1.060.361

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A kultúra világa - Irodalom/Filozófia/Nevelés

Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az irodalom világa - megszámlálhatatlanul sok világ. Az irodalmi mű a szó szoros értelmében alkotás. Az író, a költő - ha megérdemli ezt a nevet - új világot teremt emlékeiből, hangulataiból,... Tovább

Előszó

Az irodalom világa - megszámlálhatatlanul sok világ. Az irodalmi mű a szó szoros értelmében alkotás. Az író, a költő - ha megérdemli ezt a nevet - új világot teremt emlékeiből, hangulataiból, tudásából, gondolataiból. Igazi világ ez és mégsem egészen azonos azzal a világgal, amelyet magunk körül látunk - például azért sem, mert az író, a költő sok mindent meglát, amit mi képtelenek vagyunk észrevenni.
A magunk életét olykor szürkének, a magunk világát szűknek érezzük még akkor is, ha a világtörténet „jóvoltából" keserves kalandokat kellett végigszenvednünk. A mai férfiak nagy része országokat járt be katonamundérban, az asszonyok bombazáporokat éltek át kisgyermekeik közt - és esetleg mégis az írótól várják, hogy az élet gazdag változatait, eleven színeit megmutassa nekik. Ezért olvasnak.
Ha már kezében van a könyv, az ember többnyire ösztönösen is megérzi: azt a táplálékot kapja-e, amelyre életének, világának kiteljesítése végett szüksége van. Segítség elsősorban ahhoz kell neki, hogy kiválassza azt a könyvet, amelyet kézbevenni érdemes. Amikor már olvas, szeretné mélyebben megérteni és kellő szempontból megítélni az olvasmányát: ehhez is segítségre van szüksége.
Könyvesboltba vagy könyvtárba belépő embert elkábítja a könyvek határtalan bősége. Hazája és az egész világ irodalmának régi és új termékei közt válogathat. Hogyan válogasson? A bolt alkalmazottja vagy a könyvtár tisztviselője segítségére lehet tanácsaival, ha elmondja neki, milyenfajta könyv érdekli; de ezek természetesen nem ismerhetik egyéni ízlését és szükségleteit. Szeretne a maga lábán megállni - válogatásban és a könyv megítélésében egyaránt.
Ezen a két területen igyekszünk segítségére lenni az olvasónak. Százezrével vannak ma olyan olvasók, akiknek apja, nagyapja a társadalom akkori állapotában alig láthatott könyvet, akik hagyományok nélkül, egészen a maguk erejére utalva kénytelenek tájékozódni a világirodalom rengetegében. Az ő kezüket akarjuk megfogni, ezeket is kívánjuk segíteni életük, világuk kiteljesítésében.
Amikor a válogatás és megítélés útján elindulunk, mindenek előtt gondolkoznunk kell kissé az író kifejező eszközének, hangszerének főbb kérdésein. Az irodalom hordozója a nyelv. Ezt az eszközt az író éppen úgy a társadalomtól kapta, mint mi mindnyájan, de tudatosabban bánik vele és többet ad vissza nekünk, mint amennyit kapott. Hogy nyelvművészetét megítélhessük, magunknak is tudatosan kell foglalkoznunk anyanyelvünkkel. Jó, ha ismerjük helyét, rokonait a nyelvek kiterjedt családjában, s azokat a sajátosságokat, amelyek más családból származó nyelvektől megkülönböztetik, külön színt és gazdagságot adnak neki. Vissza

