A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Székelyföld

Szerző
Szerkesztő
Lektor
Pécs-Budapest
Kiadó: Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja-Dialóg Campus Kiadó
Kiadás helye: Pécs-Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 453 oldal
Sorozatcím: A Kárpát-medence régiói
Kötetszám: 1
Nyelv: Magyar  
Méret: 25 cm x 17 cm
ISBN: 963-9052-33-7
Megjegyzés: További szerzők a kötetben. Fekete-fehér ábrákkal.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg


A KÁRPÁT-MEDENCE REGIÓI 1
Székelyföld
A Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja és a Dialóg Campus Kiadó sorozata a Kárpát-medence régióinak évezred eleji helyzetét, térbeli folyamatait elemzi.
A Kárpát-medence gazdasági tereinek fejlődésében az 1990-es évtizedben lezajlott politikai változások és gazdasági átalakulások ellentmondásos folyamatokat váltottak ki.
Az európai uniós tagság távlatos eredménye a Kárpát-medence évszázadok során formálódott integrációs kapcsolatainak modern formában történő újjászerveződése lehet. A térség geopolitikai helyzete, az integrációra való érettség változatos formái miatt természetesen a kívánatos állapot elérése hosszú évtizedekre ad feladatokat politikusnak, kutatónak, gazdasági szakembernek egyaránt. A sorozat ehhez a szoros szellemi együttműködéshez kíván segítséget nyújtani.
A sorozat első kötete a határon túli tömbmagyarság régiója, a Székelyföld társadalmi-gazdasági állapotát elemzi, a fejlődés különböző tényezőit... Tovább

Fülszöveg


A KÁRPÁT-MEDENCE REGIÓI 1
Székelyföld
A Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja és a Dialóg Campus Kiadó sorozata a Kárpát-medence régióinak évezred eleji helyzetét, térbeli folyamatait elemzi.
A Kárpát-medence gazdasági tereinek fejlődésében az 1990-es évtizedben lezajlott politikai változások és gazdasági átalakulások ellentmondásos folyamatokat váltottak ki.
Az európai uniós tagság távlatos eredménye a Kárpát-medence évszázadok során formálódott integrációs kapcsolatainak modern formában történő újjászerveződése lehet. A térség geopolitikai helyzete, az integrációra való érettség változatos formái miatt természetesen a kívánatos állapot elérése hosszú évtizedekre ad feladatokat politikusnak, kutatónak, gazdasági szakembernek egyaránt. A sorozat ehhez a szoros szellemi együttműködéshez kíván segítséget nyújtani.
A sorozat első kötete a határon túli tömbmagyarság régiója, a Székelyföld társadalmi-gazdasági állapotát elemzi, a fejlődés különböző tényezőit méri fel. A szerzők fiatal székelyföldi szakemberek, akik az MTA Regionális Kutatások Központja és az Új Kézfogás Közalapítvány közös projektjében sajátították el a regionális tudomány alapjait.
A sorozat szerkesztője Horváth Gyula, az MTA doktora, egyetemi tanár, az MTA Regionális Kutatások Központjának főigazgatója, az Academia Europaea tagja. Vissza

