A magyar irodalmi írásbeliség a felvilágosodás korának első szakaszában

Szerző

Szerkesztő

Lektor

Budapest

'Benkő Loránd: A magyar irodalmi írásbeliség a felvilágosodás korának első szakaszában ' összes példány

Kiadó:	Akadémiai Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1960
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	548 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	2 db kivehető melléklettel.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Bevezetés	3
A tanulmány tárgya és célja	3
A feldolgozott anyag kora	8
A forrásanyag jellege	11
A forrásanyag birtokba vételének technikája	15
A feldolgozás szemlélete, módszere	18
A feldolgozás jellege	25
Általános kérdések	28
A nyelv belső tagolódása	29
A belső nyelvtípusok	29
Fogalmi és terminológiai nehézségek	32
Az irodalmi nyelv kialakulásának általános mozzanatai	34
Az írás szerepe a nyelv életében: az írott nyelv	34
A nyelvi eszmény	40
A nyelvi norma	45
A nyelvi egység és a nemzeti nyelv	51
Az irodalmi nyelv mint a nemzeti nyelv írott változata	62
Kronológiai kérdések	66
Korszakolási kérdések	72
Az irodalmi nyelv sajátos kérdései	77
Az irodalmi nyelv szerkezete	77
Az irodalmi nyelv hatóköre	83
Az irodalmi nyelv belsó tagolódása	92
A provinciális irodalmi nyelvek kérdése	96
Az irodalmi nyelv viszonya a többi belső nyelvtípushoz	100
Az irodalmi nyelv elemeinek fejlődésmenete	106
Az írónak mint egyénnek a szerepe az irodalmi nyelv életében	110
Az irodalmi nyelvi szövegek elkészülésének külső körülményei	112
A kéziratok általános helyesírási egyszerűsítései	116
A magánhangzók időtartamának jelölési problémái	116
A mássalhangzók időtartamának jelölési problémái	120
Egyéb írásbeli egyszerűsítések	122
A kéziratok jellege és típusai	124
A szerzői kéziratok	124
A szerző diktálta kéziratok	129
A szerző csináltatta másolatok	131
A szerző tudta nélkül készült másolatok	136
A szerzők utólagos javításai a kéziratokon	140
A kiadók tevékenysége kéziratokkal	144
A szerzőktől megbízott kiadók munkája	144
A kiadók munkája a szerzők halála után	148
A plagizálók működése	152
A hazai nyomdaipar helyzete	158
A nyomdákról általában	158
A nyomdák anyagi felszerelése	161
A nyomdák személyi viszonyai	171
A nyomdászok munkája	175
A kézirat és a nyomtatvány viszonya	175
Az azonos nyomdáktól származó nyomtatványok egymáshoz való viszonya	187
Az azonos szerzőktől származó nyomtatványoknak egymáshoz való viszonya	192
A más országrészben történt nyomtatások	195
A többszöri kiadások egymáshoz való viszonya	197
A korrektorok munkája	203
A szerzői (kiadói) korrekció	203
A szerző (kiadó) megbízásából történt korrekció	207
A korrekció hiánya vagy elégtelen volta	210
A nyomtatványok minősége technikai szempontból	212
A nyomtatványok nyelvi hibáinak, hiányosságainak jellege	212
Az egyes nyomdák termékeinek minősége	215
A hibajegyzékek	223
Az irodalmi nyelvi norma kiművelésének elvi kérdései az egykori körülmények és nézetek tükrében	228
A korabeli nyelvművelő nézetekről általában	229
A felvilágosodás nyelvművelő mozgalmának arculata	229
Az idegen hatás kérdése	233
A korabeli magyar nyelvtudomány jellege és színvonala	236
Korfelfogás és korhangulat az irodalmi nyelvi norma általános kérdéseiben	239
A norma hiányára vagy kezdetleges állapotára vonatkozó pozitív szerepű vélemények	239
A norma hiányának tényébe való "belenyugvás"	244
Az általános nyelvfejlesztő törekvések kifejezései	247
A kritika jelentkezése	252
A "jó magyarság"-nak mint irodalmi nyelvi eszménynek a hatóereje	257
Korfelfogás a beszélt nyelvnek az irodalmi nyelvi normához való viszonyáról	260
A beszélt nyelv mint a norma kialakulásában ható tényező	260
Nyelvünk táji tagolódásának egykori állapota	263
A korabeli magyar köznyelv kérdése	269
Vélemények a táji nyelvelemek irodalmi nyelvi felhasználhatóságáról	275
A különböző táji nyelvváltozatok ötvöződéséről vallott nézetek	279
Az egy táji nyelvváltozat melletti állásfoglalások	284
A nyugati táji nyelvváltozatok értékelése	287
A középső táji nyelvváltozatok értékelése	289
A keleti táji nyelvváltozatok értékelése	291
Korfelfogás az irodalmi nyelvi hagyománynak az irodalmi nyelvi normához való viszonyáról	294
Az irodalmi nyelvi hagyomány mint a norma kialakulásában való tényező	294
Állásfoglalások az irodalmi nyelvi hagyomány kérdésében	295
A régebbi írók nyelvi tevékenységének értékelése	300
Az irodalmi nyelvi norma szilárdulásának gyakorlati színterei	304
Az írói társulások	305
Törekvések egy nyelvművelő szerepű társaság felállítására	305
Az írói csoportok szerepe	310
A nyelvi szabályozás közvetlen eszközei	317
Az írók és a grammatikusok szerepe a nyelv szabályozásában	317
Törekvések normatív nyelvtan előállítására	320
A nyelvtanok jellege és szerepe	322
A prozodiai vita	331
A szótárak szerepe	335
A helyesírási egységesülésre irányuló törekvések	339
Az időszaki és a "közös" jellegű kiadványok	343
A hírlapok és mellékleteik	343
A folyóiratok	349
A gyűjteményes kiadványok	356
A mástól való vagy többszöri kiadások	362
Az írók általános magatartása az irodalmi nyelvi norma alkalmazásában	364
Módszerbeli alapkérdések a kor nyelvi mozzanatainak felderítésében	365
Az egyes írók beszélt nyelvének és irodalmi nyelvi norma-ismeretének felderítési lehetőségei	365
Az irodalmi nyelvi norma és a vele szemben álló jelenségek felderítési lehetőségei	375
A tudat szerepe az egykori szerzők írásbeli ténykedésében	381
Az írásbeli tudatosságról és ösztönösségről általában	381
Tudatos és spontán mozzanatok az irodalmi nyelvi norma alkalmazása terén	383
Tudatos és spontán mozzanatok a nyelvi provincializmusok alkalmazása terén	387
A hangegyformaságra való törekvés	395
A szerzők eljárásmódja az egyes nyelvi jelenségek írásában	398
Az egyöntetű írásmód	398
A kevert írásmód	400
A szakaszos váltakozású írásmód	408
A téves visszaütéses írásmód	410
Az irodalmi nyelvi forma az egyéni írásgyakorlat tükrében	418
Az írók egyéni írásgyakorlatáról általában	419
Az író nyelvének helyhez rögzítése	419
Az író nyelvének tipizálása a normához való viszony tekintetében	424
A nyugat-magyarországi szerzők írásbelisége	431
A provinciális típus	431
Az átmeneti típus	434
A normatív típus	437
Az egyéni írásgyakorlat fejlődése	440
Összegezés	446
A közép-magyarországi szerzők írásbelisége	453
A provinciális típus	453
Az átmeneti típus	455
A normatív típus	457
Az egyéni írásgyakorlat fejlődése	460
Összegezés	466
A kelet-magyarországi szerzők írásbelisége	474
A provinciális típus	474
Az átmeneti típus	477
A normatív típus	480
Az egyéni írásgyakorlat fejlődése	482
Összegezés	486
Az irodalmi írásbeliség összképének áttekintése	494
A statikus helyzet	494
A dinamikus mozzanatok	496
Zárszó	500
A nyelvtörténeti források rövidítésjegyzéke	501
A szakirodalmi hivatkozások rövidítésjegyzéke	530
Névmutató	535
Tartalomjegyzék	545

Témakörök

Művelődéstörténet > Kultúra > Írásbeliség
Művelődéstörténet > Könyvészet > Egyéb
Nyelvészet > Magyar nyelv > Általános nyelvészet
Nyelvészet > Kommunikáció > Írás > Egyéb
Nyelvészet > Nyelvművelés > Nyelvhasználat
Nyelvészet > Nyelvtörténet > Egyéb
Nyelvészet > Tájnyelv, rétegnyelv
Irodalomtörténet > Magyar irodalom > Tanulmány, tanulmánykötet, esszé
Irodalomtörténet > Irodalomtudomány > Korszakok > 18. századi

Benkő Loránd

Benkő Loránd műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Benkő Loránd könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem