1.066.283

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A keleti magyarság írott emlékeiből

Szerző
Budapest
Kiadó: Masszi Lap- és Könyvkiadó Kft.
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 147 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 16 cm
ISBN: 978-963-945-493-4
Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Benkő Mihály és kazak szerzőtársa, Babakumar Khinayat könyvének célja bemutatni a keleti magyarság Kazakhsztánban fennmaradt törzseinek, nemzetségeinek írott emlékeit: az argün-magyar és a magyar-kipcsak törzs genealógiai táblázatait - az ún. sezseréket, a kazakisztáni magyar törzsek temetőinek, "Rui Madiar" (Magyar törzs, nemzettség) feliratú sírköveinek fényképeit.
Köztudott, hogy a magyaroknak az a keleti ága, amely nem vett részt a honfoglalásban, az Urál-Volga-vidéken élt tovább. Hazájukat Magna Hungariának nevezték. Julianus barát még azelőtt találkozott velük 1237-ben, hogy Batu kán és Szübötej Bagatur nagy nyugati hadjárata Magna Hungaria állami létét - Volgai bulgária állami létével együtt - megszüntette. Azonban ez a csapás nem jelentette a volgai magyarság fizikai megsemmisülését is. Az írott források, krónikák szerint a keleti magyarok a XIII-XV. századok során fontos szerepet játszottak az Aranyhorda katonai szervezetében, majd a XV. század második felétől a XVI.... Tovább

Fülszöveg

Benkő Mihály és kazak szerzőtársa, Babakumar Khinayat könyvének célja bemutatni a keleti magyarság Kazakhsztánban fennmaradt törzseinek, nemzetségeinek írott emlékeit: az argün-magyar és a magyar-kipcsak törzs genealógiai táblázatait - az ún. sezseréket, a kazakisztáni magyar törzsek temetőinek, "Rui Madiar" (Magyar törzs, nemzettség) feliratú sírköveinek fényképeit.
Köztudott, hogy a magyaroknak az a keleti ága, amely nem vett részt a honfoglalásban, az Urál-Volga-vidéken élt tovább. Hazájukat Magna Hungariának nevezték. Julianus barát még azelőtt találkozott velük 1237-ben, hogy Batu kán és Szübötej Bagatur nagy nyugati hadjárata Magna Hungaria állami létét - Volgai bulgária állami létével együtt - megszüntette. Azonban ez a csapás nem jelentette a volgai magyarság fizikai megsemmisülését is. Az írott források, krónikák szerint a keleti magyarok a XIII-XV. századok során fontos szerepet játszottak az Aranyhorda katonai szervezetében, majd a XV. század második felétől a XVI. század elejéig tartozó időszakban részt vettek Közép-Ázsiában a kazak honfoglalásban. A "madzsar" törzs egyike volt a kazak és üzbég államot megalapító 92 törzsnek. Nemzetségeik napjainkig fennmaradtak az észak- és kelet- kazakisztáni törzsszövetségekben, elsősorban a torgaji argünök és az Irtis-vidéki kipcsakok között, valamint Üzbekisztánban, a Kaska-Darja folyó partvidékén. Az idősebb nemzedékek őrzik a hagyományt, azt, hogy ők magyarok voltak egykoron. Népnevüket ugyanúgy mondják, mint mi: "magyar".
A keleti magyarság emlékeinek közvetlen, megfogható bizonyítékai a törzsi, nemzetségi temetőkben a cirill, vagy arab betűkkel a sírkő lapokra vésett Madiar, Madijar, Majdar etnikai jelző, az elhunyt neve, születési és halálozási időpontja alatt vagy a felett. Ez a szó a sírköveken népnevünk fennmaradásának bizonyítéka a kazak puszták közepén. Úgyszintén fontos írásos emlékek a kazak törzsi nemzetségi genealógiai táblázatok, az úgynevezett "sezserék", amelyekben a törzsszövetségek fejlődésének egy bizonyos időszakában úgyszintén megjelenik népnevünk. A genealógiai táblázatokon pontosan követhető, hogy valamely fennmaradt magyar néptöredék mikor csatlakozhatott egy nagyobb kazak etnikai egységhez. A törzs, nemzetség férfi személynevein keresztül kaphatunk adatokat az egymást követő nemzedékekről, a távoli múlttól kezdve napjainkig. A sezserékhez olyan legendák csatlakoznak, amelyek bizonyítják, hogy a kazakok argün és kipcsak törzsszövetségében élő magyar nemzetségek, törzsek rokonként tartják számon a Kárpát-medencei magyarságot. Ahogy ők mondják: "Nem mi maradtunk Ázsiában, hanem ti mentetek el tőlünk".
Benkő Mihály fényképei az argün-magyar és magyar-kipcsak síremlékekről és a két kutató által gyűjtött genealógiai táblázatok együttesen komoly bizonyítékul szolgálnak arra, hogy Julianus magyarjainak utódai műig is élnek Közép-Ázsiában. Nyelvük elveszett, de nevüket és identitástudatokat megőrizték.
Könyvünket forráskiadványnak szánjuk, de a szerzők sok érdekes újdonságot mondanak el a téma iránt érdeklődő nagyközönségnek is a kazak sztyeppéken élő egykori nomádok, köztük a keleti magyarok utódainak történetéről. Vissza

Tartalom

Bevezető5
A helyszínek11
Egy kis tudománytörténet17
A sírkövek tanúbizonysága21
Visszatérés a nemlétből23
Torgaji magyar sezserék25
Magyar-kipcsakok63
A nyugat-szibériai kazakok néprajzi sajátosságai kazak szemszögből nézve77
A "magyar" népnév a kazak sezserékben85
Néhány adat a keleti magyarok történetéhez89
Jegyzetek93
Kudajbergen Ordabajev: Szarübaj vitéz (részlet)95
Függelék
Magyar-kipcsak geneológiai táblázatok99
Nikper Kazarov (Celinje) sezseréje100
Bulat Ahmetuli Nurpejt karatali mulah sezseréje112
Az omszki arab betűs sezsere146
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem