; a kalandos életűek ; Radnics Imre. Asbóth Sándor reményei és csalódásai. Ujházy Texasban, európai útja. Mészáros Lázár hányatott élete és halála. 1855-1858 302
IV. A magyar emigráció viszonya az olasz kérdéshez; eltávolodás és újabb közeledés. Az Orsini-féle merénylet hatása ; Kiss Miklós biztató közlései Párizsból. Klapka Turinban tárgyal Cavourral. Irányi közvetítése egy kétes eredetű, Magyarországot a kitörendő háborúba bevonni kívánó ajánlat körül. A párisi újévi köszöntő hatása. Kossuth tartózkodó és bizalmatlan ; Szarvady érintkezése Bixio útján Napoleon herceggel és Nigra útján Cavourral. Klapka értekezése Kossuthtal, megegyezésök. Kossuth levelezése a párisi magyarokkal ; Teleki László felkeresi Kossuthot. Szarvady találkozása Cavourral ; Kossuth emlékirata Cavour és Napoleon császár kezében. Bíztató hírek a hazából ; az osztrák hadüzenet, Teleki és Klapka Napoleon hercegnél ; Kossuth meghívást kap, Párisba utazik ; fogadtatása a hercegnél és a császárnál, értekezésök és megegyezésök. A Magyar Nemzeti Igazgatóság megalakul és intézkedik. Klapka Olaszországba megy, Kossuth visszatér Londonba ; agitációja népgyűléseken ; a Derby-kormány megbukik, az új kormány biztosítja Anglia föltétlen semlegességét ; Kossuth tárgyalásai Romániával és Szerbiával. Az olaszországi magyar sereg szervezése ; Perczel szerepe. Kossuth végre maga is Olaszországba utazik ; fogadtatása, tárgyalása Cavourral a solferinói csata napján, Napoleon herceggel, végre a császárral. A fegyverszünet megkötésének lesújtó hírét csakhamar követi a villafrancai békeegyezmény ténye. Cavour felháborodása ; Kossuth magatartásának igazolása. A magyar sereg feloszlatása, a hazamenők sorsának biztosítása. Kossuth svejci tartózkodása és visszatérése Londonba. 1858—1859 321.
X. rész. Gazdasági és társadalmi élet az ötvenes években.
1. Területi és népességi megoszlás; a népesség szaporodása 1850 — 1857 között ; a magyarság száma és szaporodása. A termőföld mennyisége, megoszlása és szaporodása, a termés mennyisége és megoszlása; a földhozadék értéke. A bortermelés, dohánytermelés, az erdészet, az állattenyésztés. Gazdasági kiállítások. A kereskedelem jellege és szervezete. A közlekedésügy ; a közútak állapota és használata ; a vasútak keletkezése ; a folyam- és tengerhajózás. A pósta- és távirda-intézmény fejlődése A folyamszabályozás állása. Bányászat. Az ipar különböző nemei. A biztosításügy ; pénz- és hitelüzlet. A közös vámterület, az új magán- és perjogi törvények gazdasági hatása ; a telekkönyv keletkezése ; a tagosítás menete ; az adóteher. Az úrbérmegváltás hatása a földbirtokra. 1849-1859. 355
II. A magyarországi társadalom a kormányzat bomlasztó törekvései ellenére a nemzetiségek és társadalmi osztályok összetömörülését mutatja. A parasztság mint osztály; a városi polgárság mint osztály. A városok szerepe ez időben ; a vidéki városok fejletlensége. A főváros állapotai az ötvenes években ; lakosság, magyarság, építkezés ; utcarendezés, közkertek ; közlekedés, utcai világítás. Budapest mindinkább az ország középpontjává fejlődik ; intézményei ; társas élvezetei. A vidéki és fővárosi társadalom érintkezési pontjai s együttműködésének kezdetei. 1849-189 377
III. Az elnyomatás első ideje alatti közhangulat ; az üldözés és zsandárönkény hatása. A nemesség helyzete és szerepe; falura vonul; a falusi élet fénykora. Az emlékek kultusza ; a nemzeti nyelv és irodalom fölkarolása. A magánélet közös jelenségei : az üstökösjárás, az asztaltáncoltatás. A társasélet lassú újrafejlődése ; farsang és vendéglátás ; az erdélyi arisztokrácia szerepe. A cigányzene rendkívüli kedveltsége. Vadászatok és lóversenyek ; a fürdői élet megújulása ; a kaszinók, társadalmi kérdések megbeszélése a sajtóban és az irodalomban ; Gyulai és Mocsáry értekezései. Nekibátorodás az évtized második felében ; közadakozások ; a színház fölkarolása. Az egyesületek és társulatok újraszervezkedése ; az Orsz. Gazd. Egyesület. A Vörösmarty temetése, emlékünnepélyek, összejövetelek. A csárdás uralma, a magyar ruhaviselet fölkarolása ; régi magyar táncok felújítása. A nemzeti ébredés az olaszországi háború után lesz teljessé ; a magyar ruha általános lesz ; a Himnusz és a Szózat éneklése. Az erdélyi Múzeum-Egylet alakuló gyűlése ; a Kazinczy-ünnepélyek mint a társadalom egyetemes síkraszállása a nemzeti eszme mellett. 1849—1859 395
