Nyelvművelő tanácsok

Előszó

"A nyelv mint eszköz a legbonyolultabb gépezet. Ezt a gépezetet működésében tanulmányozni, alkatrészeire bontani, e részek szerepét, egymásba illeszkedésük módját vizsgálni, titkait megfejteni maga is, bonyolultságában olykor fárasztónak tetsző, de a belemélyülő számára végtelenül érdekes és soha véget nem érő tanulmány" - írja Bárczi Géza A magyar nyelv életrajza c. könyvében (6.1.). Az újságíró-iskolán azt tapasztaltam, hogy így gondolják ezt a fiatal újságírók is, tudva, hogy hivatásuk gyakorlásához szükségük van anyanyelvünk eszközeinek tudatos, a témához és az alkalomhoz leginkább illő használatára. Ezt az elmélyülő tanulmányozást kívánja megalapozni ez a könyvecske, melynek összeállításában nagyjából a leíró nyelvtan fő fejezeteinek sorrendjét követtem, de nem törekedtem a teljességre. Az egyes részletek hol ismereteket közölnek anyanyelvünkről, hol tanácsokat adnak a helyes és szép előadásra, fogalmazásra. Minthogy a nyelv szakadatlanul változik, és egy időben is használatában van sokféle, az olvasó ne várjon minden esetben kategorikus helyeslést vagy tiltást; inkább az volt a célom, hogy a helyes és helytelen szakadatlan mérlegelésére, az alkalomhoz illő árnyalt kifejezés kialakításának módszereire vezessem rá az iskola hallgatóit.
Köszönetemet fejezem ki Deme László tanszékvezető egyetemi tanárnak, kéziratom bírálójának, aki sok hasznos megjegyzéssel, tanáccsal segített a végső szöveg kialakításában. Vissza