kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Franklin-Társulat Magy. Irod. Intézet és Könyvnyomda |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Vászon |
Oldalszám: | 2.626 oldal |
Sorozatcím: | A természet könyve |
Kötetszám: | 1-21 |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 19 cm x 13 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | 21 füzet öt kötetbe kötve. Bernstein A. német műve után. Franklin-Társulat Nyomdája nyomása, Budapest. Az I-IV. kötet kiadási éve: 1875. |
I. kötet | |
A sebesség | |
A természeti erők sebessége | 1 |
Hogyan lehet a villanyos folyam sebességét megmérni? | 3 |
A föld súlya | |
Hány fontot nyom az egész föld? | 6 |
A föld súlyának megmérése | 7 |
Mikép történt a kisérlet a föld súlyának kiszámítása | 9 |
A világosság és távolság | |
Valami a világításról | 12 |
A bolygóknak megvilágíttatása a nap által | 14 |
Az időjárásról | |
Valami az időjárásról | 17 |
Az időjárás télen és nyáron | 19 |
A légáramlásról és időjárásról | 22 |
Az időjárás ismeretének szilárd törvényei | 24 |
A lég és a víz az időjáráshoz való viszonyokban | 26 |
Köd, felhő, eső és hó | 28 |
Hogyan köttetik meg és hogyan szabadúl fel a meleg? | 30 |
A megkötött meleg hideget, a felszabadúlt meleget idéz elő | 32 |
Időjárási szabályok és azok megzavartatásai | 34 |
A mi változékony időjárású fekvésünk | 36 |
Az időjóslás nehézsége és lehetősége | 38 |
Az időjósok | 41 |
Van-e a holdnak befolyása az időjárásra? | 44 |
A virágról és gyümölcsről | |
Egy cseresznye virága | 47 |
A cseresznye virágzata egyes részeiben | 49 |
A virág megtermékenyíttetése | 50 |
A szél és a virágok | 52 |
A virágok és rovarok | 54 |
Egy virágnak csodálatos megtermékenyíttetése | 55 |
A virágok megtermékenyítésének csodái és fontosságáról | 57 |
A megtermékenyített cseresznye | 59 |
Valami a gyümölcsökről és azok neveléséről | 61 |
A nép számára szükséges élelmi szerek | |
Az élelmi szerek forgalma | 64 |
Az emésztés | 66 |
A kávé | 68 |
A kávé haszna és ártalmassága | 70 |
A reggeli | 72 |
A pálinka | 75 |
A pálinkaivás veszélyei | 78 |
A pálinkaivás kártékonysága | 80 |
A szegény ember és a pálinka | 83 |
Az iszákosság következményei és azoktól való megóvás | 85 |
Az ebéd | 88 |
A legkülönfélébb étkezések szüksége | 90 |
A húsleves | 92 |
Czélszerű mellékletek a húsleveshez | 95 |
Hüvelyes vetemények | 97 |
Főzelék és hús | 99 |
Az ebéd utáni alvás | 101 |
Víz és ser | 104 |
Az esteli | 106 |
A táplálásról | |
Az emberi test nem egyéb tejnél | 1 |
Az ember: átváltozott étel | 3 |
Milyen különös ételekkel táplálkozunk | 4 |
Hogyan készít elő a természet nekünk az ételeket | 7 |
Mi lesz az anyatejből, ha elért a gyermek testébe | 9 |
Miképen lesz a vér a testben élő testté | 11 |
Az anyagok keringése | 13 |
A táplálék | 15 |
Néhány a táplálkozásra vonatkozó kísérlet | 18 |
Az állatok ösztönéről | |
Mi az ösztön? | 21 |
Az állatok és növények ösztöne között levő különbség | 23 |
Az állatnak természetes példa által ébresztett ösztöne | 26 |
Az ösztönnek meghatározott czéljai | 29 |
Az állatok ösztönszerű alattomossága | 31 |
Az élelmi szerek ösztönszerű megválogatása | 33 |
Az élelmi szerek gyűjtésére és felhalmozására készítő ösztön | 35 |
Az állatok mestersége lakásaik berendezésénél | 38 |
A rovarok előrelátó gondossága piczinyeik iránt | 41 |
Az állatoknak szülei által való oktatása | 44 |
Az állatok viselete ellenségeik iránt | 46 |
A társas ösztön | 49 |
Az állatoknak egymás között való viszonyos megértetésök | 51 |
A méhek élete | 55 |
A méhek letelepedése | 57 |
A méhsejt építése | 59 |
A méhpeték és azoknak további fejlődése | 62 |
A méhkirályné halála és új királynénak csodálatos létrejötte | 64 |
A hangyák társas élete | 67 |
A termeszek társas élete | 71 |
A termeszek háborúi | 73 |
A here állatok sajátosságairól | 76 |
Az állatok vándorlási ösztöne | 78 |
A gólyák vándorlási ösztöne | 80 |