Tartalom

IV. Kötet- Irodalom - Filozófia - Nevelés
Előszó (Benedek Marcell)7
Nyelv és irodalom (Erdődi József-Szende Aladár)
A nyelvek eredete11
A nyelvek csoportosítása14
Holt és mesterséges nyelvek19
Az írás19
A magyar nyelvről20
Irodalmi nyelvünk fejlődéséről20
Nyelvünk válotozatai22
Nyelvünk összetevőiről24
A szókincsről és életéről24
A nyelvtani rendszer28
Az író és a nyelv31
Az író és a hangok31
A szavak és az író33
Az író és a mondat37
A mondatrészek stilisztikájáról39
Az összetett mondat stilisztikája41
A stílusrétegek43
Bevezető az irodalom világába (Benedek Marcell)
Az író, a mű és a közösség48
Mi az irodalom?48
Mit nevezünk irodalmi alkotásnak?49
Az olvasóközönség54
Irodalom és nem-irodalom59
Néhány irodalomesztétikai fogalom66
A szépség különböző fajtái67
Az észtétikai élmány71
Műfajok73
Epikus (elbeszélő) költészet73
A líra81
A dráma86
Határos területek90
Esszé91
Életrajz92
Műbírálat92
Irodalomtörténet92
Újságírás93
Az író munkájáról94
Mi a stílus?126
Kis verstan138
Ritmus 138
Magyar nemzeti (hangsúlyos) verselés139
Időmértékes vers140
Rím143
A próza kötöttsége150
Irodalom és valóság (Nyírő Lajos)151
A világirodalom (vázlatos áttekintés) (Benedek Marcell)
Mi a világirodalom?165
A klasszikus irodalom167
Görögök168
Latin irodalom185
A középkor századai190
Újjáébredés200
A barokk218
A világosság százada231
A romantika248
Új társadalomkritika265
A Polgári társadalom válságának kora: XIX. század második fele277
Francia naturalizmus és szimbolizmus277
Az orosz irodalom fénykora283
Angolok291
Németek296
Északiak300
Déliek305
A két utolsó emberöltő307
Franciák308
Angol nyelvű irodalom317
Németek320
Skandináv irodalmak325
Északi szláv népek326
Déli szláv népek328
Román irodalom329
Török irodalom331
Spanyol és portugál nyelvű irodalmak331
Olaszok332
A szovjet irodalom333
Magyar irodalom
A régebbi magyar irodalom (Lengyel Dénes, Miklós Róber, Nemeskürty István és Pálmai Kálmán)
A magyar irodalom a felvilágosodásig ( - 1772)347
Ősköltészet. A latin nyelvű világi és egyházi irodalom347
A magyar nyelvű irodalom kezdetei348
A humanizmus, janus Pannonius, kolostori irodalom349
XVI. századi homanisták, énekmondók. A reformáció irodalma351
Balassi Bálint355
A XVII. század irodalma357
Zrínyi Miklós359
A kuruc költészet és az emigráns kuruc irodalom361
A XVIII. századi emlékiratírók. A műköltészet. Az irodalomtörténetírás kezdetei362
A felvilágosodás (1772-1825)364
Bessenyei György. A nemesi ellenállás írói364
a magyar verselés megújítói366
A magyar jakobinus írók366
Szentimentalizmus368
Csokonai Vitéz Mihály és költőbarátai369
Kazinczy és a nyelvújítás373
Két korszak határán374
Nemzeti drámánk: Katona Bánk bánja375
A reformkor és a szabadságharc korának irodalma (1825-1849)379
A politikai helyzet és az irodalom379
Kölcsey Ferenc380
Kisfaludy Károly381
Vörösmarty mihály383
Vörösmarty költő társai388
Petőfi Sándor388
A regény kezdetei395
A dráma397
Irodalmunk az önkényuralom és a kiegyezés korában399
Az ország és az irodalom helyzete az önkényuralom idején399
Arany János400
Tompa Mihály 406
Jókai Már407
Kemény Zsigmond412
Madách Imre412
Irodalmunk és a kiegyezés416
Gyulai Pál és a század második felének kritikája417
Vajda János419
Az ellenzési lírikusok421
Arany László421
Tolnai Lajos422
Mikszáth Kálmán423
A realista próza426
A magyar drámáért427
A magyar irodalom a XX. században (Szabolcsi Miklós)
Előzetes megjegyzés433
Az új magyar irodalom kezdetei (1890-1905)434
