Előszó
Mielőtt elindulnánk Gretleybe, íme a szükséges tudnivalók:
Nevem Humphrey Neyland. Negyvenhárom éves vagyok, éppen idején születtem, hogy már az első világháborúból is kivehessem a részemet....
Tovább
Előszó
Mielőtt elindulnánk Gretleybe, íme a szükséges tudnivalók:
Nevem Humphrey Neyland. Negyvenhárom éves vagyok, éppen idején születtem, hogy már az első világháborúból is kivehessem a részemet. Kanadainak mondom magam, bár Angliában születtem. De tízéves koromban kivittek a szüleim Kanadába s ott jártam ki iskoláimat. Azután, mikor a régi háborúnak vége lett, mint mérnök, különböző vállalkozásoknál dolgoztam Winnipeg és Vancouver között. A Seely- és Worbeck-társaság alkalmazott később és az ezerkilencszázharmincas esztendőket Peruban és Chilében töltöttem, öt láb tizenegy hüvelyk magas vagyok, erőscsontozatú, súlyom körülbelül száznyolcvanöt font, sötét a hajam, sápadt és kissé sovány, hosszúkás az arcom, emellett pedig sokszor vagyok rosszkedvű és savanyú. Hogy miért, annak különböző okai vannak, de elég, ha egyelőre azt hozom fel, hogy 1932-ben egy Maraquita nevű gyönyörű fiatal leányt vettem feleségül Chilében, Santiagóhan és 1936-ban, mert úgy rohantunk, mint az őrült, egy autószerencsétlenségnél ő is, a kisfiunk is elpusztult, én meg a kórházban kívántam, bár legalább én is velük pusztultam volna. így aztán, hogy ez történt velem s mert történt egy és más legjobb barátommal, Rosenthallal és a feleségével is, valamint az egész világgal általában, azt hiszem, van jogom néha savanyú képet vágni és bizony rég volt, amikor Humphrey Neyland volt a társaságok lelke. Így, ha valaki holmi vidám, barátságos, elégedett embert akar látni, forduljon inkább másfelé.
Vissza