Benvenuto Cellini élete és művei

Előszó

Részlet a könyvből:
I. BENVENUTO CELLINI IFJÚKORA.
Olaszország irodalmi és művészeti életében a cinquecento, vagyis a XVI. század, a secolo d'oro (aranyszázad) nevet viseli. Hogy mennyire megérdemli ezt az elnevezést, azonnal kitűnik, ha csak néhány világhírű kitűnőséget említünk ennek a kornak a büszkeségei közül. A költészet terén Ariosto és Torquato Tasso arattak babért; ebben a században élt Macchiavelli, a művészet egének csillagai pedig Rafaello Sanzio, Leonardo da Vinci, Michelangelo Buonarroti; sőt a zene is a tökéletesség magaslatára emelkedett, mert a XVI. század második felében élt Palestrina.
Az irodalom és a szépművészetek föllendülése ebben a korszakban annál felötlőbb, mert Olaszország politikai viszonyai nagyon kedvezőtlenek voltak. A szép apennini félszigeten ismét megkezdődtek az idegenek hódító hadjáratai. Franczia, spanyol és német hadseregek pusztították az országot és a városokat. A kis köztársaságok elvesztették szabadságukat, egyes államok idegen uralom alá kerültek. A reformatió Olaszországban tért hódítani nem tudott, de hatalmas reactiót szült, a mennyiben terjedése elé az írás és gondolkodás szabadságának megszorításával igyekeztek gátat vetni.
Hanem aztán ellensúlyozták a kedvezőtlen politikai körülmények hatását a művészetnek és általában a szellemi életnek a kedvelői és bőkezű pártfogói, kik anyagilag támogatták a művészeket és írókat és minden alkalommal fényes tanújelét adták annak, mily nagyra becsülik a szellemi élet munkásait. Ennyiben még előnyös volt a kis olasz köztársaságok bukása. Az önkényuralom megalapítói ugyanis, az apró fejedelmecskék két okból iparkodtak a művészetet, tudományt, irodalmat fejleszteni: egyrészt az udvarok díszét emelték az odagyűjtött írók és művészek, másrészt műveikkel, alkotásaikkal a politikától elvonták az elméket. Az olaszok általában nagy hévvel vetették magukat a szellemiek terére, részint kárpótlást keresve az elvesztett szabadságért, részint ama fölény biztosítása végett, melyet a fejlett kultúra a kevésbbé művelt, sőt hitök szerint barbár és mégis hódító idegenekkel szemben szerzett nekik. Vissza