Előszó | |
A beruházási politika | |
A gazdaságpolitika fogalma | 7 |
A felszabadulás utáni gazdaságpolitika és a gazdaságirányítási rendszer kapcsolata különös tekintettel a fejlesztésre | 18 |
A beruházási politika fogalma | 26 |
A beruházási politika helye a gazdaságpolitikában | 29 |
A távlati tervezés szerepe a beruházási politikában | 30 |
A középtávú tervek szerepe a beruházási politikában | 33 |
Beruházási politikánk 1945 és 1965 között | |
Az 1945 és az 1960-as évek közötti beruházási politika rövid áttekintése | 37 |
Második ötéves tervünk beruházási politikája (1961-1965) | 39 |
Az eszközök összpontosítása | 40 |
Ipari beruházások | 42 |
Közlekedés, kereskedelem, szociális beruházások | 45 |
Mezőgazdasági beruházások | 47 |
A műszaki fejlesztés | 47 |
Gazdaságosság | 50 |
Telepítéspolitika | 51 |
A beruházási terv "túlteljesítése" | 52 |
Harmadik ötéves tervünk (1966-1970) beruházási politikája | |
A fejlesztés legfőbb adatai | 57 |
Nemzeti jövedelem - termelékenység | 58 |
Energiagazdálkodás | 60 |
Az ipar intenzív fejlesztése | 63 |
Mezőgazdaság | 64 |
Közlekedés - híradás | 65 |
Lakás, -szociális és kommunális ellátás | 65 |
Kiemelt iparágak | 66 |
Vegyipar | 66 |
Gépipar | 74 |
Közúti járműgyártás | 79 |
Alumíniumipar | 80 |
Könnyűipar | 83 |
Textilipar | 85 |
Konzervipar | 86 |
Az ipar szerkezete és beruházási politika | |
Hazánk iparának szerkezete | 91 |
A piac szerepe az ipar szerkezetének alakulásában | 92 |
A lakosság fogyasztásának hatása | 94 |
A külső piac hatása | 98 |
Kapcsolódó importszükséglet | 103 |
Beruházások külkereskedelmi hatásával foglalkozó gazdaságossági számítások | 103 |
A nehézipar elsődlegessége | 109 |
A termelékenység elért színvonala | 111 |
Nehezen változó tényezők hatása az ipar szerkezetére | 112 |
A gazdaságos iparszerkezetet kutató tudományos módszerek | 116 |
A munkaerő-gazdálkodás kapcsolata | |
A foglalkoztatási politika | 119 |
A munkaképzés hatása a beruházási politikára | 125 |
A fiatalok foglalkoztatása | 130 |
A nők munkába állítása | 132 |
Szolgáltatások | 136 |
Az anyagmozgatás gépesítésére irányuló beruházások | 138 |
A nemzeti jövedelem és a beruházási politika néhány összefüggése | |
A nemzeti jövedelem elosztásának hatása a beruházási politikára | 143 |
A nemzeti jövedelem elosztásának tudományos módszerei | 145 |
A "tőkekoefficiens" változásai | 150 |
A beruházási politika hatása a nemzeti jövedelem termelésére | 156 |
Az állóeszközök és a nemzeti jövedelem arányának alakulása | 159 |
A multiplikátor | 162 |
Az akcelerátor | 166 |
Autonóm és indukált beruházások | 167 |
A vállalati alapok összetételének változása és a nemzeti jövedelem alakulása | 168 |
A vállalati termelési alapok összetétele | 168 |
Néhány bizonyíték | 172 |
Az időtényező hatása | 178 |
Piaci veszteségek | 179 |
A beruházások befejezetlen állományának hatása a nemzeti jövedelemre | 180 |
Az építkezési idő lerövidítése | 187 |
A hálódiagram alkalmazása | 188 |
A népgazdasági hatékonyság (Mi a népgazdaság érdeke?) | |
Irányítási formák a beruházási politikában | 197 |
Centralizáció és decentralizáció a beruházási politikában | 201 |
Formális kérdés-e a centralizáció és decentralizáció szembeállítása? | 207 |
A demokratikus centralizmus elve a beruházási politikában | 209 |
Döntési jogkörök a reform után | 210 |
A monopóliumok szerepe a beruházások területén | 212 |
A centralizált irányítás szerepe a termelés koncentrációjában és szakosításában | 214 |
A gazdaságossági változatok | 217 |
Gazdaságosság és jövedelmezőség | 222 |
A gazdaságosság optimuma | 225 |
Az intenzív és extenzív fejlődés fogalmának értelmezése | 226 |
A közvetlen és közvetett irányítás szerepe a korszerű technika alkalmazásában | 228 |
A kutatás centralizációja | 231 |
A beruházási politika és a KGST kapcsolata | 232 |
Az irányítási rendszer szerepe | 236 |
A beruházások gazdasági hatékonysága összehasonlításának módszere a KGST-országokban | 239 |
A beruházások gazdaságosságát ellenőrző számítások | |
A számítások történeti áttekintése | 243 |
A Magyarországon alkalmazott módszertan | 245 |
A nyereség szerepe a gazdaságossági számításokban | 247 |
Az árak szerepe a beruházás gazdaságossági számításokban | 254 |
A világpiaci árak alkalmazása | 258 |
Az árnyékár | 261 |
Megegyezés az "árcentrum" körül | 262 |
Kormányhatározat az új árszerkezetről | 265 |
A hatékonysági együttható szerepe | 273 |
Népgazdaságilag egységes, illetve differenciált hatékonysági együttható | 277 |
A hatékonysági együttható kiszámításának módszere | 280 |
Kapcsolódó beruházások | 287 |
A beruházások pénzügyei | |
A pénzügyi mechanizmus | 291 |
Pénzkapcsolatok a beruházási politikában | 292 |
Az üzembe helyezett beruházások értékelése | 294 |
A reform követelményei a beruházások pénzügyeivel szemben | 295 |
A beruházási terv és a beruházási pénzügyek kapcsolata a gazdaságirányítás reformja után | 297 |
Az önfinanszírozás szerepe a beruházási politikában | 300 |
Az amortizáció | 301 |
Az amortizáció nagyságát befolyásoló tényezők | 302 |
Az értékcsökkenés leírásának módszerei | 304 |
A népgazdaság állóalapjainak újraértékelése | 306 |
A bruttó érték meghatározása | 306 |
A nettó érték megállapításának problémái | 307 |
Újraértékelés árindexszel | 308 |
Új amortizációs kulcsok kidolgozása | 308 |
A vállalati jövedelemelvonás | 309 |
Részesedési alap | 310 |
Fejlesztési alap | 311 |
Tartalékalap | 312 |
Nyereségadó | 314 |
A hitel | 315 |
A hitel eloszlása | 316 |
A hitel egyensúlyt biztosító funkciói | 317 |
A hitel számonkérő funkciója | 319 |
Hitelszelekció | 320 |
A jelentősebb preferenciák | 326 |
A beruházási hitelpolitika | 328 |
A kamatpolitika | 330 |
A beruházások költségvetéséből történő finanszírozása | 332 |
Az eszközlekötési járulék | 334 |
A beruházásokkal kapcsolatos jutalmazási rendszer | 335 |
A beruházások finanszírozásának időszerű problémái a KGST tagországaiban | 337 |
A beruházások tervezési rendszerében végbemenő változások | 337 |
A beruházások finanszírozási és hitelezési szabályainak változásai | 338 |
A beruházások hatékonysága vizsgálatának pénzügyi és bankellenőrzési rendszere | 342 |