Pedagógiai szöveggyűjtemény II.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
A korszerű pedagógiai útjai című pedagógiai kiadvány pedagógiai szöveggyűjtemény, a sorozat második számával jelentkezik. A társadalmi, gazdasági korszakváltás, a magyar közoktatásügy a pedagógiai...
Tovább
Előszó
A korszerű pedagógiai útjai című pedagógiai kiadvány pedagógiai szöveggyűjtemény, a sorozat második számával jelentkezik. A társadalmi, gazdasági korszakváltás, a magyar közoktatásügy a pedagógiai gondolkodás teljes átalakulását sürgeti. Új pluralista társadalmi modellre és új pedagógiai, oktatáspolitikai paradigmára van szükség. Szükségszerűen megjelenik a nevelés és az oktatásügy pluralizálódása. A pedagógiai válságának, a kiút keresésének, reformjának, a nagy változásoknak, az erőteljes korszerűsítésnek az időszakát éljük. A pedagógia útvesztőiben nehéz az eligazodás. A jelenlegi gyorsan változó világban ajánljuk ezt a kötetet, a pedagógiai és oktatáspolitikai kérdések iránt érdeklődő elméleti, gyakorlati szakemberek figyelmébe. A pedagógiai kiadvány széles területeket átfogó, sokoldalú változatos írásokat tartalmazó, új módon rendszerező, szintetizáló mű. A pedagógiai kutatás eredményeit felhasználva, sajátos szempontok szerint választott rendező elvek alapján fogja rendszerbe a társadalom makro és mikro környezetének átalakulására, a pedagógiai paradigmaváltásra, a nevelésügyi, oktatásügyi pluralizmusra vonatkozó ismereteket, tanulmányokat - tíz fejezetben minden fejezethez ajánlott bibliográfiával. A közreadott tanulmánykötet egyfajta keresztmetszetet, áttekintést szeretne adni a hazai pedagógiai kutatások, kísérletek eredményeiről, aktuális és fontos kérdésekről, a jelen innovációs folyamatairól, értékeiről. A nemzetközi kitekintést és történelmi visszatekintést, rálátást sem nélkülöző tanulmánykötet nemcsak dokumentum értékű, hanem tanulságos diagnózisi és a jövőben is utat mutató prognózist szeretne adni egyúttal. Az összeállítás nem tekinthető értékminősítésnek, a kötetben szereplő tanulmányok értékelése, minősítése, a pedagógia szakembereinek, az érdeklődő olvasóknak és felhasználóknak tisztes feladata lehet. A válogatás során arra törekedtünk, hogy a pedagógusok bepillantsanak a jelenlegi folyamatba, a korszerűsítő munkálatokba, és naprakész információt kapjanak a bevezetésre kerülő nevelési, oktatási dokumentumokról, a korszerű pedagógia szemléletről, szakirodalomról, amelyek legjellemzőbben mutatják be a jelenlegi helyzetet, a jövő várható útját, aktív, alkotó gondolkodásra késztetnek. A szöveggyűjtemény a pedagógusképzésben, a pedagógustovábbképzésben, az önképzésben egyaránt hasznosítható, fel használható.
