Benedikció és exorcizmus a kora újkori Magyarországon

Fülszöveg

FONTES ETHNOLOGIAE HUNGARICAE IX.
Kötetünk a pozitív indíttatású, megáldó jellegű benedikciók és a gonosz eltávolítását célzó, negatív előjelű exorcizmusok liturgikus szövegeinek magyarországi múltjába kalauzolja el az olvasót. A vizsgálat szűkebb korszakhatárát a források tekintetében kiemelt jelentőségű 16.-18. század jelenti. Noha a tekintélyes szöveggyűjtemény elsősorban a hazai forrásokból ad válogatást, a bevezető tanulmányban és a magyarázatokban a szerző megkísérelte az európai párhuzamok felvillantását is. A római katolikus benedikciós gyakorlat kora újkori kérdései szervesen összekapcsolódnak az egyházi szentelmények történetével. A korszak egyházi áldás- és átokkínálatának bemutatása és funkcionális csoportosítása nem csupán a szentelmények hazai múltjához nyújt eddig feltáratlan adatokat, hanem egyúttal a hívek mindennapi igényeinek, valamint az ezekre kínált vallásos-mágikus gyógymódoknak a sokféleségére is rávilágít.
A téma interdiszciplináris jellege következtében a... Tovább

Fülszöveg

FONTES ETHNOLOGIAE HUNGARICAE IX.
Kötetünk a pozitív indíttatású, megáldó jellegű benedikciók és a gonosz eltávolítását célzó, negatív előjelű exorcizmusok liturgikus szövegeinek magyarországi múltjába kalauzolja el az olvasót. A vizsgálat szűkebb korszakhatárát a források tekintetében kiemelt jelentőségű 16.-18. század jelenti. Noha a tekintélyes szöveggyűjtemény elsősorban a hazai forrásokból ad válogatást, a bevezető tanulmányban és a magyarázatokban a szerző megkísérelte az európai párhuzamok felvillantását is. A római katolikus benedikciós gyakorlat kora újkori kérdései szervesen összekapcsolódnak az egyházi szentelmények történetével. A korszak egyházi áldás- és átokkínálatának bemutatása és funkcionális csoportosítása nem csupán a szentelmények hazai múltjához nyújt eddig feltáratlan adatokat, hanem egyúttal a hívek mindennapi igényeinek, valamint az ezekre kínált vallásos-mágikus gyógymódoknak a sokféleségére is rávilágít.
A téma interdiszciplináris jellege következtében a kiadvány számot tarthat többféle tudományszak (például a néprajz/folklorisztika, az egyház- és liturgiatörténet, valamint a teológia-, művelődés- és mentalitástörténet) művelőinek a figyelmére.
Bárth Dániel (1976) etnográfus, történész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Néprajzi Intézetében működő Folklore Tanszék habilitált adjunktusa. Kutatásai középpontjában a népszokások és a népi vallásosság történeti kérdései állnak. Vizsgálatai leginkább a kora újkor egyházi forrásaira irányulnak. Korábbi kötetei: Tiszaalpár (Budapest, 2002); Esküvő, keresztelő, avatás. Egyház és népi kultúra a kora újkori Magyarországon (Budapest, 2005); Exorcizmus és erotika. Egy XVIII. századi székelyföldi ördögűzés szokatlan körülményei (Kecskemét, 2008). Vissza