A galambok | 82 |
Az emberi környezetnek befolyása az állatok ösztönére | 86 |
A szellemi öntudatnak bizonyos neme az állatoknál | 88 |
A kutyának nevezetes tulajdonságai | 90 |
Folytatás | 94 |
Értelemfejlődés a majmoknál | 96 |
A majmoknak hasonlósága az emberekhez | 99 |
Általános elmélkedés az állati ösztönről | 101 |
Az állatok idegrendszere | 103 |
A külfönféle idegrendszerek elválasztása a magasabb rendű állatoknál, ellentétben az alsóbb rendűekhez | 106 |
Harmadik füzet | |
Ha egy érzékünkkel kevesebb volna | 1 |
Ha egy érzékünkkel több volna | 3 |
A különféle vonzerők | 6 |
A legapróbb részecskékről s a láthatatlan hézagokról | 9 |
Mit értünk parány alatt | 11 |
Hogyan játszadozik a meleg a parányokkal | 14 |
Honnan ered a meleg hatása a parányokra | 16 |
A parányok vonzó- és eltaszító erejéről | 19 |
Mi okozza, hogy a tárgyak szilárdaknak, folyóknak vagy gázneműeknek tünnek föl | 22 |
A meleg befolyása a parányokra | 25 |
A testek vonzereje | 27 |
Hogyan csökken a távolság szerint a föld vonzereje | 29 |
Általános elmélkedés a testek eséséről? | 32 |
Milyen nagy az esés sebessége? | 34 |
Az esés sebességének közelebbi vizsgálata | 36 |
Az esés törvényeinek fontossága | 39 |
A hold futása összehasonlítva az ágyúgolyó futásával | 41 |
A csillagok mozgása és vonzatása | 44 |
Miben rejlik a vonzerő | 47 |
A vonzerő s a világ eredete | 49 |
A természeti erők rejtélyessége | 52 |
Hasonló természeti erők különfélesége | 55 |
A delej ereje | 58 |
További kisérletek a delejjel | 61 |
Minemű a delej két sarka | 63 |
Mi történik a delejjel, melyet a közepén széttörünk | 65 |
A delejes tünemények magyarázata | 68 |
Mi történik a tűvel, melyet megdelejezünk | 71 |
A titkos anyag, vagyis a mit folyadéknak nevezünk | 73 |
Hogyan hathatni delejesen minden tárgyra | 76 |
A föld delejes ereje | 79 |
A végtelenség s a villamosság | 82 |
A villamosság legegyszerűbb tüneményei | 85 |
További villamos kisérletek | 88 |
A villamos és delejes tünemények különbözősége | 91 |
A villamosság vezetéséről | 94 |
A villamszikra s a villám | 97 |
A villamosság vezetése, összegyüjtése és töltése | 99 |
Hogyan lehet a villamosságot lekötni | 102 |
A villám töltésének és kisütésének magyarázata | 105 |
Mily szerepet játszik a villamosság zivatar alkalmával | 107 |
A föld egy nagy villamgép | 110 |
A titkos természeti erőkről | |
A galvanismus tüneményei | 1 |
Mit értünk galván-láncz alatt | 5 |
Hogyan lehet egy Volta-féle oszlopot előállítani s mit vehetni észre rajta | 8 |
A galvanikus hiatása az élő testre | 13 |
A villamos szikra | 15 |
A galvanikus hőség | 18 |
A villamos fény | 21 |
A villamos fény gyakorlati használata | 23 |
A villamos fény vegyi hatása | 25 |
A villamfolyam hatása a vasra | 27 |
A villamdelejes erő alkalmazása | 29 |
A villamdelejek keringő mozgása | 32 |
A villamos távirdák | 35 |
Siemens és Halske távirdája | 38 |
Az iró távirda | 43 |
A Casseli-féle távirda | 48 |
A villamos kiegyenlítés túlságosan messze menő elméletének helyreigazítása | 57 |
A villamdelejes órák | 60 |
A villamos órák tudományos alkalmazása | 63 |
A villamos órák használata a földrajzban és az időjárás vizsgálatánál | 67 |
A különös villamos telepek | 70 |
Hogyan lehet a villamfolyamot megmérni | 73 |
Állati villamosság | 76 |
A fém és az állati villamosság közti különbség | 79 |
Du-Bois-Reymond kisérletei | 81 |
A föl és leszálló galvánfolyam különböző hatása | 84 |
A villamosság az izmokban | 88 |
Az izomfolyam gyöngülése az összehúzódás által | 91 |
A galvánfolyamok az idegekben | 94 |
A villamos idegfolyammal tett kisérletek | 96 |
Du-Bois-Reymond fölfedezéseinek lehető következményei | 101 |
A villamos gyógymódok | 104 |
A titkos természeti erőkről. III. | |
A titkos vegyi erőkről | 1 |
A titkos erők különfélesége | 3 |
A vegyi titkos erő különös sajátságai | 6 |
A vegyi erő főtüneményei | 9 |
A vegyrokonság és vegyvonzódás | 12 |