Vissza
Tartalom
Bevezetés 7
1. AZ ISKOLA ÉS A TÁRSADALOM 9
LÓRÁND Ferenc: A kísérlet és az innováció szerepe a pluralista oktatásügyben 11
BALOGH Lászlóné: Az iskolai szerkezetváltás tendenciái 16
MIHÁLY Ottó: A közoktatás szerkezetének, követelmény- és vizsgarendszerének szabályozása 18
HALÁSZ Gábor: Mit vár a társadalom az iskolától? 20
HALÁSZ Gábor: Önkormányzat és iskola 26
MŰVELŐDÉSI ÉS KÖZOKTATÁSI MINISZTÉRIUM Közoktatási Főosztály: Útmutatás az alapfokú nevelési, oktatási intézmények tevékenységének szervezéséhez 31
Ajánlott irodalom 32
2. PEDAGÓGIA A TÁRSADALOM SZOLGÁLATÁBAN 35
A NEVELÉSTUDOMÁNYI KUTATÓK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK állásfoglalása a neveléstudományi kutatás helyzetéről 37
MIHÁLY Ottó: Nevelésfilozófia, neveléselmélet (1948-1990) 40
ZRINSZKY László: Erkölcsnevelés és pluralitás nyitottság 44
FALUDI Szilárd: A dolgokat tegyük a helyükre 48
Ajánlott irodalom 50
3. EGYHÁZI, VALLÁSI NEVELÉS 51
MÉSZÁROS ISTVÁN: Állami és egyházi iskolák a magyar iskolatörténetben 53
GLATZ Ferenc: Egyház, művelődés kormányzati politika 60
GÁBRIEL M. GARRONE - ANTONID M. JAVIERRE: A katolikus iskola 68
OROSZ László: Humanista etika és valláserkölcsi nevelés - teológusszemmel 80
GÁSPÁR Csaba László: Vallástan 86
BÍZIK László: Evangélikus hitoktatás az iskolában 93
Ajánlott irodalom 96
4. MINDENNAPI NEVELÉS 97
BÓRA Ferenc: A demokráciára nevelés néhány alapkérdése 99
ICACSUR István: A toleranciára nevelés néhány módszertani lehetősége 103
FÜLÖP Márta: A tehetséges gyerekek versengő magatartásáról 105
DELI István: Erkölcsi nevelés. Hogyan tovább? 111
Ajánlott irodalom 113
5. ALKOTÓ PEDAGÓGUS, PEDAGÓGUSKÉPZÉS 115
KOVÁCS Sándor: Pedagógus csoportmunka az újító iskolában 117
NAGY Mária: A tanári szakma változásai 120
BAGDY Emőke: A hivatásra nevelés 126
HUNYADY Györgyné: Négy kérdés a pedagógusképzésről 129
FÜLÖP Márta: A szociális készségek fejlesztésének elméletéről és gyakorlatáról 133
Ajánlott irodalom 139
6. AZ OKTATÁS (TANÍTÁS-TANULÁS) KORSZERŰSÍTÉSE 141
BÁTHORY Zoltán: Didaktika, oktatáskutatás 143
HORTOBÁGYI Katalin: A projekt ...eszméről? ...oktatásról? ...tanulásról? ...módszerről? 147
SZALAI Mária: Osztályozás, értékelés 150
CSONKA Csabáné: Értékelési eljárások 151
DEMETER Katalin: Kérdés, feladat, probléma és tervezése 153
BÓRA Ferenc: Tanulói kérdések a tanórán 154
SARKADY Kamilla - ZSOLDOS Márta: Tanulási sikertelenségek esetelemzések tükrében 158
Ajánlott irodalom 160
7. AZ OKTATÁS TARTALMI MEGJELENÉSI FORMÁI (TÖRVÉNY, TANTERV, TANKÖNYV) 161
SZAMEL Katalin: Alkossunk törvényt! De hogyan? 163
LADÁNYI Andor: A korszerű európai mintákhoz igazodás 166
BÁTHORY Zoltán: Az alapítvány és a közoktatás szabályozása 168
HORVÁTH Attila: Érték és alaptanterv 173
RÁCZ-SZÉKELY Győző: Vizsga három szinten 177
KARLOVITZ János: A tan(könyv)ügy 178
ZÁTONYI Sándor: Tankönyvi kritériumok, alternatív tankönyvek 183
ÁBRAHÁM István: Iskola (rendszerváltás) és tankönyvek 188
Ajánlott irodalom 190
8. PEDAGÓGIAI KÍSÉRLETEK, ISKOLAKÍSÉRLETEK, KÍSÉRLETI ISKOLÁK 193
EKRENHAR Skiera: Haladó nevelési mozgalmak és az iskola Európában 195
GÁDOR Anna: Személyközpontú szemlélet 199
RUDOLF Steiner: Milyen szempontok szerint jött létre a Waldorf-iskola? Stuttgart, 1919 205
VEKERDY Tamás: A Waldorf-iskoláról röviden 210
GALAMBOS Rita - HORVÁTH H. Attila - PORKOLÁBNÉ Kósa Zsuzsa: Freinet-módszer Nagykovácsiban, avagy „Mi fán terem a Freinet-módszer?" 211
