A történeti nyelvtudomány alapjai

Előszó

E könyvet egy olyan két részből álló mű első felének szánom, amelynek két egysége ugyan a legszorosabb összefüggésben van egymással, önmagukban is megálló, részegységet alkotó voltuknak, következésképpen különtartásuknak mégis megvan a maga alapja, jogosultsága. A különválasztás lehetősége egyrészt a történeti nyelvtudomány belső rendszeréből következik, másrészt a közölt ismeretanyag tárgyalási rendjében, didaktikai követelményeiben gyökerezik. A most közreadott első rész a történeti nyelvtudománynak a nyelv életéről, a nyelvi változások körülményeiről, jellegéről, lefolyásáról szóló ismeretanyagát tartalmazza. A másodikként közzéteendő rész módszertani jellegű, tematikáját a történeti nyelvtudomány megismerési folyamatai, filológiai szempontjai, kutatási problematikája, szemléletének, módszerének tárgyalása teszi ki.
E mű mindkét részét elsősorban a hazai egyetemi magyar nyelvészeti oktatás igényei szülték. Azt a hiányt igyekszik pótolni, amely az oktatás menetében az általános nyelvészet és a konkrét magyar nyelvtörténet stúdiumai közti kapcsolódás terén jelentkezik. A tapasztalatok ugyanis egyfelől azt mutatják, hogy az általános nyelvészeti oktatás a maga elsősorban leíró nyelvészeti irányultsága, a nyelv társadalmi-történeti kapcsolatairól való bizonyos mértékű elvonatkoztatottsága és a filológiai szempontokból való mentessége következtében nem tud megfelelő elvi és módszerbeli alapot nyújtani a konkrét nyelvtörténeti stúdiumok anyagának megismeréséhez és megértéséhez. Másfelől az is tapasztalati tény, hogy a magyar történeti nyelvészet kutatási hagyományai és ezekre épülően egyetemi szintű oktatása erősen a konkrét nyelvi tényanyag feltárására és közvetítésére irányulnak, kevesebb figyelmet fordítva a nyelv történeti fejlődését meghatározó, kísérő, jellemző tényezők általánosabb vonatkozására. E körülmények miatt a hallgatóság megismerési folyamatában többé-kevésbé jelentkező szakadékot igyekszem a jelzett könyvek közreadásával áthidalni, mintegy a magyar nyelvtörténeti stúdiumok bevezetéseként. A nyelvi változások alapkérdéseinek bemutatásán keresztül az az elsőrendű célom, hogy a hallgatókban a nyelv történeti látásmódjának készségét és igényét próbáljam kialakítani, elősegítve a változások megértését és megítélését, nemcsak a múlt, hanem a jelen nyelvi fejlődésének viszonylatában is, sőt bizonyos fokig kitekintve - a nyelvművelés gyakorlati igényeit is szolgálva - a nyelvi folyamatok jövőbeli alakulásának irányába is. Vissza

Fülszöveg

A szerző több konkrét magyar nyelvtörténeti tárgyú könyve és igen számos ilynemű tanulmánya, cikke után e műben a nyelv történetének általános, elméleti kérdéseit tárgyalja. Fejtegetései középpontjában a nyelvi változások tematikája áll: sokféle nézőpontból taglalja a változások mibenlétét, körülményeit, nyelvrendszerbeli helyzetét, belső törvényszerűségeit, a nyelvek érintkezésével összefüggő mozzanatait, a változások okát és célját, értékrendjét stb. A többnyire bonyolult elméleti kérdéseket igyekszik közérthető formában előadni, egyeztetve a magyar szakos egyetemi hallgatók általános nyelvtörténeti tanulmányi kívánalmait a nyelvtörténet kutatóinak inkább tudományos kézikönyv iránti igényével. Elvi téziseit bő példaanyaggal szemlélteti, amely - tekintettel az oktatási célra - elsőrendűen magyar nyelvi, de ahol a felmerülő kérdések megvilágításához a nemzeti nyelv példái nem elegendők, idegen nyelvi anyaggal illusztrált problematika is nagy számban előkerül.
E munka a maga műfajában hazai viszonylatban egyedülálló. Közel sem ilyen teljes problematikájú magyar előzményei vagy elavultak, vagy csak egyes vonatkozásokban, résztanulmányokban jöttek eddig elő. Hasonló típusú szintézis nemzetközi viszonylatban is eléggé kevés van. A szerző e műben természetesen támaszkodik a saját elméleti rendszerébe beleférő tudománytörténeti előzményekre, egészében véve mégis saját négy évtizedes egyetemi nyelvtörténeti oktató munkájának alapelveit adja itt közre.
Mivel a nyelvi változások kérdése a nyelv múltján túlmenően a legszorosabb kapcsolatban van a nyelv jelenével, sőt jövőjével is, e könyv a nyelvművelés elmélete számára is hasznos útmutatóul szolgálhat. A fontosabb hazai és külföldi szakirodalmat összefoglaló, viszonylag nagyméretű bibliográfiája a további kutatások számára is jól felhasználható elvi kiindulópontnak bizonyulhat. A gyakorlati kutatómunka módszerbeli vonatkozásait azonban ez a mű nem tartalmazza, didaktikai okokból nem is nagyon tartalmazhatná. De a szerző szándéka szerint ezt az elsősorban elméleti tézisekre alapuló könyvet egy másik fogja kiegészíteni, amely a maga kifejezetten módszertani tartalmával a nyelvtörténeti kutatómunka műhelykérdéseibe is igyekszik majd az olvasót bevezetni. Vissza