IV. Kötet- Irodalom - Filozófia - Nevelés | |
Előszó (Benedek Marcell) | 7 |
Nyelv és irodalom (Erdődi József-Szende Aladár) | |
A nyelvek eredete | 11 |
A nyelvek csoportosítása | 14 |
Holt és mesterséges nyelvek | 19 |
Az írás | 19 |
A magyar nyelvről | 20 |
Irodalmi nyelvünk fejlődéséről | 20 |
Nyelvünk válotozatai | 22 |
Nyelvünk összetevőiről | 24 |
A szókincsről és életéről | 24 |
A nyelvtani rendszer | 28 |
Az író és a nyelv | 31 |
Az író és a hangok | 31 |
A szavak és az író | 33 |
Az író és a mondat | 37 |
A mondatrészek stilisztikájáról | 39 |
Az összetett mondat stilisztikája | 41 |
A stílusrétegek | 43 |
Bevezető az irodalom világába (Benedek Marcell) | |
Az író, a mű és a közösség | 48 |
Mi az irodalom? | 48 |
Mit nevezünk irodalmi alkotásnak? | 49 |
Az olvasóközönség | 54 |
Irodalom és nem-irodalom | 59 |
Néhány irodalomesztétikai fogalom | 66 |
A szépség különböző fajtái | 67 |
Az észtétikai élmány | 71 |
Műfajok | 73 |
Epikus (elbeszélő) költészet | 73 |
A líra | 81 |
A dráma | 86 |
Határos területek | 90 |
Esszé | 91 |
Életrajz | 92 |
Műbírálat | 92 |
Irodalomtörténet | 92 |
Újságírás | 93 |
Az író munkájáról | 94 |
Mi a stílus? | 126 |
Kis verstan | 138 |
Ritmus | 138 |
Magyar nemzeti (hangsúlyos) verselés | 139 |
Időmértékes vers | 140 |
Rím | 143 |
A próza kötöttsége | 150 |
Irodalom és valóság (Nyírő Lajos) | 151 |
A világirodalom (vázlatos áttekintés) (Benedek Marcell) | |
Mi a világirodalom? | 165 |
A klasszikus irodalom | 167 |
Görögök | 168 |
Latin irodalom | 185 |
A középkor századai | 190 |
Újjáébredés | 200 |
A barokk | 218 |
A világosság százada | 231 |
A romantika | 248 |
Új társadalomkritika | 265 |
A Polgári társadalom válságának kora: XIX. század második fele | 277 |
Francia naturalizmus és szimbolizmus | 277 |
Az orosz irodalom fénykora | 283 |
Angolok | 291 |
Németek | 296 |
Északiak | 300 |
Déliek | 305 |
A két utolsó emberöltő | 307 |
Franciák | 308 |
Angol nyelvű irodalom | 317 |
Németek | 320 |
Skandináv irodalmak | 325 |
Északi szláv népek | 326 |
Déli szláv népek | 328 |
Román irodalom | 329 |
Török irodalom | 331 |
Spanyol és portugál nyelvű irodalmak | 331 |
Olaszok | 332 |
A szovjet irodalom | 333 |
Magyar irodalom | |
A régebbi magyar irodalom (Lengyel Dénes, Miklós Róber, Nemeskürty István és Pálmai Kálmán) | |
A magyar irodalom a felvilágosodásig ( - 1772) | 347 |
Ősköltészet. A latin nyelvű világi és egyházi irodalom | 347 |
A magyar nyelvű irodalom kezdetei | 348 |
A humanizmus, janus Pannonius, kolostori irodalom | 349 |
XVI. századi homanisták, énekmondók. A reformáció irodalma | 351 |
Balassi Bálint | 355 |
A XVII. század irodalma | 357 |
Zrínyi Miklós | 359 |
A kuruc költészet és az emigráns kuruc irodalom | 361 |
A XVIII. századi emlékiratírók. A műköltészet. Az irodalomtörténetírás kezdetei | 362 |
A felvilágosodás (1772-1825) | 364 |
Bessenyei György. A nemesi ellenállás írói | 364 |
a magyar verselés megújítói | 366 |
A magyar jakobinus írók | 366 |
Szentimentalizmus | 368 |
Csokonai Vitéz Mihály és költőbarátai | 369 |
Kazinczy és a nyelvújítás | 373 |
Két korszak határán | 374 |
Nemzeti drámánk: Katona Bánk bánja | 375 |
A reformkor és a szabadságharc korának irodalma (1825-1849) | 379 |
A politikai helyzet és az irodalom | 379 |
Kölcsey Ferenc | 380 |
Kisfaludy Károly | 381 |
Vörösmarty mihály | 383 |
Vörösmarty költő társai | 388 |
Petőfi Sándor | 388 |
A regény kezdetei | 395 |
A dráma | 397 |
Irodalmunk az önkényuralom és a kiegyezés korában | 399 |
Az ország és az irodalom helyzete az önkényuralom idején | 399 |
Arany János | 400 |
Tompa Mihály | 406 |
Jókai Már | 407 |
Kemény Zsigmond | 412 |
Madách Imre | 412 |
Irodalmunk és a kiegyezés | 416 |
Gyulai Pál és a század második felének kritikája | 417 |
Vajda János | 419 |
Az ellenzési lírikusok | 421 |
Arany László | 421 |
Tolnai Lajos | 422 |
Mikszáth Kálmán | 423 |
A realista próza | 426 |
A magyar drámáért | 427 |
A magyar irodalom a XX. században (Szabolcsi Miklós) | |
Előzetes megjegyzés | 433 |
Az új magyar irodalom kezdetei (1890-1905) | 434 |
A modern magyar irodalom kibontakozása (1905-1918) | 440 |
Ady Endre | 443 |
Móricz Zsigmond | 447 |
A szocialista irodalom kezdetei az első világháború előtt | 464 |
Az első világháború évei (1914-1918) | 465 |
A forradalmak tüzében (1918-1919) | 468 |
A két világháború között (1919-1944) | 470 |
A konzervatív irodalom | 471 |
A Nyugat és köre | 473 |
A "népi" írók mozgalma | 483 |
A forradalmi irodalom 1919 után | 494 |
József Attila | 507 |
A felszabadulás utáni magyar irodalom | 519 |
A FILOZÓFIA TÖRTÉNETÉNEK FŐ KORSZAKAI | |
Előszó (Dr. Sándor Pál) | 529 |
A rabszolgatartó társadalmak filozófiája | |
Az ókori Kelet filozófiája | 535 |
Az indiai filozófia | 535 |
A kínai filozófia | 538 |
Az antik filozófia | 540 |
Forrásai | 540 |
A görök filozófia kezdetei | 541 |
A materialista természetbölcselet új szakasza | 548 |
A szofisztika. Sokrates és Platon | 552 |
Aristoteles | 559 |
A hellenisztikus kori filozófia | 565 |
A késő antik filozófia | 569 |
A hűbériség korának filozófiája | |
A keresztény dogmatika kiépülése | 575 |
Az ókori gondolkodás válsága | 575 |
A patrisztika | 579 |
Augustinus | 581 |
A dogmák filozófiai igazolása | 583 |
A skolasztika hajnalhasadása | 583 |
Realizmus és nominalizmus vitája. Pierre Abélard | 584 |
Az arab tudomány. Az averroizmus | 586 |
Párizs és Oxfrod. a skolasztika fénykora | 588 |
A renaissance előestéje | 591 |
A feltörekvő polgárság filizófiája | |
A renaissance filozófiája | 595 |
Az új világszemlélet alapjai | 595 |
A firendzei Akadémia | 596 |
Nicolaus Cusanus | 597 |
Aristoteles ellen | 599 |
A természettudományok születése | 599 |
Az új társadalombölcselet | 600 |
A gondolkodás szabadsága | 603 |
Giordani Bruno | 604 |
A filozófia fejlődése a korai polgári forradalmak időszakában | 606 |
A természettudományok fellendülése | 606 |
Francis Bacon és a kísérleti tudományok | 607 |
Hobbes materializmusa | 610 |
Descartes és a kartezianizmus | 611 |
Spinoza | 616 |
A newtoni világkép | 618 |
Locke | 619 |
Leibniz idealizmusa | 620 |
A felvilágosodás filozófiája | 624 |
Az ész trónraemelése | 624 |
A győztes angol polgárság filozófiája | 625 |
Az enciklopédia | 627 |
A felvilágosodás gondolkodásformája | 628 |
A természetszemlélet alapvonásai | 632 |
Az ismeretelmélet kérdései | 633 |
Új erkölcstan | 634 |
A felvilágosodás eszméinek elterjedése | 637 |
A német klasszikus filozófia | 639 |
A francia forradalom és a német filozófia | 939 |
Kant | 640 |
Fichte | 645 |
Schelling | 649 |
Hegel | 653 |
Feuerbach | 660 |
Az orosz forradalmi demokrácia filozófiája | 664 |
Az orosz fejlődés | 664 |
Az orosz forradalmi demokrácia előzményei | 665 |
Új szakasz az orosz filozófia történetében | 666 |
Belinszkij | 667 |
Hercen | 669 |
Csernisevszkij és Dobroljubov | 671 |
Az orosz forradalmi demokrácia jelentősége | 674 |
A marxizmus filozófiai forradalma | |
A marxista filozófia kialakulása | 679 |
Új korszak a gondolkodás történetében | 679 |
A hegelianizmus felbomlása és a fiatal Marx | 681 |
A dialektikus materializmus kialakulása | 686 |
A történelmi materializmus megteremtése | 689 |
Alap és felépítmény | 693 |
A kifejtés marxi módszere | 695 |
Marx tőkéje és a dialektika problémái | 696 |
Engels filozófiai főművei | 699 |
A marxista filozófia fejlődésének lenini szakasza | 705 |
A leninizmus | 705 |
A materializmus továbbfejlesztése | 707 |
Lenin és a dialektika kérdései | 709 |
A kommunista tudatosság és pártosság | 713 |
A marxista filozófia fejlődése a szocializmus korszakában | 715 |
A polgári filozófia válsága | |
Általános vonások | 723 |
A polgári filozófia a marxizmus megjelenése után | 723 |
A polgári filozófia válságának tünetei | 725 |
Egyes irányzatok | 731 |
Schopenhauer és Nietzsche | 731 |
Újkantizmus és újhegelizmus | 734 |
Az empiriokriticizmus | 737 |
Az "életfilozófia" | 739 |
Egzisztencializmus | 744 |
Pragmatizmus | 746 |
Objektív idealista rendszerek | 748 |
Logikai pozitivizmus | 750 |
NEVELÉS | |
Bevezető | 757 |
Lélektan (Kardos Lajos) | |
Általános lélektan | 761 |
A lélektan ágai és részterületei | 761 |
A lélektan alkalmazásai és feladata | 762 |
A lélektan tárgya | 763 |
A lelki jelenségekről | 763 |
Az érzékelés | 764 |
Az érzékelés formái | 764 |
Az érzékelés lélektanának problémái | 765 |
A figyelem | 766 |
Az emlékezés | 767 |
A képzet | 768 |
A képzelet | 769 |
A nyelv és a valóság tükrözésének magasabb formája | 770 |
Beszéd és munka | 770 |
Beszéd és megismerés | 771 |
Gondolat és fogalom | 772 |
Analízis, szintézis, absztrakció, általánosítás | 772 |
Tudatosság | 772 |
Következetesség, gondolkodás | 773 |
Az érzelmi élet | 773 |
A cselekvés és az érzelem | 774 |
A cselekvés és akarás | 775 |
Elhatározás és szándék | 776 |
A személyiség és jegyei | 776 |
Gyermeklélektan (Hermann Alice) | |
A gyermeklélektan - fejlődéslélektan | 780 |
A csecsemő (0-1 év) | 782 |
A kisgyermek (1-3 év) | 785 |