A modern magyar irodalom kibontakozása (1905-1918)440
Ady Endre443
Móricz Zsigmond447
A szocialista irodalom kezdetei az első világháború előtt464
Az első világháború évei (1914-1918)465
A forradalmak tüzében (1918-1919)468
A két világháború között (1919-1944)470
A konzervatív irodalom471
A Nyugat és köre473
A "népi" írók mozgalma483
A forradalmi irodalom 1919 után494
József Attila507
A felszabadulás utáni magyar irodalom519
A FILOZÓFIA TÖRTÉNETÉNEK FŐ KORSZAKAI
Előszó (Dr. Sándor Pál)529
A rabszolgatartó társadalmak filozófiája
Az ókori Kelet filozófiája535
Az indiai filozófia535
A kínai filozófia538
Az antik filozófia540
Forrásai540
A görök filozófia kezdetei541
A materialista természetbölcselet új szakasza548
A szofisztika. Sokrates és Platon552
Aristoteles559
A hellenisztikus kori filozófia565
A késő antik filozófia569
A hűbériség korának filozófiája
A keresztény dogmatika kiépülése575
Az ókori gondolkodás válsága575
A patrisztika579
Augustinus581
A dogmák filozófiai igazolása583
A skolasztika hajnalhasadása583
Realizmus és nominalizmus vitája. Pierre Abélard584
Az arab tudomány. Az averroizmus586
Párizs és Oxfrod. a skolasztika fénykora588
A renaissance előestéje591
A feltörekvő polgárság filizófiája
A renaissance filozófiája595
Az új világszemlélet alapjai595
A firendzei Akadémia596
Nicolaus Cusanus597
Aristoteles ellen599
A természettudományok születése599
Az új társadalombölcselet600
A gondolkodás szabadsága603
Giordani Bruno604
A filozófia fejlődése a korai polgári forradalmak időszakában606
A természettudományok fellendülése606
Francis Bacon és a kísérleti tudományok607
Hobbes materializmusa610
Descartes és a kartezianizmus611
Spinoza616
A newtoni világkép618
Locke619
Leibniz idealizmusa620
A felvilágosodás filozófiája624
Az ész trónraemelése624
A győztes angol polgárság filozófiája625
Az enciklopédia627
A felvilágosodás gondolkodásformája628
A természetszemlélet alapvonásai632
Az ismeretelmélet kérdései633
Új erkölcstan634
A felvilágosodás eszméinek elterjedése637
A német klasszikus filozófia639
A francia forradalom és a német filozófia939
Kant640
Fichte645
Schelling649
Hegel653
Feuerbach660
Az orosz forradalmi demokrácia filozófiája664
Az orosz fejlődés664
Az orosz forradalmi demokrácia előzményei665
Új szakasz az orosz filozófia történetében666
Belinszkij667
Hercen669
Csernisevszkij és Dobroljubov671
Az orosz forradalmi demokrácia jelentősége674
A marxizmus filozófiai forradalma
A marxista filozófia kialakulása679
Új korszak a gondolkodás történetében679
A hegelianizmus felbomlása és a fiatal Marx681
A dialektikus materializmus kialakulása686
A történelmi materializmus megteremtése689
Alap és felépítmény693
A kifejtés marxi módszere695
Marx tőkéje és a dialektika problémái696
Engels filozófiai főművei699
A marxista filozófia fejlődésének lenini szakasza705
A leninizmus 705
A materializmus továbbfejlesztése707
Lenin és a dialektika kérdései709
A kommunista tudatosság és pártosság713
A marxista filozófia fejlődése a szocializmus korszakában715
A polgári filozófia válsága
Általános vonások723
A polgári filozófia a marxizmus megjelenése után723
A polgári filozófia válságának tünetei725
Egyes irányzatok731
Schopenhauer és Nietzsche731
Újkantizmus és újhegelizmus734
Az empiriokriticizmus737
Az "életfilozófia"739
Egzisztencializmus744
Pragmatizmus746
Objektív idealista rendszerek748
Logikai pozitivizmus750
NEVELÉS
Bevezető757
Lélektan (Kardos Lajos)
