Előszó
Részlet a könyvből:
Egy reggelen arra ébredtem, hogy a kis leányom - „felsőbb leány". Valóképpen nem is ébredtem, mert egész éjjel alig jött álom a szememre. A felsőbb leány nyugtalanul forgott...
Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:
Egy reggelen arra ébredtem, hogy a kis leányom - „felsőbb leány". Valóképpen nem is ébredtem, mert egész éjjel alig jött álom a szememre. A felsőbb leány nyugtalanul forgott ágyacskájában, melyből még nem nőtt ki, de most, ezen az éjszakán rövid volt, keskeny volt neki.
- Baba, nem alszol?
- Nem, apa. Nem tudok aludni.
- Hunyd be a szemed s számolj százig.
- Megpróbáltam, apa, hiába.
Aztán csönd lett újra, úgy tetszett, mintha a felsőbb leány megfogadta volna szavamat. De még ötvenig sem számolhatott, ha ugyan számolt, megszólalt halkan, félénken.
- Apa ...
- Mégsem alszol?
- Mondjad, apa, eljössz velem az iskolába?
- Hogyne mennék, baba. Sőt be is iratkozom magam is... ha ugyan még nem késtem él vele.
- Ó, apa, te mindég tréfálsz, pedig ez nagyon komoly dolog ám!
- Úgy van, baba, ez nagyon komoly dolog.
Vissza