Az óvodáskorú gyermek (3-6 év) | 788 |
A kisiskolás (6-10 év) | 790 |
A serdülő és az ifjú (10-19 év) | 793 |
Mire tanít a neveléslélektan? (Radnai Béla) | |
A neveléslélektan feladatai | 797 |
A szerkezet és funkció összefüggése | 799 |
A Transzfer (átvitel) | 800 |
Az érdeklődés fejlesztése | 801 |
Az életkori sajátosságokról | 802 |
Az emlékezet fejlesztése, a tanulás | 803 |
A fantázia fejlesztése | 805 |
A gondolkodás fejlesztése | 806 |
Nevelés | |
Nevelés és neveléstudomány (Hermann Alice) | 811 |
A nevelés fogalma | 813 |
A nevelés lehetőségei és korlátai | 817 |
A neveléstudomány | 818 |
A nevelés területei | 819 |
A nevelés egysége | 821 |
Mi a nevelés célja (Székely Endréné) | |
A nevelés célja az ősközségi társadalomban | 822 |
Hogyan vélekedtek az ősi Kínában a nevelés céljáról | 823 |
Nevelési cél a régi Egyiptomban | 824 |
Görög nevelési eszmények az ókorban | 824 |
Nevelési célkitűzések Rómában | 826 |
Középkori nevelési célkitűzéek | 828 |
Újkor: az ember és a világ felfedezée | 829 |
A magyar nevelésügy kezdetei | 831 |
Polgárosodást és nemzetté válást elősegítő nevelési célkitűzések | 832 |
A francia felvilágosodás pedagógiai célkitűzései | 835 |
A polgári társadalom nevelési céljai | 837 |
Magyar nevelési törekvések a XIX. században | 840 |
A marxizmus-leninizmus tudományosan feltárja a nevelés mibenlétét | 844 |
Korunk nevelési célkitűzései | 846 |
A magyar nevelésügy jelenlegi célkitűzései | 847 |
Nevelési intézményekről | |
Az óvoda történetéből (Vág Ottó) | |
A legfiatalabb intézmény | 851 |
Az első óvodák | 851 |
Óvodák és népóvodák | 853 |
Az óvoda az imperialista országokban | 853 |
Óvodák a Szovjetunióban | 855 |
Hogyan foglalkoztatják a gyermekeket az óvodáinkban | 855 |
Az iskolarendszer történeti típusai (Zibolen Endre) | |
Az iskolarendszer felépítése | 860 |
Az iskola fokozatai | 861 |
Az iskola rendszer szétágazása | 863 |
Az egységes iskola programja | 864 |
Alapvető iskolarendszeri típusok | 865 |
Kitenkintés | 867 |
Modern pedagógiai törekvések (Faragó László) | |
A kulturális domokrácia elveinek megvalósítása a világ különböző országaiban | 869 |
Tankötelezettség korhatárának kiterjesztése és az ezzel kapcsolatos problémák | 869 |
Harc az egységes iskolarendszer megteremtéséért | 871 |
A magániskolák kérdése. Állam és egyház viszonya | 876 |
A nevelés két sarkpontja: tartalom és módszer | 878 |
A társadalmi igények: a szakoktatás, a politechnikai képzés, a munkára nevelés | 878 |
Az új szovjet iskolareform | 879 |
A polgári reformpedagógiai mozgalmak ismertetése | 880 |
Az új nevelői mozgalmak és a szocialista pedagógia. Mekarenko, krupszkaja | 889 |
Gyógypedagógia (Bárczi Gusztáv) | 891 |
A gyógypedagógia fogalma, alapelvek | 892 |
Új utakon | 892 |
A gyógypedagógiai iskolák és osztályok általános szempontjai | 894 |
Az értelmi fogyatékosok nevelése | 894 |
Nagyothalló gyerekek nevelése gyógypedagógiai intézet süketnémák számára | 898 |
Csökkentlátók és vakok | 900 |
