Bernadette

Előszó

Részlet a könyvből:

Francois Soubirous felkel a sötétben. Pontosan hat óra van. Már régóta elkótyavetyélte ezüstóráját, okos sógornőjének, Bernarde Casterotnak a nászajándékát. A városi zálogház nyugtája erről is meg sok másegyébről is már a múlt ősszel lejárt. Soubirous mégis tudja, hogy pontosan hat óra van, bár a Saint Pierre plébániatemplom harangjai még nem kondultak meg reggeli misére. Szegény emberek érzik az időt. Óramutató és harangzúgás nélkül is tudják, mikor ütött az órájuk. Szegény emberek örökké félnek, hogy elkésnek.
Tapogatódzva nyúl facipője után, de a kezében tartja, nehogy zajt üssön. Mezítláb áll a jéghideg kőpadlón és figyeli alvó családjának sokütemű lélegzetvételét. Szíve összeszorul ettől a különös muzsikától. Hat hónap óta laknak itt. Ő meg a felesége, Louise még megtartották jó nászágyukat, a reményteli kezdet zálogát. De a két kamaszlány, Bernadette és Marie nagyon kemény fekhelyen osztozik. És a két legfiatalabbnak, Jean Marienak és Justinnek az anyjuk csak szalmazsákra ágyazhat, amelyet napközben bevetnek.
Francois Soubirous még mindig nem mozdul a helyéről. Egy pillantást vet a nyitott tűzhely felé. Tulajdonképpen nem is igazi tűzhely. André Sajou, a kőfaragó, ennek a pompás lakásnak a tulajdonosa rögtönözte csak bérlőinek pár darab téglából. A hamu alatt még néhány friss ág izzik és pattog. Sokkal nedvesebbek, semhogy egykönnyen eléghettek volna. Néha halvány izzás dereng fel belőlük. A férfiban nincsen annyi erő, hogy felélessze a maradék tüzet. Az ablak felé fordítja tekintetét. Vissza

Fülszöveg

A koldusszegény kis lourdesi leány, Bernadette Soubirous, csodát lát a városszéli elhagyott sziklabarlangban: csodaszép fehérruhás Hölgyet, aki a szeretet és jóság végtelen sugárzásával, elérhetetlen és elképzelhetetlen magasságból hajlik le hozzá. Igy indul el útjára a legszebb, isteni ragyogásában legmagasztosabb csoda, amely először a környező falucskák tisztaszívű, hívő lakosságát hódítja meg, majd egyre nagyobb hullámokat ver, eljut Franciaország nagyjaiig, egészen a császárig, a püspökig, a pápáig, híre elérkezik a világ legtávolabbi sarkáig, ahonnan a szenvedők végeérhetetlen áradata indul el a szeretett forrásához. Az ártatlan, tisztaszívű gyermeknek, aki alázatával és engedelmességével a forrást fakasztotta, a földi élet boldogságával kell fizetnie az égi dicsőségért. Élete szenvedésben és magányban, örök meg nem értésben őrlődik fel, hogy elérhesse a legnagyobb földi dicsőséget: a szenttéavatást és a legnagyobb égi dicsőséget: a Mennyek országában szolgálhassa Istent a kiválasztottak között.
Aligha találhatunk még egy könyvet a mai, modern irodalomban, amely így megragadhatná lelkünket, hogy az igazán nagy, igazán örök dolgok felé fordítsa és mélységes hitével egy kissé megváltson bennünket is annak a nagy csodának erejével, amely egy kis francia városkából indult el. Vissza