Előszó | 9 |
A természetföldrajzi adottságok értékelése (Kalász Lajos) | 11 |
Magyarország fekvése és földrajzi helyzete | 11 |
A domborzat és a kéregszerkezet gazdasági hatásai | 14 |
Ásványi kincsek és gazdasági jelentőségük | 16 |
Energiahordozók | 16 |
Ércek | 18 |
Nem-fémes ásványok | 19 |
Az éghajlat és gazdasági hatásai | 21 |
A vizek gazdasági jelentősége | 29 |
Talajviszonyok | 35 |
A természeti adottságok, az ásványi nyersanyagforrások értékelése | 39 |
Felhasznált irodalom az első fejezethez | 44 |
Népesség és település | 47 |
Népesség | 47 |
A népesség természetes szaporodása | 48 |
A népesség megoszlása nemek és kor szerint | 50 |
A népesség megoszlása anyanyelv szerint (nemzetiségiek) | 52 |
A népsűrűség | 53 |
Foglalkozási viszonyok | 56 |
Belső és külső vándormozgalom | 61 |
Település és infrastruktura | 65 |
A hazai településhálózat mai struktúrája kialakulásának előzményei | 65 |
A magyar településhálózat fő összetevői és ezek jellegzetes területi típusai | 69 |
Az Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció | 83 |
A települések infrastruktúrája | 85 |
A városok ellátottsága | 86 |
A falvak ellátottsága | 87 |
Felhasznált irodalom a második fejezethez | 89 |
A népgazdasági ágak területi elhelyezkedése | 91 |
Ipar | 91 |
Az ipar főbb népgazdasági kérdései | 91 |
A magyar ipar területi problémái | 96 |
Energiagazdaság | 106 |
Kohászat | 124 |
Gépipar | 134 |
Vegyipar | 146 |
Építőanyag- és építőipar | 156 |
Könnyűipar | 163 |
Az ipari termelés körzetei | 176 |
Élelmiszer-gazdaság | 180 |
A mezőgazdasági termelés alapvető termelési tényezői | 182 |
A termelési ágazatok területi elhelyezkedése | 204 |
Kenyérgabona-termelés, malom- és sütőipar | 206 |
Ipari növények termesztése és feldolgozása | 213 |
Szőlőtermelés és borgazdaság | 222 |
Gyümölcs- és zöldségtermelés, tartósítóipar | 228 |
Takarmánytermelés, állati termékek termelése és feldolgozása | 241 |
A mezőgazdasági termelés körzetei | 264 |
Közlekedés | 271 |
A közlekedési hálózat főbb jellemzői | 274 |
Vasúti közlekedés | 277 |
Közúti közlekedés | 281 |
Vízi közlekedés | 286 |
Csővezetékes szállítás | 289 |
Légi közlekedés | 289 |
A nemzetközi gazdasági kapcsolatok és hatásuk a termelőerők területi elhelyezésére | 291 |
A magyar népgazdaság és a KGST-integráció közötti együttműködés és hatása a termelőerők térbeli elhelyezkedésére | 294 |
Gazdasági együttműködés a fejlett tőkés országokkal | 298 |
Gazdasági kapcsolatok a fejlődő országokkal | 299 |
Gazdaságunk térszerkezetének sajátosságai | 301 |
Felhasznált irodalom a harmadik fejezethez | 307 |
Magyarország gazdasági körzetei | 311 |
A Központi tervezési-gazdasági körzet | 316 |
Természeti adottságok, erőforrások | 317 |
Gazdaság | 320 |
Népesség | 337 |
Település | 338 |
Alkörzetek, vonzásterületek | 339 |
Az Észak-magyarországi gazdasági körzet (Bora Gyula) | 343 |
Természeti adottságok | 344 |
Gazdaság | 347 |
Népesség | 361 |
Település | 361 |
Alkörzetek, vonzásterületek | 363 |
Az Észak-alföldi gazdasági körzet (Kollarik Amália) | 366 |
Természeti adottságok | 368 |
Gazdaság | 371 |
Népesség | 384 |
Település | 385 |
Alkörzetek, vonzásterületek | 386 |
A Dél-alföldi gazdasági körzet (Kollarik Amália) | 390 |
Természeti adottságok, erőforrások | 392 |
Gazdaság | 394 |
Népesség | 407 |
Település | 407 |
Alkörzetek, vonzásterületek | 409 |
A Dél-dunántúli gazdasági körzet (Bernát Tivadar) | 413 |
Természeti adottságok, erőforrások | 414 |
Gazdaság | 416 |
Népesség | 429 |
Település | 430 |
Alkörzetek, vonzásterületek | 431 |
Az Észak-dunántúli gazdasági körzet (Kalász Lajos) | 436 |
Természeti adottságok és erőforrások | 438 |
Gazdaság | 442 |
Népesség | 456 |
Település | 456 |
Alkörzetek, vonzásterületek | 457 |
Felhasznált irodalom | 461 |