XI. rész. Irodalom és művészet az ötvenes években.
1. A szabadságharc leveretésekor az irodalom elnémul ; a kimenekült, a hazában bujdosó az üldözött írók ; az időszaki sajtó sorsa. Lassankint munkába állás ; Szilágyi Sándor vállalatai. A magyar közönség irodalomszomja ; a folyóiratok ; irodalmi viszonyok s az írók élete Pesten. Vörösmarty, Tompa, Arany egyéni sorsa. A hazafias líra föllendülése és elterjedése. Tompa, Gyulai, Arany, Lévai, Szász Károly, Vörösmarty, Sárosy Gyula működése és hatása e téren. Vörösmarty halála ; temetése nemzeti tüntetéssé lesz, első jele a nemzet életösztönének. Innentúl a hazafias líra is bizakodóbb hangot vált. A lantos költészet gazdagsága e korszakban : a Petőfi-követők ; népiesség és tájszerű költészet; Lisznyai és Szelestey, Székely, Zalár, Tóth Kálmán, Thaly. Akik elhallgattak. Mentovich, Pap Endre, Vajda János és Szász Károly. Gyulai, Lévay és Arany az ekorbeli líra terén ; Tompa a korszak jellegzetes lantos költője 423
II. Az elbeszélő költészet ; ballada és románc, költői elbeszélés és éposz ; Arany vezérszerepe. Az elbeszélő próza ; regény és novellairodalom : Jósika, Kemény, Eötvös, Jókai, Vas Gereben stb. A drámairodalom : Szigligeti, Szigeti, Dobsa, Jókai, Tóth Kálmán, Obernyik stb. Shakespeare teljes lefordításának terve. Az időszaki sajtó irodalmi szerepe ; az «Uj magyar Múzeum» ; a Budapesti Szemle újra=meg= indulása. Népies irodalom : Fáy András stb. A kritika : Toldi, Gre= guss, Salamon Ferenc, Arany és Gyulai Pál stb. Irodalmi harc Liszt Ferencnek a cigányzenéről írt könyve körül 449
III. A tudományos irodalom ; Kemény történelmi tanulmányai ; a közel egykorú történelem ; gr. Teleki József : Hunyadiak kora ; Szalay László történetírói munkássága ; Mikó, Kőváry, Danielik, Kerék= gyártó ; Horváth Mihály kisebb munkái Archeologia ; Ipolyi Magyar Mythológiája ; Genealógia : Nagy Iván. Földrajz : Fényes Elek ; útirajzok ; honismertető képes művek, különösen a Hunfalvi — Rohbock=féle. Irodalomtörténet : Toldy munkássága ; Erdélyi ; . régi irodalmi kiadványok. Nyelvészet : Reguly, Hunfalvi Pál, Brassai, Czuczor, Fogarasi, Ballagi. Esztétika : Kemény, Erdélyi, Greguss. Bölcsészet, enciklopédikus művek, pedagógia. Társadalmi tudo= mányok : Eötvös nagy műve ; közigazgatás és jog ; Csengery, Tóth Lőrinc Pauler stb. Közgazdaság : Fáy, Kautz, Galgóczy, Fényes, mezőgazdasági írók. Mennyiség- és természettudományok: a Bolyaiak, Jedlik, Szabó stb. Orvostudomány : Semmelweis, Balassa. Tudományos és irodalmi intézetek és társulatok : a pesti egyetem, a Nemzeti Múzeum, Könyvtárak : Erdélyi Múzeum*Egylet ; Ter= mészettudományi Társaság ; a Kisfaludy=Társaság sorsa ; az Akadémia szerepe 467
