Benjamin Britten: Szentivánéji álom

Fülszöveg

Részlet a könyvből:
Az opera zeneszerzőjének, Benjamin Brittennek egyik cikkéből idézzük a következő mondatokat: "Sokan úgy vélik, hogy a zeneszerző bármiféle költői ömlengést meg tud zenésíteni, hogy szavaknak tetszés szerinti összefércelése meg tudja mozgatni fantáziáját. Ez elő is fordulhat néha. A legnagyobb zeneszerzők között is akadtak olyanok - mint például Schubert igen gyakran -, akik ihletést nyertek nagyon is szegényes költeményektől. Akárhogy is áll a helyzet, meg vagyok róla győződve, hogy nemcsak a zeneszerző, de a hallgató is jobban örül, a mű hatása is nagyobb, ha a dal szövege az ötlet mélységében és a kifejezés tisztaságában egyenrangú a zenével. Mindez nemcsak a dalra, hanem a nagyformákra: oratóriumokra, kantátákra és operákra is vonatkozik."
Ha ez így áll és ahogy nagyon sokan állítják: a vokális műfajok számára a nagy irodalmi alkotások a legmegfelelőbbek. Hányszor, de hányszor hallottuk a zeneszerzők panaszszavát: nincs jó librettó és ezért kényszerülnek a világirodalom remekeinek megzenésítésére. De vajon valóban ezek az irodalmi remekművek a legalkalmasabbak-e librettóként?
Nincs vita afölött, hogy a drámairodalom legnagyobb lángelméje William Shakespeare volt. És afölött sem, hogy a shakespeare-i drámákban megvan mindaz a szenvedélyesség, érzelemgazdagság, pátosz és változatosság, ami elengedhetetlen feltétele a jó operaszövegkönyvnek. (Ugyanezt elmondhatjuk a shakespeare-i vígjátékokról, a vígopera követelményeinek szemszögéből.) Vissza