Kisvárda természetföldrajza

Előszó

Részlet a könyvből:
Kisvárda természetföldrajzi viszonyai
Földrajzi helyzet:
Kisvárda az Alföld medencéjének ÉK-i szélén, a Tisza É-i nagy kanyarulata térségében, Záhonytól D-re légvonalban 22 km-re, a Ny-ra eső Tisza vonalától 12 km-re, a 48° 14' szélességi, és a 22° 07' hosszúsági fok találkozásában fekszik. Ennél fogva a Nap beesési szöge (delelési magassága) június 21-én 60° 50' -, míg december 19-én 18°-nál van.
Földtani felépítése és felszínének kialakulása:
Az Alföld medencéjének, így Kisvárda területének kialakulástörténete még nem minden vonatkozásban tisztázott, de az utóbbi évek mélyfúrásai révén nyert adatok lényegesen előbbre vitték a medence felépítésének, kialakulásának ismeretét.
E peremvidéken egészen az utóbbi időkig egyetlen mélyfúrás sem volt így a nyíregyházi 1. sz. mélyfúrás adataira voltunk utalva. Ezt az űr pótolta Kisvárdán a vár mögött Ny-ra, thermálvíznyerés miatt 1961-ben elkezdett (1. sz.) mélyfúrás, mely 600 m mélységig haladt le. Ezt egy 1100 m mélységű (2. sz.) fúrás követte, azonban e mélységben a fúrófej tömör sziklába ütközött, amibe beletört. A következő 3. mélyfúrást, 1966. október 12-én kezdték el és 1967. február 9-én fejezték be, 790 m mélységben.
A földtani felépítést a két utóbbi, valamint a nyíregyházi 1. sz. mélyfúrás rétegződése alapján adom meg.
Az Alföld e K-i része kialakulását a miocén végétől a pleisztocén közepéig terjedő időszakra tehetjük. Az Alföld helyén emlegetett korábbi szárazulat - a Tisia - Kisvárda és vidéke alatt nem létezhetett, mivel a Zempléni-hegység, esetleg a Kárpátok hegyláncának betemetett lábazati nyúlványa Kisvárda alatt 1100 m mélység körül megtalálható, és a későbbi geológiai korokban e vidéken a gyűrt redőképzésen kívül más lényeges földmozgások nem következtek be. Inkább egy sekélyebb tengeröböl létezése valószínűbb itt, ami korábban tűnt el, mint a medence középső, mélyebb részén lévő tenger. Vissza