| Előszó | 11 |
| Elméleti alapok | 12 |
| Az operációs rendszer fogalma | 12 |
| Alapfogalmak | 13 |
| A program, a processzus és a thread fogalma | 13 |
| A processzor | 14 |
| A megszakítások | 14 |
| A rendszerhívások | 14 |
| Az operációs rendszerek szerkezete | 15 |
| Monolitikus | 15 |
| Szintekre tagolt | 15 |
| Mikrokernel | 15 |
| Exokernel | 16 |
| A processzusok | 16 |
| A processzusok adatai | 16 |
| A processzusok környezete | 17 |
| A processzusok szerkezete | 17 |
| Az ütemezés | 18 |
| Bevezetés | 18 |
| Ütemezési algoritmusok | 19 |
| Memóriakezelés | 22 |
| Bevezetés | 22 |
| A szegmentálás | 24 |
| A lapozás | 24 |
| A védelem | 26 |
| A virtuális tárkezelés | 26 |
| A kommunikáció | 28 |
| Bevezetés | 28 |
| Állományok | 28 |
| Csövek | 29 |
| Üzenetek | 29 |
| Osztott memória | 30 |
| DJGPP | 32 |
| Bevezetés | 32 |
| Telepítés | 32 |
| A GNU C fordító | 34 |
| A fordítás menete | 34 |
| Parancssori opciók | 37 |
| Környezeti változók | 46 |
| A GNU assembler | 46 |
| Bevezetés | 46 |
| Az AT&T assembly formátuma | 47 |
| Assembly forráskód előállítása | 49 |
| A beépített assembly a C forráskódokban | 51 |
| A GNU szerkesztő | 61 |
| Bevezetés | 61 |
| Parancssori opciók | 61 |
| Az Id parancsnyelve | 66 |
| Az ar program | 75 |
| A make program | 77 |
| Bevezetés | 77 |
| A változók | 78 |
| Függvényhívások | 80 |
| A direktívák | 81 |
| A függőségi szabályok | 81 |
| Automatikus változók | 83 |
| Egyéb szabályok | 86 |
| A parancssori paraméterek | 87 |
| A függőségek automatizálása | 88 |
| Összefoglalás | 90 |
| NASM | 91 |
| bevezetés | 91 |
| A NASM és a MASM rövid összehasonlítása | 92 |
| Parancssori opciók | 94 |
| A NASM nyelvi elemei | 97 |
| A NASM forrássorok | 97 |
| Egyéb utasítások | 98 |
| Az effektív címek | 99 |
| A konstansok | 100 |
| A kifejezések | 101 |
| A SEG és a WRT kulcsszavak | 102 |
| A lokális címkék | 102 |
| A NASM előfeldolgozó | 103 |
| Egysoros makrók | 104 |
| Többsoros makrók | 106 |
| A feltételes fordírtás | 114 |
| Előfordítási ciklusok | 118 |
| Forrásállományok beillesztése | 118 |
| Adatszerkezetek | 119 |
| A NASM direktivái | 121 |
| BITS | 122 |
| SECTION | 122 |
| ABSOLUTE | 122 |
| EXTERN és GLOBAL | 123 |
| COMMON | 124 |
| Kimeneti formátumok | 124 |
| A bin formátum | 125 |
| Az obj formátum | 126 |
| A coff, elf és aout formátumok | 129 |
| Az rdf formátum | 130 |
| Összefoglalás | 131 |
| Az operációs rendszerek betöltése | 132 |
| A bootolás | 132 |
| Bootolás a DOS alól | 134 |
| Bootolás lemezről | 152 |
| Boot lemez készítése | 153 |
| Boot szektor példa | 154 |
| A memória mérete | 160 |
| Bootolás hajlékonylemezről | 163 |
| A boot szektor lemezre írása | 167 |
| Multiboot és a Grub | 172 |
| Bevezetés | 172 |
| A MultiBoot fejléc | 172 |
| A multiboot info formátuma | 174 |
| A kernel betöltése utáni állapot | 177 |
| MultiBoot struktúrák C nyelven | 178 |
| A GRUB | 180 |
| A GRUB parancsai | 183 |
| A lemezek és a filerendszerek kezelése | 186 |
| Egy példa a Multiboot használatára | 189 |
| A GRUB menüállomány használata | 197 |
| Az OS32 | 199 |
| Az OS32 alapjai | 199 |
| A kernel készítése | 199 |
| A szerkesztés | 201 |
| A multiboot fejléc | 203 |
| A példa kipróbálása | 206 |
| A GDT és az IDT | 206 |
| A globális deszkriptorok | 206 |
| Megszakítások és kivételek kezelése | 211 |
| A PIC és a PIT | 217 |
| A képernyőkezelés | 222 |
| A képernyőelérés módjai | 222 |
| Képernyőkezelés az OS32-ben | 224 |
| A kivételkezelők módosítása | 232 |
| A példa kipróbálása | 236 |
| A billentyűzet kezelése | 237 |
| A billentyűzet működése | 237 |
| A billentyűzet megszakítás kezelése | 241 |
| A makefile alkalmazása | 250 |
| A memóriakezelés | 252 |
| Bevezetés | 252 |
| Definíciók | 255 |
| A lapok kezelése | 259 |
| A példa kipróbálása | 272 |
| A taszkok kezelése | 275 |
| Bevezetés | 275 |
| Definíciók | 276 |
| A taszk-állapotszegmens | 279 |
| Környezetváltás a veremben | 283 |
| A sejtmp() és a longjmp() | 286 |
| A környezetváltás az OS32-ben | 289 |
| A taszkok kezelése | 296 |
| A felhasználói programok elindítása | 306 |
| A példa kipróbálása | 310 |
| A rendszerhívások | 312 |
| A rendszerhívások beállítása | 312 |
| Az OS32 szolgáltatásai | 315 |
| A rendszerhívások használata a felhasználó szinten | 326 |
| A példa kipróbálása | 331 |
| Az ütemezés | 336 |
| Az FCFS és az SJF ütemezés | 336 |
| A Round-Robin ütemezés | 350 |
| Az ütemezők összehasonlítása | 357 |
| Prioritásos ütemezés | 358 |
| A threadek kezelése | 386 |
| A taszkok és threadek elválasztása | 386 |
| A taszkok és threadek kezelése | 389 |
| A threadek ütemezése | 409 |
| A rendszerhívások | 411 |
| Egy több threadból álló program | 413 |
| A példa kipróbálása | 420 |
| Problémák a threadekkel | 422 |
| Kommunikáció | 423 |
| Üzenetek az OS32-ben | 423 |
| A rendszerhívások | 424 |
| Az üzenetek átadása | 428 |
| Az üzenetek kezelése | 430 |
| A threadek megszüntetése | 435 |
| A példa kipróbálása | 437 |
| A szemaforok | 441 |
| A megváltozott fejlécek | 441 |
| A szemaforok kezelése | 444 |
| A rendszerhívások | 448 |
| A példa kipróbálása | 450 |
| Osztott memória | 453 |
| Az osztott memória az OS32-ben | 453 |
| A megváltozott fejlécek | 454 |
| A rendszerhívások | 457 |
| Az osztott memória kezelése | 460 |
| A lapok leképezése | 465 |
| A példa kipróbálása | 469 |
| Mikrokernel-gondolatok | 475 |
Folytatás Microsoft-tal