Mily különösek néha a vegyülések eredményei | 15 |
A körülmények, melyek közt a vegyi vonzások történnek | 18 |
A vegyvonzódások sorrendje | 23 |
A legnagyobb vegyi vonzódás épen az egymáshoz legkevésbé hasonló elemek közt létezik | 26 |
A vegyülések természetéről | 29 |
A vegyületek súly-arányai | 32 |
Hogy mikép vegyülnek az elemek mindig csak meghatározott súlyrészek szerint | 35 |
Mi a vegyi étvágy s mi a vegyi erély | 37 |
Valamely elemek kettős és többszörös adaggal való vegyülete | 40 |
Mit tanulunk a vegytanban a parányokról | 43 |
A parányok különböző állapota különböző testekben | 46 |
A parányok száma a vegyületeknél és minden elemnek a súlya | 48 |
A parányok többszörös vegyülete | 52 |
A parányok és a melegség | 55 |
Mit nevezünk az anyagok sajátlagos melegségének, s hogyan melegülnek föl a parányok | 57 |
Mit értünk keveredés alatt | 61 |
A folyó testek keveredéséről | 65 |
Mily rokonságban állnak egymással a vegytan és a villamosság | 69 |
A villamfolyamok vegyi hatásai | 72 |
A villam-vegyi titkos erőről | 75 |
A vegyi tüneményeknek a villamos erő általi megfejtése | 78 |
A vegyi egyesülések és szétválások magyarázata a villam-vegyi tan szerint | 80 |
A galvano-plastika | 83 |
A galvanikus ezüstözésről | 85 |
Az ezüstöző folyadék készitéséről | 88 |
Az ezüstözéshez való készülék berendezése | 90 |
Valam a galvanikus aranyozásról | 93 |
További nevezetes kisérletek | 95 |
Van-e több titkos erő? | 98 |
Zárszó | 101 |
II. kötet | |
Hatodik füzet | |
A vegytan fontossága az életben | 1 |
Éleny szén- és kénnel | 3 |
Éleny villany- és vassla | 5 |
Hogyan állitjuk elő az élenyt? | 8 |
Mi az úgynevezett összeköttetés? | 10 |
Az elégés | 13 |
A vegyészet tana az elégésről | 15 |
A vegytan mindenütt jelen van | 18 |
Az élény vándorlásai testünkben | 20 |
Lélekzés és fütés | 23 |
A vegyi melegségről | 25 |
A vegytan mindenki kezében | 27 |
Kisérletek egy gyufával | 30 |
Egy vegytani szabály | 32 |
Egy új fölfedezés a vegytanban | 35 |
Valami a könenyről | 38 |
Utmutatás egy kisérlethez | 40 |
További kisérletek a könenyléggel; miként csinálunk vizet tűzből | 42 |
A vegyészet fő műdarabjai | 45 |
Mi tulajdonképen a viz, és mit lehet előállítani egy pohár vizből | 48 |
Fontos fölfedezés a legolcsóbb fűtés és világításra nézve | 51 |
A víz felbontása villanyos uton | 54 |
Valami a légenyről | 57 |
A légeny vegyi tétlensége és ennek jótékony következményei | 59 |
A légeny nevezetesebb összeköttetései | 62 |
Mi a széneny? | 66 |
Széneny és gyémánt | 69 |
A széneny különös tulajdonságai | 71 |
Nehány kisérlet szénsavval | 74 |
Apró kisérletek, nagy következtetések | 77 |
Miként eszünk és iszunk szénenyt, és miként történik az élő természetben az anyagok egyesülése? | 80 |
Különbségek a vegyileg egyesülések közt az élő és holt természetben | 85 |
A vegyileg egyesülések közötti különbségek következménye | 88 |
Valami a szervi vegytanból | 91 |
A szervi vegytan fontos feladatai | 94 |
Hetedik füzet | |
A gazdasági vegytan, a csira, a gabona; nehány kisérlet | 3 |
A növények vegyműhelye | 6 |
A növények táplálkozása | 8 |
A növények táplálkozása gyökereik által | 11 |
Mivel és miként kell táplálnunk a növényeket | 14 |
A föld trágyázásáról | 16 |
A trágya tudományos vizsgálata | 20 |
Új anyagok fölfedezése | 23 |
A növény-anyagok önkéntes átváltozásai | 27 |
A burgonya átalakítása liszt- és keményítővé | 30 |
A burgonya átalakítása czukorrá | 32 |
A kénsavnak, vagy a malátának szolgálatai | 35 |
Lehet e czukrot gyártani fából? | 39 |
A czukor átalakulása erjedés által | 42 |
Mily átalakulást okoz az erjedés | 45 |
A méhsör, rum, bor és sör képződése | 49 |
A sör különböző nemeinek gyártásmódja: aetherképződés borszeszből | 52 |
A borszesz átalakulása eczetté | 54 |
A borszesz gyorsabb átalakulása eczetté | 58 |
Mire képes a vegyészet és mire nem | 60 |
A hol a vegyészek tudománya hajótörést szenved | 64 |