PORKOLÁBNÉ Kósa Zsuzsa: Freinet-technikák az iskola alsó tagozaton 220
KIM Rita: Montessori iskola Pesten? 223
NÉMETH András: Iskola, melyben nincsenek osztályok 224
FÓTI Péter: Thomas Gordoss könyvei szülőknek és tanároknak 227
KLEIN Sándor: „Mert a szív és az ész együtt mindenre kész" 231
LÓRÁND Ferenc: Iskola az esélyegyenlőségért - Egy iskolafejlesztési vállalkozás koncepciója 236
KAPCSOS Éva: „Hogyan is kéne másokat is szeretni?" - A drop-out iskolakísérletről 239
PETHÓ Éva: Az Értelem odisszeája. Az Odyssey of the Mind programról 242
PIK Katalin: Polgárosuló társadalmunk: magán elemi iskolák alapítása Budapesten 245
TÖRÖK Mónika: LAUDER JAVNE Arcképek a Zsidó Közösségi Iskolából 251
BALOGH Lászlóné: Szerkezetváltás a középiskolában 252
HALÁSZ Tibor: A „6+6" egy lehetséges értelmezéséről 254
FÜRSINÉ Kólyi Erzsébet-M. BARTAL Andrea: Alternatív program 10-18 éveseknek 257
HORVÁTH Attila: Elektronikus információcsere - globális nevelési program 262
LÜKŐ István: A műszaki szakképzés tartalmi fejlesztésének új modellje 263
HORÁNYI István: Közgazdászképzés 274
GÁBORNÉ Újvári Irén: Struktúraváltás a Bem József Pedagógiai Szakközépiskolában 277
BERNÁTH Lászlóné: Iskolakísérlet a Hunfalvy János Közgazdasági Szakközépiskola külkereskedelmi szakképzésének megújítására 280
PERNYÉZ István-ZSIGMOND Csaba: „Régi új" felsőkereskedelmi Iskola 285
HORVÁTH Antal: Utunk az integrált mezőgazdasági szakképzésig 289
BEREINÉ dr. Dobos Irma - BÉRESNÉ Kádár Erzsébet: Új utakon a középiskolai kereskedelmi képzés 293
VARGA Lajos: Kéttannyelvű képzés egy szakközépiskolában 295
Ajánlott irodalom 296
9. NEMZETKÖZI KITEKINTÉS 299
MICHEL DEBEAUVAIS: Nemzeti neveléstudomány-politikák világszerte 301
ILLÉS Lajosné: Pedagógiai reformok és innovációk a XXL század küszöbén 306
FALUS Iván: Pedagógusképzés, kutatás, gyakorlat-nemzetközi perspektívában 309
BREZSNYÁNSZKY László: Iskolarendszerünk nyugat-európai szemmel 311
MÁTRAI Zsuzsa: Négy vizsgarendszer modell 313
SZŰCS Pál: A japán oktatás a XXL századra készül 321
SZEKERES Ede: Ausztria és Németország iskolarendszere 332
ZSIGMOND Anna: A többnemzetiségű, többkultúrájú Svájc oktatásrendszere 334
HOFFMANN Rózsa: A luxemburgi oktatásról 343
TÓTH Béláné: A közoktatás rendszere Hollandiában 346
NAGYNÉ Csekei Zsuzsa: Az olasz oktatási rendszer szervezeti felépítése 347
FOGHTÜY Krisztina: Pillanatkép a svéd iskolarendszerről 348
SZEDLÁK Éva: Állami iskolák, magániskolák Ausztráliában 349
TRENCSÉNYI Katalin: A felbomló birodalom utolsó számvetése avagy az orosz pedagógusok nehéz öröksége 350
P. KOVÁCS Imre: Új szelek a szovjet utódállamok iskoláiban 354
Ajánlott irodalom 356
10. SZAKOKTATÁS, KORSZERŰSÍTŐ TÖREKVÉSEK A SZAKKÉPZÉSBEN 357
SZŰCS Pál: A hazai szakképzés megújításának irányai a kilencvenes években 359
BAGICS Lajos: A szakképzési törvény előkészítéséről 365
HEFFNER Anna-ZSOLNAJ József: Érdekek és konfliktusok 367
SZÜDI János: A szakképzés helyzete az önkormányzati feladatok között 372
P. KOVÁCS Imre: Egymilliárd a szakképzésnek 374
BENEDEK András: Az iskolarendszerű szakképzés tervezésének alapkérdései 375
DÁVID Gergely: Objektivitás, értékelés, standardizáció 378
ILLÉS Lajosné: Az európai szakképzési modellek összehasonlító elemzése 380
HELMUT Polzer: Új utak a szakképzésben 390
HALÁSZ B. Gábor: A Humboldt Távoktató Intézet és az osztrák távoktatás 395
Ajánlott irodalom