Rá-olvasások

Fülszöveg

Bence Lajos 1956-ban született a Hetés központjában, Göntérházán. Az érettségi után a budapesti ELTE Bölcsészettudományi Karán folytatta tanulmányait. Itt szerzett tanári diplomát 1981-ben, majd 1994-ben ugyanitt tett doktori vizsgát az újabb kori magyar irodalomból. A nyolcvanas években a muravidéki középiskolákban tanított magyar nyelvet és irodalmat, majd 1991-től a maribori Magyar Tanszéken ad elő magyar irodalmat. 1993-tól a Népújság hetilap főszerkesztője, később a Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet igazgatói feladataival is megbízzák. Publicisztikai tevékenysége is igen számottevő.
"Alapjában véve tehernek érzem a verset" - nyilatkozta egy riportban. A mai újságírásban mint fő negatívumot az őszinte hang és a "lélek" hiányában jelöli meg. A mai, szenzációra éhes sajtó ezekről gyakran megfeledkezik. Ezt pótolja a "lélek balga fényűzéseként" is emlegetett, ám legtöbb esetben mégis nagyobb erőfeszítést követelő, de öncenzúrától mentes versírás, mely csak nagyritkán nevezhető lírának.
A jelen kötet, mely a Rá-olvasások címet viseli, régi és új versekből áll össze. A szokatlan cím is jelzi: a Bence-versek megszokott témavilága (az alkotás öröme és fájdalma; a szabadság és az írói szabadság témakörének körüljárása; az elődök iránti főhajtás, utólagos "intelem" kinyilvánítása stb.) a kötet új verseiben - továbbgondolási igénnyel - egy-egy új aspektussal bővül, a "sokszorosított" világ egy-egy újabb "lenyomatával". Az újabb, hosszabb lélegzetű próbálkozások éppen emiatt "simulnak bele" a húsz-huszonöt évvel korábbi keltezésű versek hangulatvilágába, egy tisztább és teljesebb Világ-kép megrajzolásának igényével. Vissza