A magyar államiság fejlődése, küzdelmei III.

Előszó

Beöthy Ákos munkája első kötetének előszavában azt mondja, hogy: »csakis azon korszak eseményeit akartam feldolgozni, mely 1825-tel kezdődik, ennek akartam egy bevezetést írni, mely a korábbi történeti folyamat főbb mozzanatait futólag említette volna. Ezen keret, írás közben annyira tágult, hogy azon korszak megírásához, mely miatt tollat fogtam, tulajdonképpen el sem jutottam.« Beöthy Ákosnak az volt a czélja, - ezt tőle magától tudom, - hogy a magyar államiság fejlődésének és küzdelmeinek történetét az 1867-ben létrejött kiegyezésig, illetve az ezt követő koronázásig írja meg.
E feladat megoldása végett óriási munkát fordított az anyag összehozására és évekig tartó széleskörű tanulmányt végezett. Hajthatatlan logikával s az igazi történész igazságszeretetével kutatott az igazság érdekében és ítélkezett az események és azok felett, kik az eseményekre befolyást gyakoroltak. Munkája első és második részét maga rendezhette sajtó alá. Ekkor azonban már betegeskedni kezdett és már a harmadik részt, - melyben az eseményeket a világosi fegyverletételig akarta előadni, - sem fejezhette be; kiragadta munkás kezéből a halál a tollat, és hagyatékában ennek csak befejezetlen töredékei maradtak.
Iparkodtam ezen töredékeket úgy összeállítani, hogy azok egy egészet - habár befejezetlent - képezzenek. Elhunyt barátom emléke iránti szeretettel és tisztelettel tettem ezt és csak itt-ott pótoltam vagy törültem néhány sort azért, hogy a jegyzetek egymással összefüggésbe jöjjenek; de tartózkodtam attól, hogy neve alatt a munkába saját gondolataimat csempészszem be. Vissza