Előszó
A magyar antifasiszta ellenállási mozgalommal és fegyveres partizánharcokkal foglalkozó irodalom gyűjtését 1981 december végével zártuk. A bibliográfia mintegy 30C0 tételt tartalmaz, tudományos és népszerű kiadványokat egyaránt, azzal a meggondolással, hogy a történeti kutatáshoz is és a szélesebb érdeklődési kör részére is szolgáltassunk anyagot. Négy évtized irodalmát foglaltuk egybe, monográfiákat, tudományos publikációkat és sajtócikkeket, úgy csoportosítva, hogy az ellenállási mozgalom és partizánharcok kutatását az anyag rendszerezésével segítsük.
A bibliográfiák, kronológiák, historiográfiák tájékoztatnak a kutatások jelenlegi helyzetéről, a forráskiadványok fejezetben az egykorú - gyűjteményes kötetekben kiadott - hiteles okmányokat, röplapokat, visszaemlékezéseket gyűjtöttük egybe, az összefoglaló munkákat tartalmazó rész a témát átfogóan tárgyaló feldolgozásokat, helytörténeti, sajtótörténeti munkákat és életrajzi gyűjteményes köteteket fogja egybe.
A magyar antifasiszta ellenállási és partizánharcokat két részre: a magyarországi és az európai ellenállás eseményeire osztottuk. Magyarországon az ellenállás előkészitését és megszervezését, a Kommunista Párt vezetésével a nemzeti egységfront létrehozását, a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabaditó Bizottságának a tevékenységét, majd a háborúellenes antifasiszta akciókat és a fegyveres partizáncsoportok 1941-1945 közötti tevékenységét tárgyaló irodalmat gyűjtöttük egybe, az ejtőernyős csoportok bevetésétől a budapesti és vidéki partizánegységek fegyveres harcáig. Külön rész tárgyalja az ellenállást a hadseregen belül, az átállásokat, a Budai Önkéntes Ezred, majd a demokratikus magyar hadsereg első alakulatainak bekapcsolódását a szovjet hadsereg oldalán a fasiszta Németország elleni harcokba.
Az utolsó rész "A magyar antifasiszták Európa népeinek ellenállási mozgalmaiban és partizán- harcaiban" cimmel sorra veszi az Angliában, Belgiumban, Csehszlovákiában, Dániában, Franciaországban, Jugoszláviában, Lengyelországban, Olaszországban, Svájcban, a Szovjetunióban valamint a koncentrációs táborok ellenállásában részt vett magyarok tevékenységére vonatkozó irodalmat.
A bibliográfiai adatok rendezésénél az egyes témakörökön belül a következő szempontot érvényesítettük: mindig előrevettük a témára vonatkozó forrásokat, ezeket a források keletkezésének időrendjében közöltük, majd betűrendben következnek a feldolgozások. Az életrajzoknál aláhuztuk a szerző neve mellett személyek nevét is, akikre az irodalom vonatkozik. A gyűjteményes kötetek, alapvető tudományos munkák cimfelvétele után rövid annotációt közöltünk. A bibliográfiai adatok sorszámot kaptak, melyek a mutatók használatát segitik. A mutatókban feltüntetett számok mindenkor az egyes bibliográfiai tételekre utalnak.
A bibliográfiában közölt munkák tartalmi feltárását tárgymutató és névmutató szolgálja, amelyekben elsődlegesen a cimekben és az annotációkban előforduló személyekre, eseményekre és csoportokra utalunk. Néhány alapvető tudományos munkát tartalmilag is teljesen feltártunk, kigyűjtve a bennük szereplő ellenállókat és partizánokat, valamint partizánalakulatokat. Ezek csak a mutatókban szerepelnek, a bibliográfiai tételekben nem. A tárgymutató az antifasiszta ellenállás és partizánharc eseményeit, az ellenálló csoportok tevékenységét tárja fel. A névmutató a szerzők és az ellenállási és partizánharcokban résztvevő személyek neveit egy betűrendben tartalmazza. A szerzők neveit az aláhúzott számok jelzik, az aláhuzatlan számok az illető személy tevékenységére adnak anyagot.
Vissza