Előszó
Dr. Madas László (1920-2009) erdőmérnök, a Pilisi Parkerdőgazdaság egykori igazgatója, a Pilist és a Visegrádi-hegységet Budapest "zöld gyógyszertárának" nevezte. Valóban, a zajos, forgalmas,...
Tovább
Előszó
Dr. Madas László (1920-2009) erdőmérnök, a Pilisi Parkerdőgazdaság egykori igazgatója, a Pilist és a Visegrádi-hegységet Budapest "zöld gyógyszertárának" nevezte. Valóban, a zajos, forgalmas, kipufogógázoktól szennyezett levegőjű fővárosból kimenekülve, egy pilisi turistaúton szinte újjászülethet az ember. Kötetünk egy-egy ilyen egészségmegőrző nap megszervezéséhez, a Dunakanyar jobb parti hegyvidékének megismeréséhez, természeti és kultúrtörténeti látnivalóinak felkereséséhez kíván útitárs lenni.
A hegyvidék jelentős része az 1997-ben létrehozott Duna-Ipoly Nemzeti Park védelme alatt áll. Ez megfelelő garanciát jelent a természeti értékek védelme, ill. a környezetbarát turizmus - a természetjárás, az ökoturizmus, a kerékpáros turizmus- előtérbe kerülésére.
A Pilis és a Visegrádi-hegység szigorú természetvédelmi fokozatba sorolására talán kissé megkésve került sor, hiszen e hegyvidék - a Börzsönnyel ellentétben - műutakkal szabdalt, a Dunakanyarra néző hegyoldalak jelentős része már-már tájrombolóan beépült. A térség a budapesti agglomerációhoz tartozik, települései újabb és újabb házsorokkal, lakóparkokkal bővülnek, a kiköltöző fővárosiak napi ingázó közlekedése jelentős környezeti terheléssel jár.
Szerencsére azonban a hegység jelentős területe kizárólag kerékpárral és gyalogszerrel járható be, s így az egészséges életmódnak megfelelő "aktív" kikapcsolódási formák előtt - a nemzeti park által meghatározott kereteken belül - szabad az út. A táj szépsége, vadregényes látnivalóinak sokasága a főváros közelségének, a gyors megközelíthetőségnek köszönhetően hazánk más hegyvidékeihez képest jobban ismert, de még mindig sokan vannak, akik legfeljebb csak hallottak a Rám-szakadék sziklaszurdokáról, a Vadálló-kövek bizarr sziklatornyairól, a Prédikálószékről nyíló dunakanyari panorámáról...
Vissza