A vegyészetnek, mint tudománynak jelentősége | 69 |
Az állati vegytan főfeladata | 72 |
A fürdők és azok hatásáról | |
Mi mindenre képes a víz | 76 |
Folytonosan légfürdőben élünk | 79 |
Mennyire más dolog a víz | 83 |
Milyen bőrben vagyunk? | 85 |
Kipárolgás a bőrön által | 88 |
A fürdők beosztása | 91 |
A tiszító fürdők | 94 |
Érzékenység és egészség | 97 |
A víznyomás hatása | 100 |
A bőr, mint áthatolható fal | 103 |
A bőr-tevékenység izgatása | 106 |
Az eleven ellenhatás | 109 |
A meleg fürdők | 111 |
Ellenhatás a hideg fürdőben | 114 |
Zárkövetkeztetések | 117 |
Valami a föld életéről | |
Az úgynevezett "holt természet" élete | 3 |
Miként képződnek a hegyek és tengerek? | 6 |
Az ellentétes erők hatása a földre | 8 |
Milyen a föld belseje? | 12 |
A föld kemény kérge | 15 |
A föld belső melege | 18 |
Csepegő víz képződése a földön | 22 |
Pala-kőzetek | 25 |
Kőzetek, melyek víz alatt képződtek | 27 |
Különbség a kőfajok közt | 29 |
Különbség a kőfajok előjövetelére nézve | 32 |
Egy világpusztulás | 35 |
Szükséges volt-e a világpusztító megrázkódtatás? | 37 |
Visszapillantás a földi őskori átalakulásaira | 40 |
A föld jelenlegi átalakulása | 43 |
A delta- és homokpartképződés | 45 |
Mennyi idős a föld jelen állapota? | 48 |
Mennyi idő alatt hült ki a föld kérge? | 50 |
Véletlenül vagy tervszerűleg történnek-e ez átalakulások? | 53 |
Van-e okunk még egy átalakulását várni a földnek? | 56 |
Képzelhető-e a földnek egykori visszaképződése? | 59 |
Az üstökösökön észlelt változások | 62 |
Az álló csillagok keletkezése és eltünése | 66 |
Köd-foltok | 69 |
A föld forgásáról | |
Az óra | 73 |
Az inga | 78 |
A zsebórák | 84 |
Egyenletesen forog-e a föld? | 88 |
A hold forgása | 91 |
A hold haladásának látszólagos gyorsulása | 95 |
Miként teszi hosszabbá napjainkat a hold? | 98 |
A fény gyorsaságáról | |
A fényről | 103 |
A fény futása | 105 |
Mi közünk van nekünk Jupiter bolygóhoz | 108 |
Miként mérték meg a fény gyorsaságát | 111 |
További bizonyítékok | 113 |
Bradley fölfedezése | 116 |
Miként fedezte föl Bradley a fény irányferdülését? | 118 |
Egy tekintet a végtelenségbe | 121 |
Mult, és örökkévalóság | 123 |
Zárelmélkedések | 126 |
Az állati életfejlődésről | |
A tojás, és az élet | 3 |
Az élet fejlődésének tanulmányozásáról | 6 |
A tojás költése | 9 |
Mi rejlik tulajdonkép a tojásban | 12 |
Vizsgáljunk meg közelebbről egy tojást | 16 |
Miként üt a számadás pontosan? | 19 |
Hogy jön a tojás a világra? | 23 |
A tojás a képezdében | 27 |
Amit látunk és amit nem látunk | 30 |
Hat és tizenkét óra után | 34 |
Mit látunk a csirkéből? | 37 |
A kis csirke egynapos | 41 |
Egy pillantás a csirke-gyárba | 44 |
Mikor az embernek szeme-szája eláll | 47 |
Egy lény, melynek feje és szíve van | 51 |
Az eleven háromság | 53 |
Mennyi dolga van a csirkének harmadnap | 57 |
Három újabb életnap | 61 |
Midőn a csirke elkezd csere-üzletet folytatni | 64 |
Bizományi üzlet még nem született lények számára | 67 |
Mily okos a kis csirke | 70 |
A kibúvásig | 74 |
A csirke útra kész állapotban | 77 |
Gondolatterhes bucsú a csirkétől | 80 |
A zsír haszna és jelentősége az emberi testben | |
A zsír képződése és eltünése | 84 |
A kövérség erüműtani haszna | 87 |
A kövérség, mint óvszer a zavarok ellen | 90 |
A kövérség fontos tulajdonságai | 94 |
A kövérség magasabb czéljai | 97 |
Az élet ismertető jele | 100 |
Mikép tartja magát a test táplálék nélkül | 103 |
A tápszerek második neme | 106 |
A tápszerek vegyi alkatrészeiről | 109 |
A zsír szerepe | 112 |
Kell-e zsírt ennünk? | 114 |
Zármegjegyzések | 117 |
III. kötet | |
A növények, állatok és emberek életéről | |
Az élet külön nemei | 3 |
Az ugynevezett "holt" és "élő" természet | 6 |
Ha a földet egy pillantással áttekintjük | 9 |
Élet és halál | 12 |
Az élet fokozatai | 15 |
Különbségek az élő és élettelen tárgyak közt | 18 |
Mit nevezünk szervesnek, és mi a szervezés? | 24 |
A legegyszerűbb növények | 28 |
