Bér Rudolf festőművész kiállítása

Előszó

Bér Rudolf életmű-kiállítást rendez, összegez. Közel 35 év festő tevékenységét egy retrospektív tárlaton áttekinteni szinte lehetetlen. A korai időkből csak néhány képet állít ki - emlékeztetőül. Majd ahogyan szaporodnak az esztendők többet is, elsősorban pedig az utóbbi tíz év eredményeit. Életútja szerencsésebb, mint a kortársak pályája, akik sokféle vargabetűvel jutottak el saját stílusukhoz és különböző kísérletek között járták meg a fejlődés hegyeit-völgyeit, őt sem hagyták érintetlenül az elmúlt évtizedek képzőművészeti stresszei, de makacsul kitartott korán megtalált kifejezési módszere mellett, festményei monumentális - murális műveivel erős kölcsönhatásban alakították stílusát.
Képei sok ezer mű között is első pillantásra azonosíthatók, mert festő világa karakteres, kompozíciói öntörvényükön belül módosulnak, finomodnak, változnak. Művészetét itthon és külföldön sokan méltatták már. Legtöbb elemző írás, mint a XX. századi modern európai törekvések és eredmények magyar példáját, továbbfejlesztését említik; a dinamikus képalakítást, a tektonikus formák szerkezetét, az erőteljes színeket, síkokkal tördelt felületeket.
Gyűjteményes kiállítása e folyamat kialakulását is megmutatja. 1949-ben, Bernáth Aurél tanítványaként fejezte be a főiskolai éveket. Ez a körülmény meghatározó volt abban az időben: az intellektuális-lírai látványfestészetet jelentette. Az ember volt és maradt Bér képeinek igazi főszereplője, érzelmeivel, tárgyaival, társas kapcsolataival és szűkebb-szélesebb környezetével. Társadalmi érdeklődése is az emberi viszonylatokat feszegeti; korunk eszme- és gondolatvilágát. Vissza