Bér-Ár-Profit

Előszó

Marx az itt közreadott beszédet Londonban, a Nemzetközi Munkásszövetség főtanácsának egyik vitázó ülésén 1865 június 26-án mondotta el. A vita anyagát, mint Marx a bevezető megjegyzésben elmondja, az egész európai szárazföldön megnyilvánuló valóságos sztrájkjárvány és béremeléseket célzó mozgalmak szolgáltatták. A Nemzetközi Munkásszövetség főtanácsa nem hunyhatott szemet e nagyjelentőségű események előtt, mert hiszen a munkásságot képviselte és állásfoglalásával befolyásolhatta az eseményeket a munkásság javára, de esetleg hátrányára is, ami bizonyára fejlődést gátló veszedelmet idézett volna elő az Internacionáléban. Ez utóbbi áramlatot erősítette az Owenista Westonnak az az állítása, melyet mint a főtanács egyik tagja, az ülésen kifejezésre is juttatott, hogy a munkások béremelését célzó mozgalmak oktalanok, mert az áruk értékét a munkabérek határozzák meg, s így ha a bérek felemelkednek, a tőkések azt az árut, amit a béremelés előtt 4 shillingért árusítottak, a béremelés után 5 shillingért fogják árusítani, vagyis a sztrájk után végeredményében amit a munkás béremelésben nyer, azt az árubevásárlásnál elveszít.
Weston nem volt ellensége a munkásosztálynak, sőt ellenkezőleg, az angol munkásmozgalomnak egyik jeles proletárképviselője volt, aki ellentétben a szakszervezeti mozgalommal, mint Owen Robert iskolájának híve, árucsere-bankok, munkapénz és más, ehhez hasonló utópista eszközök segítségével vélte a munkásosztályt a kapitalista termelőmód ellentmondásaiból véglegesen kiszabadítani. Vissza