IV. Az ötvenes évek színészete ; a játékszín közkedveltsége ; küzdelem a német színészek ellen, más idegen vendégszereplők ünneplése. A Nemzeti Színház sorsa, anyagi viszonyai; a vidéki színházak, azok kezdetleges viszonyai. A működő színpadi erők, különösen Lendvay és Egressy ; Udvarhelyi, Telepi, Szentpétery, Fáncsy, Latkóczyné, Jókainé, Feleki, Szigeti, Tóth, Komlóssy Ida, Prielle Kornélia, Szerdahelyi, Molnár, Bulyovszkyné, Munkácsy Flóra, Hegedűsné, Bolnai, ifj. Lendvay, Kovács, Paulay és Odry. Az opera : HoIIósy Kornélia, Lagrange Mária, Füredy, Stéger, Jekelfalusy, Farkas, Ellinger ; Bignió, Benza, Kőszeghy. Erkel hallgatása ; a Dopler testvérek és egyéb operaszerzők. A népies ének és zene ; népdalgyűjtemények, dalegyletek. A műzene térfoglalása ; Liszt látógatásai ; a Zenede szerepe ; a Filharmonikusok egyesületének meg* alakulása s hangversenyei. Az Erzsébet-album. A műzeneszerzők ; Liszt, Ábrányi, Székely, Erkel, Brand=Mosonyi és Volkmann Róbert 488
V. Képzőművészeti törekvések ; Marastoni festészeti Akadémiája és az azt gyámolító társaság ; «Nemzeti Képcsarnokot alakító Egyesület» a «Pesti Műegyesület» tárlatai művásárlásai és műlapjai. Első intézkedés a műemlékek fenntartása érdekében ; rendszertelen műrestaurálások. Az esztergomi érseki székesegyház felépülése ; művészi dísze túlnyomóan idegenek műve. A fóthi templom és Ybl Miklós ; a pesti izraelita imaház. A lipótvárosi templom építésének megindulása Hild tervei szerint. A budai alagút és a Karácsonyi=palota. Fironczy István művészi pályájának szomorú vége. Marco Casagrande iskolája. Czüllich, Dunaiszky László, Engel, Faragó szobrászi működése ; Szentpétery ezüst domborművei ; Alexi, Marsalkó, Petrovics szobrászok ; báró Vay Miklós és Izsó pályájának kezdete. A tájképfestés : Markó Károly és iskolája ; Ligeti Antal, Kelety Gusztáv, Telepy Károly, Brodszky, Libay. A figurális, különösen arcképfestés : Barabás Miklós ; az idegenek versenye ; Marastoni, Lieder, Canzi ; Brocky londoni működése. Borsos József, Jakobey Károly, Adler Mór, Giergl, Klimkovics és Kovács. A népies életkép : Jankó, Benkert, Grimm, Sterio. Csendélet : Pecz és Ujházy. Lotz Károly pályakezdése ; Zichy Mihály. A történeti ábrázolás jelentősége és népszerűsége e korban ; Molnár József, Kovács Mihály és Klimkovics Ferenc. Ludwig Geiger rajzainak hatása ; Vizkelety tanulmányai, Szemlér, Vizkelety, Kiss Bálint, O. Petrich Soma, Weber Henrik történeti képei ; Than Mór nagyarányú tevékenysége. A Műegylet 1859-iki történelmi képpályázata ; Madarász Viktor hármas megjelenése ; «Hunyady László siratásának mű« vészettörténeti jelentősége 511

Berzeviczy Albert

Berzeviczy Albert műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Berzeviczy Albert könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem