Válogatás a szociális megismerés szakirodalmából II.

Előszó

E fejezet megértését elősegítheti, ha elöljáróban leszögezzük, hogy 1. a szerzők szociálpszichológusok; továbbá 2. kognitív szociálpszichológusok; és ráadásul 3. olyan kongitív szociálpszichológusok, akiket elsősorban az attribúciós folyamatok érdekelnek. A szociálpszichológia befolyása tetten érhető abban, hogy figyelmünket inkább a társas motivációval bensőséges kapcsolatban álló érzelmekre, közelebbről inkább a haragra, bűntudatra, sajnálatra vagy a büszkeségre összpontosítjuk, mint mondjuk az undorra, a distresszre vagy a félelemre. A felnőttek e szociális érzéseket a leggyakrabban átélt emócióik közé sorolják (Bottenberg, 1975). Kognitív szociálpszichológusokként arra vagyunk kíváncsiak, miképpen észlelik és értelmezik az emberek társas környezetüket. Dokumentálni' fogjuk, hogy a személyes és szociális világ megismerése döntő módon befolyásolja az emocionális élményt és az érzelmi élet fejlődését.
Az emóciók szempontjából általunk kitüntetett jelentőségűnek vélt kognitív folyamatok magukban foglalják az okság attribúcióit.

Oksági attribúciók

Egy oksági attribúció egy "miért" kérdésre válaszol: "Miért nem szeret engem János?" "Miért kapott Mari alacsony pontszámot a helyesírási vetélkedőn?" "Miért nem tudtam gólt rúgni a focimeccsen?" Az okok keresése nem megy végbe minden helyzetben egyformán, mert ez nem kis tehertételt jelentene az organizmus számára. Vissza