Fülszöveg
Spartacus hatalmas rabszolgaseregével minden csatát megnyert, legyőzte Róma légióit. Ki tudja megállítani most, hogy diadalmasan menetel az Alpok és a szabadság felé?
Képes-e Grassus, Róma leggazdagabb embere kellően nagy sereget toborozni Spartacus ellen? A gall Crixus és emberei veresége végzetesen meggyengíti-:e Spartacust? Hová vezet a rabszolgasereg zúgolódása?
Viharfellegek gyűlnek az égen, a földön pedig kémek és árulók ólálkodnak. Spartacusnak döntenie kell: előre, át az Alpokon a bizonytalan szabadságba, vagy vissza, ismét szembeszállni Rómával, és megkísérelni egyszer s mindenkorra megtörni a hatalmát?
A történet a Spartacus, a gladiátorral vette kezdetét.
„Lendületes, szenvedéllyel teli történet - letehetetlen olvasmány. Eleven színekkel kelti életre Spartacust és az ókori Rómát."
Steven Pressfield, a Gates ofFire szerzője
Spartacus kitekintett a lapályra, ahol Gellius csapatai felsorakoztak, aztán hátra, a saját katonáira. Noha néhány száz lépésnyire volt a saját...
Tovább
Fülszöveg
Spartacus hatalmas rabszolgaseregével minden csatát megnyert, legyőzte Róma légióit. Ki tudja megállítani most, hogy diadalmasan menetel az Alpok és a szabadság felé?
Képes-e Grassus, Róma leggazdagabb embere kellően nagy sereget toborozni Spartacus ellen? A gall Crixus és emberei veresége végzetesen meggyengíti-:e Spartacust? Hová vezet a rabszolgasereg zúgolódása?
Viharfellegek gyűlnek az égen, a földön pedig kémek és árulók ólálkodnak. Spartacusnak döntenie kell: előre, át az Alpokon a bizonytalan szabadságba, vagy vissza, ismét szembeszállni Rómával, és megkísérelni egyszer s mindenkorra megtörni a hatalmát?
A történet a Spartacus, a gladiátorral vette kezdetét.
„Lendületes, szenvedéllyel teli történet - letehetetlen olvasmány. Eleven színekkel kelti életre Spartacust és az ókori Rómát."
Steven Pressfield, a Gates ofFire szerzője
Spartacus kitekintett a lapályra, ahol Gellius csapatai felsorakoztak, aztán hátra, a saját katonáira. Noha néhány száz lépésnyire volt a saját embereitől, érzékelte a magabiztosságukat. A tartásuk árasztotta, és ahogyan a soraik előre-hátra imbolyogtak. A pajzsaiknak ütögették a fegyvereiket, harcra szólítva a rómaiakat. Türelmetlenül, sőt dühödten várták a csata kezdetét. Ez figyelemre méltó változás. A közelmúltig a katonái - akiknek egy része hajdani rabszolga volt - soha nem vettek részt igazi ütközetben. Legyőzték három praetor csapatait, de azokat az összecsapásokat elsősorban fortéllyal nyerték meg. Soha nem szálltak szembe nyílt terepen nagy római haddal, teljesen feltöltött, két légió alkotta consuli seregről nem is beszélve. Két hónappal korábban mindez megváltozott, amikor csapdát állítottak Len-tulus consulnak egy hegyszorosban, a jelenlegi pozíciójuktól délre.
Egymást követő győzelmeiknek köszönhetően az emberei több mint fele immár éppoly jól fel volt szerelve, mint az állig felfegyverzett legionáriusok. Spartacust büszkeség töltötte el. Milyen messzire jutottak! Felidézte magában azt a másfél évvel korábbi napot, amikor Trákiában, a saját falujában elárulták és eladták rabszolgának, hogy gladiátorként haljon meg egy itáliai arénában. Milyen messzire jutottam! Egy trák harcos, aki Rómáért küzdött, most azonban egy hajdani rabszolgákból álló hadsereget vezet ellene.
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal