Medicina a képzőművészetekben

Fülszöveg

Olany könyvet tart a kezében a tisztelt Olvasó, amely - a maga nemében - a nemzetközi irodalomban, így a könyvkiadás területén is teljesen egyedülálló. Az általunk elérhető világnyelveken - Medicine in the fine Arts, Medizin in den bildenden Künsten, Médecine dans les arts majeurs - ilyen kiadvány nem létezik.
Orvoslás és képzőművészet, a források bizonysága szerint, az írásbeliség kezdete óta léteznek. Sőt az a szerencsés eset áll fenn, hogy az egyik legelső, név szerint ismert orvos, Imhotep egyúttal az első építész (mérnök) is volt (aki nemcsak tervezte az első piramist, hanem építési munkálatait vezette is). Így tehát ez a könyv - Medicina a képzőművészetekben - jogosan fogja át ezt a csaknem ötezer évet, amelyet hét (az archaikus, az antik, a középkor, a reneszánsz, a XVIII. század, a XIX.század, valamint az ecce homo című) fejezetben mutat be 520 képoldalon (több mint 1500 képben), alig több mint 40 oldalnyi szöveg kíséretében (a képoldalak alján lévő néhány sorban, valamint a függelékben lévő leírásokban). Mindezt megszokott ismereteinkhez képest számtalan tartalmi és formai újítással teszi. A közölt tények sokszor szinte megdöbbentőek még azok számára is, akik mind az orvostudomány történetében, mind a képzőművészet klasszikus három területén jártasak. Arról a tényről nem is szólva, hogy a könyvben szereplő több mint 300 képzőművész, ill. az orvosok, valamint a tudósok születési és halálozási adatai éppúgy szerepelnek benne, mint az uralkodók regnálásának évszámai; ezen utóbbi három kategória száma csaknem félezer (így azonnal összevethetőek a szövegekben szereplő adatokkal, és a függeléknek ez a része a létező legrövidebb lexikonként is használható). Vissza