Az egyes-sejt | 31 |
Az egyes-sejt növekedése és terjeszkedése | 33 |
Magasabb szervezet | 37 |
Hogyan nőnek a növények | 40 |
A növény-élet működése és növése | 43 |
Az élettelen anyagoknak élőkké átalakítása a növények által | 46 |
Az élet rejtélyéről | 49 |
A növények növekedésének saját módjai | 52 |
A fa képződése | 55 |
A fa élete | 58 |
A virág csodája | 61 |
Egy névtelen rejtély | 64 |
Az élet- és a halál rejtélye | 67 |
Átmenet a magasabb életfokozatra | 70 |
Az állatok életéről | 74 |
Átmenet a növényvilágból az állatvilágba | 77 |
Az állatvilág fejlődése | 80 |
Az ön-nemzés | 84 |
Az állati élet történetéhez a földön | 87 |
Az állatok érzései és mozdulatai | 91 |
Az érzések fészke az állatokban | 94 |
Hol érezzük a fájdalmat | 97 |
További kisérletek az érzelem fölött | 100 |
Az állatok növényélete | 103 |
A rokonszenves idegrendszer | 107 |
A bel- és külvilágról | 110 |
Az állat, és a külvilág | 113 |
Hogy jutnak a külvilág benyomásai az agyvelőbe | 117 |
A többi érzékek idegeiről | 120 |
Az állati test mozgásképessége | 123 |
Miként ösztönözzük mozgásra az izmokat | 126 |
Egy ideg-átmetszés | 128 |
Az idegátmetszés további következményei | 131 |
Az idegek munkafelosztása | 132 |
Egy ideg-méreg | 135 |
A nyílméreg és ellenszerei | 138 |
Az idegek összeforradása | 143 |
Az idegek elosztása | 146 |
Egy mesterséges ideg | 149 |
Ideg-rendszer | 152 |
Idegvezetés | 157 |
Az idegvezetés átszármazása | 160 |
Az idegvezetés gyorsasága | 164 |
Az állatok és növények életéről II. | |
Az élet köteléke | 3 |
A három idegrendszer összefüggése | 6 |
Vizsgáljuk kissé az agyvelőt | 9 |
Az agyvelő alsó része | 12 |
Valjon fedezhetünk-e fel valamit az agyvelő működéséről | 15 |
A nagy agyvelő tevékenysége | 19 |
Egy galamb agyvelő nélkül | 22 |
Mi dolga van a kis agyvelőnek | 26 |
A koponya alakjáról | 29 |
Tevékenység és nyugalom | 32 |
Az álom | 39 |
Elalvás és fölébredés | 43 |
Az álmak | 46 |
Álmak, külső izgatások folytán | 49 |
Gondolkozás, és mozdulatok az álomban | 52 |
Ösztön és szellemitélet | 56 |
Az emberélet - szellemlét | 60 |
Az ember szabad lény | 63 |
Az ember beszéde | 67 |
Az ember uralma | 70 |
Az emberi szellem és a légkör | 74 |
A természet és a népek jelleme | 77 |
Az emberi szellem méltánylása | 81 |
A szellem - és a bölcsészek | 85 |
Mi történik az agyvelőben a gondolkodás alatt | 88 |
A velünk született tehetség és a tapasztalás | 91 |
A képzeletről és annak fejlődéséről | 95 |
A gondolatok nyugtalansága és nyugalma | 98 |
Emlékezet és emlékező tehetség | 103 |
Miként gondolkozik az agyvelő | 105 |
A feledés és új gondolatok keletkezése | 109 |
Miként fontol még valamit az agyvelő | 112 |
Az erély | 116 |
Az erély sajátságai | 119 |
Az állatok és növények életéről III. | |
Az ember vonzalmai | 3 |
Vonzalom és szellem | 6 |
A vonzalmak eredete és fészke | 10 |
A vonzalmak fejlődése | 14 |
Az ember felelőssége vonzalmaiért | 18 |
Az ember szabadsága s az emberiség vonzalmai | 22 |
A vonzalmak világa | 25 |
Szellem vonzalmak | 29 |
Egy megoldatlan kérdés | 33 |
Az erkölcstan | 37 |
A művészet | 41 |
A vallás | 45 |
Természeti vallásos vonzalom | 48 |
A szellem többoldalu befolyása | 52 |
Test és szellem | 56 |
Szellem és test | 59 |
Szellem és vérmérséklet | 63 |
A vérmes és ingerlékeny vérmérséklet | 66 |
A közönbösek és buskomolyak | 70 |
A halál rejtélye | 74 |
Keletkezés és kimulás | 77 |
Miként halnak meg test és lélek | 81 |
Milyen régi egy találmány | 86 |
Mennyire kevéssé sejtjük a valót, és mily vakok vagyunk nyitott szemeink daczára is | 89 |
A kezek, lábak és az idegek művészete | 94 |
A félreértések kikerülése végett | 97 |
A tüdő a mellkasban | 101 |
Mikép lélekzünk | 105 |
A tüdő légcsöve | 109 |
A tüdő, ugy amint valóban van | 113 |
A tüdő-tevékenység és annak czélja | 117 |
Az elmés berendezés | 121 |
A szabályozott-tevékenység, s a tüdő mellék-üzletei | 125 |
A tüdő, mint fütő készülék | 128 |
A test melegének szabályozása | 132 |
Mily takarékos a természet | 136 |
Egy fa, egy bodony (tonna) és egy tüdő | 139 |
Az állatok és növények életéről IV. | |
Az ember és szive | 3 |
A vér kisebb és nagyobb keringése | 7 |
A nagy körút | 11 |
Néhány fő- és mellékkörülmény a szív működésénél | 15 |
A budapesti vízvezeték, és a test vérvezetéke | 19 |
További összehasonlítások a víz- és vérvezeték között | 23 |
Az erek és azok elhelyezésének különfélesége | 27 |
A szív szelepei | 31 |
Mily erős a szív | 35 |
A szívnek úgynevezett erőművi hiányai | 39 |
A szem és a sötét kamra (Camera obscura) | 43 |
A sötét kamra | 46 |
A "sötét kamra" hiányai | 50 |
A fényképészek "sötét kamrá"-ja | 55 |
Tekintsünk mélyebben a szembe | 59 |
Szemünk belsejének átlátszósága | 62 |
Tekintsük egy szem alkotását | 66 |
Az úgynevezett üveganyag a szemben | 69 |
A szem előnyei | 73 |
A fénymérséklő | 77 |
A szemhéjjak | 80 |
A szem mozgékonysága | 85 |
A szemek iránya és kormányzása | 88 |
A szemek helyzete | 92 |
Az ideg-kárpit | 95 |
Képesek volnánk-e szem nélkül is látni | 98 |
Az idegkárpit finomsága | 102 |
Az idegkárpit minősége | 106 |
Nehány kisérlet | 110 |
Miért nem látjuk a tárgyakat fordítva | 114 |
Két szem, egy kép | 118 |
Az ember és találmányai | 123 |
Végelmélkedések | 126 |
IV. kötet | |
A gyakorlati fűtés I. | |
A tudomány és gyakorlat | 3 |
Elégés és melegítés | 7 |
Meggyújtunk egy darab szurkos fenyőt | 10 |
A léghuzam és a tűz | 13 |
A léghuzam a kályhában | 16 |
Levegőszállítás és kályha-hangverseny | 20 |
A kályha és kandalló | 23 |
A cserépkályha | 26 |
A kályha anyaga, színe és máza | 29 |
A kályha belülről | 32 |
A léghuzamok a kályhában | 36 |
A léghuzam és a tüzelési anyagok | 39 |
A kéménykérdés | 42 |
A különféle tüzelési anyagok | 45 |
A tüzelési anyagok megvizsgálása | 48 |
A fűtési erőkről tett kisérletek | 51 |
A fenyőfa és bükkfa értékéről | 54 |
A tölgyfa égési értéke | 58 |
A fűtési érték és a pénzérték | 61 |
A tőzeg | 63 |
A tőzeg fűtési értéke | 66 |
A tőzeg mellett és ellen | 69 |
A koaksz | 72 |
A koaksz fűtési ereje | 75 |
A koaksz tudományos és gazdasági szempontból | 78 |
A kőszén | 81 |
A kőszén ellen | 85 |
A barnaszén | 87 |
A fűtés és egészség | 90 |
A felmelegedés mellékkörülményei | 93 |
A falak, a szoba felső padlózata és a kéménynyilás | 96 |
Az egyszeri fűtés | 99 |
A gyorsan fűlő kályha | 102 |
A vaskályha | 105 |
A vaskályha kártékonysága | 108 |
A vaskályha alkalmazhatósága és alkalmazhatatlansága | 111 |
A gyakorlati fűtés (Vége) | |
Miképpen lehet a tőzeget hasznavehetőbbé tenni | 3 |
A légmentesen zárt kályhaajtók | 6 |
Magyarázat | 8 |
A kályhában való főzés | 11 |
A fűtés nagyban | 14 |
A világító gáz mint fűtő gáz | 17 |
A nehézség a fűtő gáz előállításánál | 20 |
Zárszó | 22 |
Csak egy közönséges tolólámpa! | |
A természet és az ember rendeltetése | 26 |
Az egyes részek | 29 |
Az olaj állásának szabályozása | 32 |
A légnyomásról | 35 |
A légnyomás hatásáról és méréséről | 38 |
A légnyomás némely főtüneményei | 40 |
Térjünk vissza a lámpához | 43 |
Az égető cső | 46 |
A légáramlat és az elégés | 48 |
A léghuzam szabályozása | 51 |
Zárszó | 53 |
A természet változásai és vándorlásai | |
Egy homokszem vándorlásai és változásai | 57 |
A vándorló homokszemcsék hatása | 60 |
Hogyan vándorolnak a sziklák | 63 |
Hogy szakad ki a szikla a föld tömegéből | 66 |
A sziklák a szárazföldön is vándorolnak | 69 |
Egy kősziklának nevezetes nyári utazás | 72 |
Az egyensúly helyreállítása | 75 |
Mennyire van minden a mozgásnak alávetve | 78 |
A víz vándorlásai és változásai | 80 |
Az átváltozó víz különféle erői | 83 |
A meleg mint mozgató erő | 85 |
A vízrégeteknek kavaró mozgása | 88 |
A fagyó vizekben előforduló mozgások | 90 |
A vizek forrongásai a jégfödél alatt | 93 |
Mi történik a vizekben tavaszszal? | 96 |
Mi történik a vizekben nyáron? | 98 |
A víz vándorlásainak fontos jelentősége | 100 |
A mozgások a világtengerben | 103 |
A világtenger utazik | 106 |
Egy kis fejetlenség | 108 |
Tengeráramlások és szellemáramlatok | 111 |
A növényvándorlás | 113 |
A vízvándorlások által okozott elváltozások | 115 |
Zárszó | 119 |
Mozgás a naprendszerben | |
A bolygó rendszer síkjáról | 3 |
A naprendszernek képe | 5 |
Hogyan tünik fel nekünk a bolygók mozgása és milyen az valósággal | 7 |
Példa a Vénusz pályafutására | 12 |
Példa Marsz bolygónak mozgásáról | 16 |
A nyugattól kelet felé való mozgás | 19 |
Összes átnézet kisérlete | 22 |
Föld és Hold | 24 |
A Hold sajátszerű pályafutása | 26 |
Marsz és a kis bolygók | 28 |
Jupiter, Szaturnusz, Uranusz és Neptún | 30 |
Észrevételek egy csodálatos felfedezés magyarázatához | 33 |
Min alapúl főképen Leverrier felfedezése? | 36 |
A nagyszerű felfedezés | 38 |
Képzelmi utazás a mindenségben | |
I. rész | |
Elindulás | 41 |
A Föld és Hold közötti állomáson | 44 |
Megérkezés a Holdban | 47 |
A Holdban | 50 |
Mihez fogjunk a Holdban? | 52 |
Egy kis tudományos ábrándozás | 55 |
Néhány úti gondolat | 58 |
Apró úti találkozások | 60 |
További úti kalandok | 63 |
A Nap felülete | 66 |
Keressünk magunknak szállóhelyet | 69 |
Megállapodunk | 71 |
A Nap nagysága | 74 |
Le a kalappal! egy köbmérföld előtt állunk | 77 |
Még inkább le a kalappal! a Nap nagysága előtt | 79 |
A térpazarlás a naprendszerben | 82 |
Naprendszer kicsinyben | 85 |
Hogyan hangzik össze a minta | 88 |
Amit néha-néha az égen láthatunk | 91 |
Marszon vagyunk | 94 |
A kis bolygók | 97 |
A kis bolygók pályái | 99 |
Két sajátságos üstökös | 101 |
Egy kis üstökös félelem | 104 |
Képzelmi utazás a mindenségben | |
II. rész | |
Jupiter: a bolygók legfontosabbika | 3 |
Milyen az élet Jupiteren | 5 |
Jupiter holdjai | 8 |
Szaturnusz és gyűrűje | 11 |
Hogyan jutott Szaturnusz gyűrűjéhez | 14 |
Szaturnusz lakosai | 17 |
Szaturnusz gyűrűjének lakosai | 20 |
Szaturnusz gyűjűjének sorsa | 23 |
Uranusz | 26 |
Neptún | 29 |
A Neptúnon levő viszonyok, és e bolygónak fontossága a csillagászatban | 32 |
A naprendszer valódi népessége | 35 |
A kiszámított és ki nem számított üstökösök | 38 |
Az üstökösök sajátságos mineműsége | 41 |
Az 1680-iki üstökös | 44 |
Az 1927-1759. évek közt feltűnt üstökösök | 47 |
Az 1769-1770. ik évek közt feltűnt üstökösök | 50 |
Üstökösök az 1807-ik évek közt feltűnt üstökösök | 54 |
Üstökösök az 1815. és 1835. közötti évekből | 56 |
Az 1835-ben megjelent Halley-féle üstökösben előfordúlt tünemények | 59 |
A legújabb idők üstökösei | 63 |
A hazahozott vásárfia | 66 |
A földpálya nagyságáról | |
A csillagászat mérővesszeje | 71 |
Vénusz-átmenetek | 74 |
Az 1761. és 1769-iki észleletek eredményei | 78 |
A holdpályafutás megzavartatásai | 81 |
Hogyan vándorolnak Föld és Hold a Nap körül | 84 |
A föld- és holdtömegek súlypontja | 87 |
A bolygópályák megzavartatásai | 91 |
A Marsz bolygónak megfigyeltetése 1862-ben | 94 |
A világosság sebessége | 97 |
Bradley felfedezése | 101 |
A világosság sebessége és a földpálya nagysága | 104 |
Hogyan lehet legnagyobb térségeket, legkisebb időrészecskék segélyével megmérni | 108 |
Fizeau mérései a világosság gyorsaságára nézve | 111 |
A világosság sebességének pontos meghatározása | 114 |
Végelmélkedés | 117 |
Az égi tüneményekről | 122 |
V. kötet | |
A nap és az élet I. | |
Az élet forrása | 3 |
Az erő fennmaradásának törvénye | 8 |
Az örök mozgony és az emeltyű | 11 |
A surlódásról | 15 |
A surlódás és a meleg | 19 |
A meleg csupán átváltozott erő | 23 |
Az úgynevezett meleganyagról | 26 |
A meleg lényege | 30 |
Külső mozgás és belső mozgás | 33 |
Egy húllócsillag életrajza | 36 |
Miképpen változik át a világtérben a mozgás meleggé? | 40 |
Mi napmeleget eszünk | 43 |
A föld egy nagy gőzgép | 48 |
Miképpen táplálkoznak a tengerek levegővel? | 51 |
A meleg conservativ munkája | 55 |
Az erőszámla az emberben | 59 |
A nap melegének felhalmozódása | 64 |
