A kémia újabb eredményei 78.

Előszó

A tudomány fejlődése során két tendencia alakult ki. Először a differenciálódás jött létre, mert a tényanyag annyira felhalmozódott, hogy áttekinthetetlenné vált. Alighanem az érdeklődési körök képezték ki a határokat az egyes tudományok körül, hogy azután ezek az érdeklődési körök további szűkülése folytán osztódás útján tovább differenciálódjanak. Ekkor jelent meg a Mendelejev-szindróma. Mendelejev működésének kezdetén még az volt a szokás, hogy a kémiát az anyag neve szerinti ABC sorrendben írták le a tankönyvekben. Mendelejev más csoportosítást keresett és talált. Az anyagokat, mégpedig az elemeket úgy tárgyalta, hogy hasonló tulajdonságú elemeket és ezek vegyületeit vette egy-egy csoportba. Ez vezetett aztán a periódusos rendszerhez. A Mendelejev-szindróma volt később, e század húszas évei táján a kémiai technológiában annak felismerése, hogy az alapanyagtól a termékig vezető gyártás egyedi műveletek sorozatából áll. A példákat lehetne sorolni. Leibniz óta talán nem is volt tudós, aki teljes mértékben uralta korának intellektuális gazdagságát. A differenciálódás folytán a tudomány művelése egyre inkább specialisták feladata lett és egyre szűkült a specialisták tudományterülete. És persze olyan specialistákról van szó, mint Faraday, Gauss és Darwin; Helmholtz és Clausius. Szóval a differenciálódás és a Mendelejev-szindróma áll az egyik oldalon, ahol az okokat és előnyöket vesszük számba. A másik oldalon áll a differenciálódás traumája. A differenciálódás ugyanis csonkolással jár, élő, természetes erek, idegszálak elvágása: az, hogy adott jelenségek természetes magyarázata más tudományban található meg. Zemplén Géza azt tanította, hogy szerves vegyületek szerkezetét kizárólag szerves kémiai eszközökkel fel lehet deríteni, vagyis szerves kémiai reakciókkal végrehajtott lebontással és szerves kémiai reakciókkal végrehajtott totálszintézissel. Vissza

Fülszöveg

Horányi György és Láng Győző Zsákutcák, tévutak és csapdák a jelenkori elektrokémia elméletében és kutatásában c. munkájukban összefoglaló áttekintést adnak az elektrokémiai szakirodalom több olyan vitatott, illetve vitatható kérdéséről, amelyek - a szerzők megítélése szerint - az elektrokémia kettős természetének, az elektrokémiai termodinamika és a jelenségek értelmezésére alkalmazott modellek közötti kapcsolat nem megfelelő kezeléséből származnak. Példáikat zömmel az elmúlt két évtized irodalmából merítik, főleg olyan vitatott kérdéseket tárgyalnak, amelyekkel kapcsolatos álláspontjukat a szerzők a szakirodalomban már korábban is kifejtették.

Kónya Zoltán, Biró László Péter, Hernádi Klára, B. Nagy János és Kiricsi Imre a szén nanocsövek előállítását, tulajdonságait és alkalmazási lehetőségeit ismertetik. 1991-ben történt felfedezésük óta a szén nanocsövek hihetetlen karriert futottak be az alap- és alkalmazott kutatásban, valamint az elektronikai, energia- és kémiai iparban. A szerzők az egy- és többfalú szén nanocsövek különböző szintézismódszereit, a nyers termék tisztítását, fizikai és kémiai tulajdonságait, képződésük mechanizmusát és alkalmazási lehetőségeit foglalják össze. Vissza