Nyomorék gyermekek nevelése gyógypedagógiai intézetekben | 902 |
Hibásbeszédű gyermekek | 902 |
A rendellenes lelkületű gyermekek és ifjak gondozása | 903 |
Gyógypedagógusok képzése | 904 |
A nevelés időszerű kérdései | |
A politechnikai képzés (Gordos István) | |
A politechnikai előkészítés | 909 |
Régi ismeretek új jelleggel | 910 |
Új tárgyak az iskolában | 911 |
Közelebb az üzemhez | 912 |
A szocialista nevelés módszerei (Szarka József) | |
A hogyanról | 914 |
A közösség | 914 |
A meggyőzés | 916 |
A gyakorlás | 917 |
Az ellenőrzés | 917 |
Az értékelés | 918 |
Jutalmazás - büntetés | 919 |
Alapelvek | 920 |
Az erkölcsi nevelésről (Szávai Nándor) | |
Az erkölcsi nevelés nehézségei | 921 |
Mi az erkölcs | 925 |
A gyermek fejlődése és az erkölcsi nevelés | 928 |
Befejezésül | 935 |
A népművelés (Ibos Ferenc, Maróti Andor) | |
A szélesebbkörű népművelés kezdetéről | 939 |
A szabadművelődésről | 942 |
A szocialista népművelés első lépéseiről (1948-1956) | 944 |
Ismeretterjesztés | 945 |
Műkedvelő művészeti együttesek | 946 |
Új népmávelési intézmények | 946 |
Gondok, nehézségek, | 947 |
A népművelés új útjai 1956 után | 948 |
A népművelés szervezetéről | 951 |
Szemelvények (Székely Béla) | |
Plutarchos: A spártai nevelésről (Párhuzamos életrajzok) | 955 |
Platon: az athéni nevelésről (Protagoras) | 957 |
Aristoteles: A nevelésről (Politika) | 958 |
Ciceró: A gyermek nevelhetősége | 960 |
Quintilianus: A tanító erkölcseiről és kötelességeiről | 961 |
Erasmus: Miért kell a gyermeket tanítani és nevelni. A gyermekek nevelése. A tanulmányok módszere | 961 |
Rebelais: Hogyan nevelte Gargantuát Ponokrates | 963 |
Montaigne: Gyermekeinket érdemeik szerint szeressük | 965 |
Montaigne: Az atya és a gyermekek bizlamasságáról | 966 |
Aeneas Sylvius: A gyermeknevelés | 966 |
Mátyás nézetei a nevelésről | 967 |
Comenius amos János: Az ifjúságot közösségben kell nevelnünk és ehhez iskolákra van szükség | 967 |
Apáczai Csere János: A bölcsesség tanulásáról | 968 |
Condillac: A jó tanulmányoknak jelenlegi akadályairól | 970 |
Rousseau: A természetes nevelésről. A gyermeket lássák gyermeknek | 972 |
Rousseau: A szeretet, általában az érzelmek szerepe (Emil, vagy a nevelésről) | 974 |
Helvétius: A nevelés mindenható | 974 |
Diderot: A zongoralecke. (Rameau unokaöccse) | 975 |
Pestalozzi: A szemléletről. (Hogyan tanítja Gertrud gyermekeit?) | 977 |
Owen: Az új erkölcsi világ könyve | 978 |
Herbart: A képzetkörök | 979 |
Táncsics Mihály: Miért kell nevelni? (Életpályám) | 981 |
Marx: Fiatalkorúak és gyerekek munkája | 982 |
Marx: Gépi berendezés és nagyipar | 983 |
Engels: A munkásosztály helyzete Angliában | 984 |
Lenin: Hogyan nevelődik az ifjúság kommunistává | 985 |
Makarenko: Fegyeleme | 987 |
Makarenko: A közösségről | 990 |
N.K. Krupszkaja: Tanítsuk-e a fiúkat is "női" munkára? | 991 |
N.K. Krupszkaja: Az iskola céljainak kérdéséhez | 993 |
N.K. Krupszkaja: Közösségi nevelés | 993 |
Névmutatók és irodalomjegyzék | 995 |