Egyetemünk a Kárpát-medencében

Fülszöveg

A millennium - és az ismét egyesült pécsi egyetem létrejötte - alkalmából e könyv megírásában-összeállításában az motivált, hogy elhunyt professzoraink magukkal hozott tehetsége, és tanulása-munkája során tanúsított szorgalma mellett a szűkebb és tágabb szülőföld természeti szépsége és épített környezete befolyásolta-e nem mindennapi tehetségük kibontakozását-realizálódását. Teljesen magától értetődő, hogy a kolozsvári Entz Béla pathológus akadémikus és Császár Elemér irodalmár akadémikus soha nem szűntek meg a legspeciálisabb tudományos munkásságuk mellett is állandóan utalni a természeti környezet szépségéinek emberi szellemet megnemesítő hatására, a történelmi emlékek állandó velünk-létére és serkentő vonatkozásaira, és amikor az ő indulásukat mutatjuk be, elegendő felvillantani a Szent Mihály plébániatemplomot és a mellette álló lovas szobrot, Mátyás királyét, vagy az egykori Ferenc József tudományegyetem épülettömbjét a házsongárdi temető tört köveivel és porladó keresztjeivel. De mit mondhatunk Rábamolnáriról, ahol a földrajztudós Prinz Gyula akadémikus bölcsője ringott, amit éppúgy hiába keresnénk a térképen, mint evangélikus hittudományi karunk nagy nevű professzorának, Prőhle Károlynak szülőfalujáét, Rábabogyoszlóét. De ha Ják, Szombathely, Kőszeg s az ő boldog gyermekkorukban még a hazájukhoz tartozó burgenlandi táj szépségeit vetítem az Olvasó elé, akkor nem lehet kétséges a szülőföldnek egy életre szóló üzenete: a mindenható természet szolgálata - titkainak felderítésével - földrajztudóssá tette az egyiket, a Mindenható tanításának a megértése pedig a keresztyén erkölcstan tudós professzorává a másikat. A Kárpát-medencében született 157 professzorunk 96 helységben látta meg a napvilágot: Budapesten 35, harminckilenc városban 64, harmincnégy nagyközségben 36, huszonkét kisközségben pedig 22 egykori tanárunk született. Ezekből a mai Magyarország területén van 54, a többi jelenlegi határainkon kívül (az egyes helységek statisztikai adataihoz az 1910-es népszámlálás számait adom meg; az egyes tájegységekben a szülőhelyek nemzetiségi adatai semmiféle korrelációt nem mutatnak az illető nagytérség nemzetiségi adataival; kivéve talán a német származásúak, illetve a német nemzetiségűek arányát: 11 illetve 10,4%). Elhunyt professzoraink 80%-a a monarchia idején született (1867 előtt 7%).
Egy rövid bevezető után a Kárpát-medence hat tájegysége (a könyv hat fejezete) legfontosabb városainak legreprezentatívabb képei mutatják be a vidéket, mégpedig úgy, hogy magyar költők verseinek legszebb, a városra utaló legjellemzőbb sorai jelennek meg az egyes képeken (800 év költészetében; Anonymustól Balassin át Csoóriig). A Kárpát-medence kiválasztott, történelmi, gazdasági, társadalmi, politikai, kulturális, igazgatási szempontból legfontosabb 123 városát 426 kép mutatja be, amelyek közül 90 azon városok száma, amelyekről 95 (+20 ismeretlen) magyar költő 256 verséből 287 részlet (2, max. 4 sor; Juhász Gyula 21 verssel) szerepel (rajta kívül még 4 olyan költő van, akik minden tájegységről írtak). Így tehát a könyvben szereplő 426 fénykép kétharmadán szerepel egy-egy idézet, és talán nem túlzás azt állítani, hogy az általános iskola felsőbb osztályaitól az egyetemekig nemcsak az irodalmi ismeretek elmélyítésére ad lehetőséget, hanem - a legszélesebb közönség számára - Ki mit tud?-versenyek és egyéb rendezvények tartására is. A szép, színes táj- és városkép, valamint a városok néhány szép épületének fényképe nemcsak gyönyörködtet, hanem (az említett versekkel együtt) tanít is, és - mindenekelőtt - segít megismertetni hazánk 11 évszázados múltjából azt az évszázadot, amelyben elhunyt professzoraink éltek. Vissza