Tartalom


TARTALOM
Ábrajegyzék
Táblázatok jegyzéke 12
Előszó 17
Bevezetés
I. fejezet történeti áttekintés
1. A székelyek eredettörténete 27
2. A székely közigazgatási rendszer és autonómia történeti változásai 29
3. Lassú polgárosodás 38
4. Városfejlődés a Székelyföldön 39
5. A Székelyföld gazdasága és társadalma a dualizmus korában 43
5.1. Termelő ágazatok 43
5.2. A pénzintézetek gazdaságfejlesztő hatása 46
5.3. A vasúthálózat kiépülése 48
5.4. Társadalmi, szociális problémák, kivándorlás 51
6. A modernizáció esélyei és buktatói 52
7. A Székelyföld a román közigazgatási rendszerben 60
II. FEJEZET
A SZÉKELYFÖLD TÉRSZERKEZETE
1. A Székelyföld földrajzi helyzete, szerkezeti tagolása 66
2. A székelyföldi településállomány 69
3. Kistájak (kistérségek) 75
3.1. Közép-Kelet Maros megye kistájai 77
3.2. Hargita megye kistájai 79
3.3. Kovászna megye kistájai 85
4. Faluhálózat 88
5. Városhálózat 97
6. Vonzáskörzetek 113
III. FEJEZET NÉPESSÉG, MUNKAERŐPIAC
1. A Székelyföld népessége 117
2. A népesség nemzetiségi és vallási összetétele 123
3. Népességvándorlás 128
4. A munkaerőpiac helyzete 132
4.1. Gazdasági aktivitás és foglalkozási átrétegződés 132
4.2. Munkanélküliség 138
IV. FEJEZET
TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK, A KÖRNYEZET ÁLLAPOTA
1. A Székelyföld természeti erőforrásai 145
1.1 Termőföld 145
1.2. Ásványkincsek 146
1.3. Iszapok és gyógytőzegek 147
1.4. Szolfatára típusú gázömlések 148
1.5. Ásványvízforrások a Székelyföldön 148
1.6. Víz 149
1.7. Élővilág 150
2. Védett természeti értékek 154
3. A környezet állapota 158
3.1. A levegő minősége 158
3.2. A vizek állapota 160
3.3. A talaj szennyeződése 165
3.4. Hulladékgazdálkodás 167
3.5. Zajterhelés 171
V. FEJEZET MEZŐ- ÉS ERDŐGAZDASÁG
1. Művelési szerkezet 172
2. Birtok- és üzemszerkezet, földminőség 179
3. Mezőgazdasági termelés 180
3.1. Növénytermesztés 183
3.2. Állattenyésztés 186
4. Agrárfoglalkoztatottság 188
5. Az alkalmazott technológia és a gépesítés lehetőségei 191
6. Mezőgazdasági támogatások 193
7. Erdőgazdaság 197
7.1. A közbirtokosság 197
7.2. A székelyföldi erdővagyon jövője 202
7.3. Az erdők összetétele 203
VI. FEJEZET IPARI TEREK ÉS VÁLLALKOZÁSOK
1. Általános helyzetkép 207
1.1. Az iparosítás útja 207
1.2. A piacgazdaság hatása 210
1.3. A külföldi müködőtőke-befektetések 213
1.4. Válságtérségek 215
2. Feldolgozóipar 223
2.1. Textilipar 223
2.2. Fa-, bútor- és fürészipar 225
TARTALOM
7
2.3. Nyomdaipar 226
2.4. Vegyipar 227
2.5. Csomagolóanyag-ipar 228
2.6. Élelmiszeripar 228
3. Kitermelőipar 233
4. Magángazdaság és vállalkozások 235
5. Tervek új iparszervezési formákra 240
VII. FEJEZET PIACI SZOLGÁLTATÁSOK
1. Kereskedelem 244
2. Pénzügyi szolgáltatások 247
3. Lakossági infrastruktúra 251
VIII. FEJEZET TURIZMUS
1. A turizmus tényezői 254
1.1. Attrakciók 256
1.2. Ásványvizek, gyógyturizmus 258
1.3. Hótakaró, hegyvidéki domborzat, téli sportok 260
1.4. Természeti tájak, aktív és kalandturizmus 262
1.5. Kulturális és örökségturizmus 264
2. Turisztikai infrastruktúra és szolgáltatáskínálat 264
3. A turizmus keresleti mutatói 271
4. A turizmus SWOT-analízise 274
IX.
KÖZLEKEDÉS ÉS TÁVKÖZLÉS
1. Közlekedés-földrajzi helyzet és a modern közlekedési hálózat kialakulása 279
2. Vasúti közlekedés 282
3. Közúti közlekedés 287
4. Légi közlekedés 291
5. A belföldi közlekedési kapcsolatok főbb viszonylatai 291
5.1. Interregionális kapcsolatok 291
5.2. Vonzáskörzeti közlekedés 292
5.3. Helyi-városi közlekedés 294
6. A Székelyföld közlekedési helyzetének jövőbeli alakulása 295
7. Távközlés 300
7.1. Vezetékes telefonszolgáltatás 300
7.2. Mobiltelefon-szolgáltatás 302
7.3. Hagyományos postai szolgáltatások 303
X.
HUMÁN SZOLGÁLTATÁSOK
1. Közoktatás 305
2. Felsőfokú oktatási intézmények 312
3. Kutatás-fejlesztés 318
4. Az egészségügyi ellátás rendszere 321
XI.
A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG VÉDELME, A KULTURÁLIS IPAR ALAPJAI
1. A kultúra területfejlesztő ereje 326
2. A kulturális örökség védelme 331
3. Közművelődés 336
3.1. Az EMKE és a civil szervezetek szerepe 336
3.2. Színházak 338
3.3. Népitánc-együttesek 340
3.4. Könyvkiadók 341
3.5. Könyvtárak 342
3.6. Filmszínházak 343
3.7. Múzeumok, gyűjtemények 344
3.8. Amatőr művészeti mozgalom 345
4. A „Székelyföld imázs" 347
5. A kulturális örökség menedzsmentje 349
6. Kulturális turizmus 351
7. A székelyföldi kollektív és a „széki" regionális identitás változása 352
XII.
A SZÉKELYFÖLD KÖZIGAZGATÁSA
1. A romániai területi igazgatás keretei
2. Az önkormányzatok működésének nehézségei
3. A Székelyföld közigazgatási egységei
XIII.
ÖNKORMÁNYZATI FINANSZÍROZÁS
1. Románia államháztartása ^71
2. Az önkormányzatok pénzügyi szabályozása ^72
3. A Székelyföld költségvetési bevételei 377
4. A helyi költségvetés bevételei
5. Az önkormányzatok kiadásai -91
tartalom
9
XIV.
A SZÉKELYFÖLD FEJLESZTÉSÉNEK GAZDASÁG-ÉS TÁRSADALOMPOLITIKAI KERETEI
1. A székely kérdés 396
2. A Székelyföld, mint régió 398
3. A romániai területfejlesztési politika 400
3.1. Történeti előzmények 400
3.2. Területi politika a rendszerváltozás után 402
3.3. Régiók a területfejlesztési politikában 404
4. A Székelyföld a romániai gazdasági térben 409
5. Modernizációs feladatok 417
6. A fejlesztési politika egyéb tényezői 420
7. A Székelyföld fejlesztési régió kérdése 424
XV.
A SZÉKELYFÖLD FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK ELEMEI
1. Stratégiai célok 428
1.1. Régiószervezés, intézményépítés 428
1.2. A régió nemzetközi közvetítő szerepének erősítése és kiaknázása 431
1.3. A gazdaság versenyképességének javítása 433
1.4. A lakosság életminőségének javítása 435
2. A Székelyföld stratégiai fejlesztési céljai megvalósításának lehetséges térbeli keretei 437
Irodalom 443
A kötet szerzői 453
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem