Benzinkút

Előszó

Részlet a könyvből:
Boltwood kisasszony kátyúba kerül
Amikor az autó csukott szélvédővel haladt, az üveget annyira belepte az eső, hogy Clairenek az volt az érzése, mintha homályos tenger fenekén vezetne valami elsülyedt kocsit. Ha pedig kinyitotta a szélfogót, esőcseppek vágtak a szemébe és megdermesztették az arcát. Ideges lett s nagyon szerencsétlennek érezte magát. Rájött, hogy Flinnesota környékén nem sok hasznát veheti a Long Island sugárútjain szerzett tapasztalatainak. Nőnek érezte magát és nem autóvezetőnek..
A kétüléses, hatvan lóerős Gomez-Dep kocsi vezetése nem volt könnyű feladat. Mióta elhagyta Minneapolist, akadály nélkül haladt, csak az imént zárta el valami szekér az útját. Claire ügyesen az árokba vezette az autót s mikor újra felkapaszkodott a parton, a szekér már el is tünt. A látvány, ami a szeme elé tárult, jobban megörvendeztette, mint bármilyen tengerparti hegyektől övezett, csodaszép kert. Váratlanul, minden átmenet nélkül egyszerre csak... jó út következett. Vidáman odaszólt apjának, aki rajta kívül a kocsi egyetlen utasa volt:
- Milyen pompás, köves út! Most azután nekiereszthetem a kocsit. Nemsokára beérünk a városba s ott majd megszárítkozunk.
- Jó, jó. Csak ne törődj velem. Minden a legszebb rendben van, - sóhajtott az öregúr.
Ebben a pillanatban szorongó félelem fogta el Claire-t. Észrevette, hogy a kövezett útnak hamarosan vége szakad s azon túl nedves, fekete sárréteg borítja az utat. A kocsi tengelyig süppedt a szurkos, ragacsos tengerbe. Vissza