A tárgytalan lét

Fülszöveg

Három évvel ezelőtt, 2000 júniusában tíz év szünet után jelentkezett ismét verseskötettel Beney Zsuzsa. A „kettős nemlét: a volt és a soha" szorításában születtek a Két parton négysorosai, a „lepecsételt hallgatás" küszöbén. Megrendítő, létfilozófiai mélységeket faggató, szorongásokat értelmező-megfogalmazó költészet volt ez. Egyedüli a kortárs magyar lírában. S ilyen A tárgytalan lét is.
A kötet két ciklus ötvözete. Az egyikben - Orpheus vagy Eurydiké? - a mitológiai mese metafizikai problémája izgatja a költőt. ,Vajon nem a tükörről szól-e - teszi fel a kérdést egyik esszéjében -, amiben nem a másikat, hanem saját arcunkat akarjuk meglátni, aminek meglátása nélkül nem érdemes a földi létbe visszatérnünk, de aminek igazi látványát nem bírjuk elviselni?" A másik ciklus csupa háromsoros önálló és egymással mégis összefüggő versfüzér: Elrongyolt részletek. A „téma" ugyanaz, mégis teljesen új arc, új forma Beney költészetében. Négy vagy háromsorosokban megfogalmazni egy életérzést igen kemény, költőt testileg, lelkileg megpróbáló feladat. Az eredmény mégsem a megpróbáltatást mutatja fel, hanem az igazi költészet szépségét, mélységét, tisztaságát. Különös ritmust ad a kötetnek a két ciklus hosszabb verseinek, illetve háromsorosainak egymást váltó, erősítő, egymásnak felelő váltakozása.

Beney Zsuzsa költő, író, esszéista 1930-ban született Budapesten. Tizenhárom önálló kötete jelent meg eddig: versek, regények, esszégyűjtemények. Munkásságát többek között József Attila- és SOROS Életműdíjjal jutalmazták. Vissza