Általános lélektan761
A lélektan ágai és részterületei761
A lélektan alkalmazásai és feladata762
A lélektan tárgya763
A lelki jelenségekről763
Az érzékelés764
Az érzékelés formái764
Az érzékelés lélektanának problémái765
A figyelem766
Az emlékezés767
A képzet768
A képzelet769
A nyelv és a valóság tükrözésének magasabb formája770
Beszéd és munka770
Beszéd és megismerés771
Gondolat és fogalom772
Analízis, szintézis, absztrakció, általánosítás772
Tudatosság772
Következetesség, gondolkodás773
Az érzelmi élet773
A cselekvés és az érzelem774
A cselekvés és akarás775
Elhatározás és szándék776
A személyiség és jegyei776
Gyermeklélektan (Hermann Alice)
A gyermeklélektan - fejlődéslélektan780
A csecsemő (0-1 év)782
A kisgyermek (1-3 év)785
Az óvodáskorú gyermek (3-6 év)788
A kisiskolás (6-10 év)790
A serdülő és az ifjú (10-19 év)793
Mire tanít a neveléslélektan? (Radnai Béla)
A neveléslélektan feladatai797
A szerkezet és funkció összefüggése799
A Transzfer (átvitel)800
Az érdeklődés fejlesztése801
Az életkori sajátosságokról802
Az emlékezet fejlesztése, a tanulás803
A fantázia fejlesztése805
A gondolkodás fejlesztése806
Nevelés
Nevelés és neveléstudomány (Hermann Alice)811
A nevelés fogalma813
A nevelés lehetőségei és korlátai817
A neveléstudomány818
A nevelés területei819
A nevelés egysége821
Mi a nevelés célja (Székely Endréné)
A nevelés célja az ősközségi társadalomban822
Hogyan vélekedtek az ősi Kínában a nevelés céljáról823
Nevelési cél a régi Egyiptomban824
Görög nevelési eszmények az ókorban824
Nevelési célkitűzések Rómában826
Középkori nevelési célkitűzéek828
Újkor: az ember és a világ felfedezée829
A magyar nevelésügy kezdetei831
Polgárosodást és nemzetté válást elősegítő nevelési célkitűzések832
A francia felvilágosodás pedagógiai célkitűzései835
A polgári társadalom nevelési céljai837
Magyar nevelési törekvések a XIX. században840
A marxizmus-leninizmus tudományosan feltárja a nevelés mibenlétét844
Korunk nevelési célkitűzései846
A magyar nevelésügy jelenlegi célkitűzései847
Nevelési intézményekről
Az óvoda történetéből (Vág Ottó)
A legfiatalabb intézmény851
Az első óvodák851
Óvodák és népóvodák853
Az óvoda az imperialista országokban853
Óvodák a Szovjetunióban855
Hogyan foglalkoztatják a gyermekeket az óvodáinkban855
Az iskolarendszer történeti típusai (Zibolen Endre)
Az iskolarendszer felépítése860
Az iskola fokozatai861
Az iskola rendszer szétágazása863
Az egységes iskola programja864
Alapvető iskolarendszeri típusok865
Kitenkintés867
Modern pedagógiai törekvések (Faragó László)
A kulturális domokrácia elveinek megvalósítása a világ különböző országaiban869
Tankötelezettség korhatárának kiterjesztése és az ezzel kapcsolatos problémák869
Harc az egységes iskolarendszer megteremtéséért871
A magániskolák kérdése. Állam és egyház viszonya876
A nevelés két sarkpontja: tartalom és módszer878
A társadalmi igények: a szakoktatás, a politechnikai képzés, a munkára nevelés878
Az új szovjet iskolareform879
A polgári reformpedagógiai mozgalmak ismertetése880
Az új nevelői mozgalmak és a szocialista pedagógia. Mekarenko, krupszkaja889
Gyógypedagógia (Bárczi Gusztáv)891
A gyógypedagógia fogalma, alapelvek892
Új utakon892
A gyógypedagógiai iskolák és osztályok általános szempontjai894
Az értelmi fogyatékosok nevelése894
Nagyothalló gyerekek nevelése gyógypedagógiai intézet süketnémák számára898
Csökkentlátók és vakok900
Nyomorék gyermekek nevelése gyógypedagógiai intézetekben902
