Tizennégyen 1944-ből

Előszó

Márványtábla a Szakszervezeti Székház kapuja alatt. Rajta 14 név. Mártírok, akiket a fasizmus eszeveszett embergyűlölő rendszere szakított el szeretteiktől és küldött halálba. Bűnük az volt, hogy szebb, jobb, igazabb életért harcoltak. Tudtak áldozatot hozni, amikor azt a dolgozó nép, az elnyomottak érdeke úgy kívánta.
A szakszervezet dolgozói minden évben - a Tanácsköztársaság kikiáltásának napján - megkoszorúzzak az emléktáblát, leróják kegyeletüket azok előtt, akik csendőr szuronyok árnyékában is mertek harcolni az emberibb életért.
A kiadvánnyal az a célunk, hogy megyénk dolgozói ismerjék meg e hősök küzdelmes életét. Ismerjék meg helytállásukat, a dolgozók ügyébe vetett hitüket, jellemük szilárdságát. Ismerjék meg azokat, akiknek hazánk történelme egyik legsötétebb korszakában, a proletárdiktatúra megdöntését követő véres ellenforradalmi korszakban is volt bátorságuk harcolni az elnyomottak gazdasági és politikai jogaiért. Vállalva személyes üldöztetést, börtönt, hozzátartozóik zaklatását.
Amikor a róluk elnevezett utcákban járunk, egy percre jusson eszünkbe harcuk. Nekünk, akik részesei vagyunk az emberi történelem legnagyszerűbb sorsfordulójának, amikor az ember a munka által valóban emberré és szabaddá válik.
Úgy vélem, ez a megemlékezés visszaidézi a még élő harcosok emlékezetébe az elmúlt idők szakszervezeti munkásmozgalmának eseményeit. Ugyanakkor érdeklődve forgathatják a fiatalabb generáció tagjai is. Láthatják belőle elődeik küzdelmes életútját, és ez elősegíti annak elismerését, hogy amit elértünk, az nem magától hullott ölünkbe, hanem küzdelmek, emberéletek árán jött létre. Ezért is nagyon meg kell becsülnünk.
MAGYAR GYULA
a Szakszervezetek Vas megyei Tanácsa vezető titkára Vissza