A nap kihűlése | 67 |
A világ vége | 71 |
A nap önmozgása | 74 |
Az állócsillagok színei | 78 |
A napfoltok és az állatövi fény | 82 |
A nap dudorodásai (protuberantia) | 87 |
A teljes napfogyatkozás 1860. év jul. 18-kán | 91 |
Mire tanított az 1860-ki napfogyatkozás? | 97 |
A napnak, mint világtestnek, állása | 102 |
Miképpen változtatnak el a világsugarak egy üveprizma által? | 105 |
A napszinkép homályos vonalai | 108 |
Mely anyagok fordúlnak felő a napban? | 113 |
A színképvizsgálódások feladatai | 118 |
A színképvizsgálódás nyomozó ereje | 124 |
Új fémek felfedezése | 127 |
A nap és az élet II. | |
Természettani tünetek a napon | 3 |
A világür sötét csillagai és ködtömegei | 8 |
A bolygók | 13 |
Az aether | 16 |
A világür állapota és az égitestek | 21 |
A nap vegyi tevékenysége | 25 |
Mikép eszközlik a napsugarak a vegyi egyesüléseket | 30 |
Láttani a fény és vegyi fény | 37 |
A halvany-durrlég a napfényben | 42 |
Miként mérhetjük meg a fénysugarak vegyi hatását | 47 |
A fényvegyi (photochemisch) egység és a vegyi fény-fok | 52 |
A nap vegyi erejének elosztása az egyes bolygókra | 57 |
A vegyi év- és napszakok | 61 |
A vegyi időjárásról | 66 |
A láthatatlan fénysugarak | 71 |
Éleny és Ozon | 77 |
Miként éleszt egyesülési kedvet egyes anyagoknál a nap | 81 |
Mi volna a fény, ha szemek nem léteznének? | 84 |
Dowe fénymézője | 88 |
Az "erő" lénye | 92 |
Parányhullámzások és aethnrhullámzások | 96 |
A nap mint az élet előföltétele | 100 |
A nap fölébreszti az életcsirát | 105 |
A növények tenyésztése és zöld színe a fény befolyása következtében | 103 |
A nap vegyi ereje, és az élő szervezetek hatása | 112 |
A különböző erők csak egyetlen módosulásai | 116 |
A nap erejének rejtélye | 120 |
Az aetherhullámzások és azok vonzereje | 124 |
Végelmélkedések | 128 |
A világegyetem szélesebb ismerete | |
A színkép elemzés | 3 |
Mily anyagok párolognak el a napban | 8 |
A csillagok fényének megmérése | 12 |
A Zöllnerféle fénymérő | 17 |
A bolygók fényének ereje | 21 |
Miből áll a hold? | 25 |
Mi történik a Marson, Jupiter és Saturnuson | 30 |
A naprendszer keletkezési története | 34 |
Az égi testek sokfélesége | 38 |
Az égi testek különböző évfolyamai | 43 |
Minden égi test és egy ugyanazon anyagból áll | 47 |
A föld kifejlődésének története | 53 |
A kifejlődés öt időszaka | 56 |
A kifejlett és még ki nem fejlődött égitestek | 59 |
A napfoltok lényege | 64 |
A változó csillagok | 69 |
Miként keletkeznek és szünnek meg látszólag uj csillagzatok | 73 |
A kis égi testek, mint a nagyobbak mintái | 78 |
A bolygók fejlődési sorozata | 81 |
Végelmélkedések | 86 |
A csillaghullások és üstökösök rejtélye | |
Hulló csillagrajzások | 91 |
A szórványos csillaghullások | 96 |
Miért látunk reggel felé legtöbb csillaghullást | 101 |
Az üstökös jelenségek rejtélyei | 105 |
Az üstökösök bizonytalan élete | 111 |
A szilárd és laza égitestek | 118 |
Mi történik tovább az uj üstökössel | 121 |
Miként gyártják a bolygók a kisebb üstökösöket | 125 |
Az üstökösök keletkezése és megsemmisülése | 129 |
Az augusztusi gyűrű és novemberi rajzás | 135 |
Az aug. csillag-hullások pályája és e pálya megfutásának ideje | 140 |
Az augusztusi gyűrű és az 1862-ki 3. számu üstökös | 147 |
A novemberi raj és a Tempel üstököse | 153 |
A novemberi raj életszakai és sorsa | 162 |
Mi lett a Biela üstököséből? | 167 |
A hulló csillagok, mint a világrendszer tagjai | 170 |
Uj naprendszerek keletkezése | 175 |
A hulló csillagrajok és a hideg napok | 181 |
A kosmikus felhők különfélesége | 185 |
A mesterséges lebkövek | 189 |
Mily nehezek a lebkövecskék? | 190 |
A hulló csillag-rajok sűrűsége | 194 |
Huszonegyedik füzet | |
A színképelemzés és az állócsillagok világa | 3 |
Érzékeink, lelkünk és nyelvünk | 32 |
A végtelenség és a természettudomány | 58 |
A nap fekvése és rangja a többi állócsillagok között | 85 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.