Hibásbeszédű gyermekek902
A rendellenes lelkületű gyermekek és ifjak gondozása903
Gyógypedagógusok képzése904
A nevelés időszerű kérdései
A politechnikai képzés (Gordos István)
A politechnikai előkészítés909
Régi ismeretek új jelleggel910
Új tárgyak az iskolában911
Közelebb az üzemhez912
A szocialista nevelés módszerei (Szarka József)
A hogyanról914
A közösség914
A meggyőzés916
A gyakorlás917
Az ellenőrzés917
Az értékelés918
Jutalmazás - büntetés919
Alapelvek920
Az erkölcsi nevelésről (Szávai Nándor)
Az erkölcsi nevelés nehézségei921
Mi az erkölcs925
A gyermek fejlődése és az erkölcsi nevelés928
Befejezésül935
A népművelés (Ibos Ferenc, Maróti Andor)
A szélesebbkörű népművelés kezdetéről939
A szabadművelődésről942
A szocialista népművelés első lépéseiről (1948-1956)944
Ismeretterjesztés945
Műkedvelő művészeti együttesek946
Új népmávelési intézmények946
Gondok, nehézségek,947
A népművelés új útjai 1956 után948
A népművelés szervezetéről951
Szemelvények (Székely Béla)
Plutarchos: A spártai nevelésről (Párhuzamos életrajzok)955
Platon: az athéni nevelésről (Protagoras)957
Aristoteles: A nevelésről (Politika)958
Ciceró: A gyermek nevelhetősége960
Quintilianus: A tanító erkölcseiről és kötelességeiről961
Erasmus: Miért kell a gyermeket tanítani és nevelni. A gyermekek nevelése. A tanulmányok módszere961
Rebelais: Hogyan nevelte Gargantuát Ponokrates963
Montaigne: Gyermekeinket érdemeik szerint szeressük965
Montaigne: Az atya és a gyermekek bizlamasságáról966
Aeneas Sylvius: A gyermeknevelés966
Mátyás nézetei a nevelésről967
Comenius amos János: Az ifjúságot közösségben kell nevelnünk és ehhez iskolákra van szükség967
Apáczai Csere János: A bölcsesség tanulásáról968
Condillac: A jó tanulmányoknak jelenlegi akadályairól970
Rousseau: A természetes nevelésről. A gyermeket lássák gyermeknek972
Rousseau: A szeretet, általában az érzelmek szerepe (Emil, vagy a nevelésről)974
Helvétius: A nevelés mindenható974
Diderot: A zongoralecke. (Rameau unokaöccse)975
Pestalozzi: A szemléletről. (Hogyan tanítja Gertrud gyermekeit?)977
Owen: Az új erkölcsi világ könyve978
Herbart: A képzetkörök979
Táncsics Mihály: Miért kell nevelni? (Életpályám)981
Marx: Fiatalkorúak és gyerekek munkája982
Marx: Gépi berendezés és nagyipar983
Engels: A munkásosztály helyzete Angliában984
Lenin: Hogyan nevelődik az ifjúság kommunistává985
Makarenko: Fegyeleme987
Makarenko: A közösségről990
N.K. Krupszkaja: Tanítsuk-e a fiúkat is "női" munkára?991
N.K. Krupszkaja: Az iskola céljainak kérdéséhez993
N.K. Krupszkaja: Közösségi nevelés993
Névmutatók és irodalomjegyzék995
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
A kultúra világa - Irodalom/Filozófia/Nevelés A kultúra világa - Irodalom/Filozófia/Nevelés A kultúra világa - Irodalom/Filozófia/Nevelés A kultúra világa - Irodalom/Filozófia/Nevelés

A borító enyhén foltos.

Védőborító nélküli példány.

Állapot:
1.940 Ft
1.350 ,-Ft 30
12 pont kapható
Kosárba
Állapotfotók
A kultúra világa - Irodalom/Filozófia/Nevelés A kultúra világa - Irodalom/Filozófia/Nevelés A kultúra világa - Irodalom/Filozófia/Nevelés A kultúra világa - Irodalom/Filozófia/Nevelés A kultúra világa - Irodalom/Filozófia/Nevelés A kultúra világa - Irodalom/Filozófia/Nevelés A kultúra világa - Irodalom/Filozófia/Nevelés

A borító és a lapélek enyhén foltosak. A lapélek elszíneződtek. Néhány lapon aláhúzások láthatók.

Védőborító nélküli példány.

Állapot:
1.940 ,-Ft
17 pont kapható
Kosárba